Nagy az élet az autók elől elzárt pesti rakpart belvárosi szakaszán. Kicsit romkocsmaszerű bár a viadukt alatt, önfeledten partizók az úttesten, piknikezők a víz mellé kirakott grillezők mellett. Lent és fent is sétálók hada. A sétálók serege fokozatosan olvad el a Margit hídig. A túlpartban gyönyörködőket az sem sokat zavarja, hogy a gazok, bokrok, sőt helyenként facsemeték törnek elő a betonlépcsőből. Lassan kitakarják a lépcsőn üldögélőket.
A hídon túl azonban napközben többnyire üresen izzik az aszfalt, csak a sétahajózásra érkező buszok öntik ki magukból a turistákat, a járművek kicsit járatják a motort a klíma miatt, azután felveszik a turistákat és mennek is. A különféle méretű hajók egymás mögött fürtökben lógnak a mólókon. Napközben csekély a mozgás. Az este már mozgalmasabb, innen indulnak ugyanis az ingyenes italfogyasztással csábító bulihajók. A program vége jellemzően zajosabb, a környéken élők nyugalmát háborító. Az érintett XIII. kerületet elárasztották a lakossági panaszok. Tóth József polgármester ezért a bulihajók kitiltását kezdeményezte az Újlipótváros melletti kikötőkből.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly áprilisi ülésén, még az önkormányzati választás előtt megszavazta a nagy vihart kavart Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosítást, amellyel gyakorlatilag felszámolták a belvárosi szakasz kikötőit. Az ügy erősen megosztotta a közvéleményt, a politikusokat és a szakmát is. Az akkor még kényelmes többségben lévő városvezetés kétszer is nekifutott a szavazásnak, mire a testületen átment Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett javaslat. A hajósok mellett több kerületi polgármester is vitatta a vasszigort és a gyorsított ütemű megvalósítást.
Jócskán megritkítaná a belvárosi kikötőket a Fővárosi Önkormányzat, az újlipótvárosi Duna-szakaszon 24-ből 9 maradnaAz új szabályozás elvileg 2025 januárjától gyakorlatilag a teljes belvárosi Duna-szakaszon felszámolta volna a kikötőket, míg az újlipótvárosi részen a várakozásra is alkalmas jelenlegi 24 kikötőből (egyenként 3-4 hajót fogadva) csak kilencet hagyott volna meg, mólónként maximum 2 hajóval. A rendezvényhajók elméletileg csak a Petőfi tér vonalában köthetnének ki 3 raszter hosszban (ez hajótípustól függően maximum 3x2 hajó kikötését jelenti). A XIII. kerület kérésére a Szent István park előtti 450 méteres szakaszon viszont egyáltalán nem lenne létesíthető kikötő.
A hajósok túlzónak találták a korlátozást, mondván az átszervezés tízezrek megélhetését veszélyezteti, súlyos csapást mérhet a fővárosi turizmusra, nő a környezetterhelés.
De vitatta a tervet Karsay Ferenc XXII. kerületi kormánypárti polgármester is, aki szerint elfogadhatatlan, hogy Budafok-Télténybe tolnák ki a szállodahajókat és a vendéglátóipari hajókat, miközben hiányzik a kiszolgálásukhoz szükséges infrastruktúra. Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester is átgondolatlannak, Ferencvárost hátrányosan érintőnek nevezte a változtatást. Az V. kerület pedig két étteremhajó lakóházak elé való áthelyezését sérelmezte.
A háborgás csillapítására a városvezetés megígérte – és erről közgyűlési határozat is született –, hogy létrehoz egy munkacsoportot az új kikötőhelyek kijelölésére, a várható hatások vizsgálatára. Május vége volt a határidő. A munkacsoport által javasolt intézkedések végrehajtására november végét jelölte meg a közgyűlés. Mindkét határidő elmúlt, de a helyzet nem változott.
„Önkormányzatunkhoz továbbra is rendszeresen érkeznek panaszok a Duna XIII. kerületi szakaszán kikötő hajók miatt. Ezek többségében a közterületek túlterheltségéből, a hajók közönségének deviáns közterület-használati szokásaiból, fokozott zajterhelésből, illetve a személyszállító járművek szabálytalan parkolásából adódnak” – válaszolta a Népszava kérdésére a kerületi önkormányzat, amely azt is hozzátette, hogy „az önkormányzatunk szorgalmazza a DÉSZ-ben foglaltak megvalósítását".
„ A Duna-part használatának teljes körű megújítása csak a korábbi szabályok alapján kiadott közterület-használatok lejárta, azaz 2026. december 31-e után lehetséges a közterületek használatára vonatkozó önkormányzati rendelet tavaly decemberi módosítása okán” - válaszolta a tétlenség okát firtató kérdésünkre a Városháza. Mint írták,
az így rendelkezésre álló másfél-két év elegendő arra, hogy a feladatra létrejött munkacsoport hosszú távon kiszámítható, gazdaságilag is fenntartható parthasználatot eredményező szabályrendszert készítsen elő, különös tekintettel az új kikötők kialakítására.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint tavaly többször is ülésezett a munkacsoport alkalmanként hozzávetőlegesen 30-30 meghívott részvételével. A megbeszéléseken részt vettek a hajós társaságok képviselői, a Duna-parti kerületi önkormányzatok delegáltjai, illetékes minisztérium munkatársa, hatóságok szakértői, városfejlesztéssel foglalkozó civil szervezet képviselői. A főváros törekvését az egységes szemléletű, hosszabb távon kiszámítható parthasználatra és hajóforgalom kialakítására minden résztvevő egybehangzóan támogatta. Felmérték az újonnan létesítendő kikötőhelyek infrastruktúra igényeit, megvitatták a vízoldali hatósági, üzemeltetési, kérdéseket, egyeztettek az illetékes közmű- és közszolgáltatókkal és a mederhasználat szabályozásáért felelős állami szervekkel, bizonyos speciális szakági témákban azonban még nem sikerült ezeket lezárni. A Főpolgármesteri Hivatal 3 változatot készített az új rend szerinti elosztásáról. A javasolt új elrendezések a meglévő rendelkezések és kapacitások lehetőség szerinti megtartásával, minimális mértékű kompromisszummal kalkulálnak. Döntés még nem született.
Új kikötési helyek kijelölése egy új Duna-parti Építési Szabályzatban lehetséges, aminek előkészítési munkája megkezdődött. Ezt az Építészeti Törvény alapján legkésőbb 2027. június 30-ig kell kidolgozni.
Kikötők változó kezekben
A folyami turizmusból származó több milliárdos bevételből alig csurran a fővárosi önkormányzatnak. Budapesten a Mahart széthullása után a kikötőket mindenféle stratégia nélkül osztották szét. Az induláskor is jó pozícióban lévő Mahart PassNave kezdetektől mindent elkövetett, hogy az összes kikötőt megszerezze. Ma már szinte az összes belvárosi kikötőhely az övék.
A főváros még Tarlós István idején eljátszott a gondolattal, hogy megvásárolja a cég 51 százalékos üzletrészét 750 millió forintért, ami a várható osztalékjövedelemből busásan megtérült volna. De az erre vonatkozó 2012-es előterjesztést végül meg se tárgyalták, a városvezetés nagy hirtelen visszavonta.
Néhány hónap múltán az állam vette meg a PassNave többségi tulajdonrészét. A fennmaradó rész némi céges vargabetűvel a Viking Cruises-hoz került. Az állami tulajdonrész is kézről kézre járt: kezdetekben Rogán Antal látta el a felügyeletét, később Lázár Jánoshoz került, tavaly tavasszal pedig a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium kötött ki.
A PassNave állami felvásárlásának évében Pintér Sándor belügyminiszter beterjesztett egy törvénymódosítást, amely a Duna-parti ingatlanok tulajdonjogát a fővárosnak adta volna, lehetővé téve az elhanyagolt rakpartok rendezését és egy új hajózási koncepció megvalósítását. Kilenc országgyűlési képviselő – köztük hét fővárosi polgármester – azonban megfúrta a tervet, módosító indítványuk alapján a városvezetés végül 99 évre szól használati jogot, általános építésszabályozási jogkör helyett az árvízi védekezési és közlekedésfejlesztési feladatokat kapott. 2014-re elkészült a Duna-partra vonatkozó fejlesztési koncepció, amely a belvárosi szakaszról kitiltotta volna a szállodahajókat, ám ebből csak néhány elem valósult meg. Sz.A.
