Rendet tenne a Fővárosi Önkormányzat a Duna-parton, amelynek részeként száműznék „a folyó mellett élők életét megkeserítő, és a panorámát elcsúfító hajókat a belvárosból”. A kikötők számának csökkentése a városvezetés szerint lehetőségét adna arra, hogy „a Duna-partok a jelenleginél sokkal jobban szolgálhassák a budapestieket”. Karácsony Gergely főpolgármester a mostaninál egészségesebb egyensúlyt teremtene a folyó különböző célú használatában. Ezt szolgálja a Duna-parti építési szabályzatok (DÉSZ) általános felülvizsgálata, amelynek véleményezési szakaszát a a múlt héten zárta le Fővárosi Közgyűlés. A módosított rendeletet az április végén tárgyalja a testület.
Ha elfogadják, akkor 2025 januárjától életbe lép a fővárosi Duna-part kikötőit alaposan átrendező szabályozás, amely a kihirdetését követően 30 nap múlva hatályba is lép. A parthasználatra vonatkozó rész és a hatályos parthasználati engedélyek lejárati időpontjukig érvényben maradhatnak.
A főváros lelkes támogatóra talált ehhez a XIII. kerületi önkormányzatban, amely az egyre sűrűsödő lakossági panaszok nyomán
évek óta küzd a „bulihajók ellen, amelyeknek köszönhetően hetente 10-15 ezer, olcsó alkoholtól fűtött buliturista vonul át a tízezrek által lakott Újlipótvároson”
– magyarázta a helyzetet a Népszava kérdésére válaszolva a XIII. kerület. A probléma szerintük kettős természetű: egyrészt a rossz állapotú hajók környezeti- és zajszennyezést okoznak, másrészt a korlátlan italfogyasztást magában foglaló bulihajós programok vendégei a leszállást követően tanúsított „deviáns közterületi magatartása” nagyon sok környéken élőt zavar.
A Margit híd és az Árpád híd közötti szakaszon jelenleg 54 raszteren 24 kikötő található, kikötőnként akár 3-4 hajóval. Ráadásul a hatályos szabályozás a funkció megkötése nélkül lehetővé teszi többek között tároló-, karbantartó és szemétszállító hajók kikötését is. A DÉSZ tervezett módosításával
ez csökkenne 9 kikötőre, kikötőnként maximum 2 hajóval.
Ezek közül három úszóművön szállodahajók is kiköthetnének, amire ugyan a jelenleg hatályos szabályok szerint is lehetőségük van, de a rendezvényhajók miatt most nem férnek oda. A XIII. kerület szerint a tervezett módosítás nem teremt új lehetőségeket, hanem a meglévőket korlátozza és a jelenleginél jóval kisebb területre szorítja a hajókat. A kerület kérésére
a Szent István park előtti 450 méteres szakaszon például egyáltalán nem létesíthető kikötő.
A kerületi képviselő-testület előcsapásként már tavaly júniusban módosította a kerületi építési szabályzatot, amelyben a kikötők számát a jelenlegi 24-ről 15-re csökkentették, hangsúlyozva, hogy a BKV-hajókkal és a hagyományos városnézési szolgáltatást nyújtó kishajókkal nincsen problémájuk, de a többit korlátok közé szorítanák. Csakhogy ehhez a fővárosi önkormányzatnak is módosítani kell az idevágó rendeletet. Kérésük meghallgatásra talált.
A főváros valójában már egy évvel korábban – még 2022-ben – döntött a DÉSZ és így a parthasználat és a kikötési lehetőségek felülvizsgálatáról. A módosítás tervezetét több körben egyeztették az érintettekkel, köztük a hajós érdekvédő szervezetekkel is. A Személyhajósok Szövetsége már a múlt heti közgyűlés előtt kongatta a vészharangot, mondván:
a rendelet módosításával veszélybe kerülhetnek az újlipótvárosi kikötőket használó kisebb magyar cégek.
Szerintük az itt lakók se nyernek az ügyön, mivel a szállodahajók áramellátását biztosító folyton járó generátorok, illetve a vendégeiket szállító buszok állandó jövés-menése sokkal zajosabb és zavaróbb lesz, mint a kisebb rendezvényhajók körüli nyüzsgés, ráadásul a nagyobb méretű, terjedelmesebb hajók még jobban elveszik majd a kilátást.
Attól tartottak, hogy a teljes hajózási ágazat ellehetetlenül és a város széli kikötőkbe kiszorított cégek többlet költségei miatt a szolgáltatások ára annyira megemelkedik, hogy a fővárosiak többsége számára elérhetetlenné válnak ezek a városnéző, sétahajós programok. Sőt a megmaradó kikötők leterheltsége miatt nő a balesetveszély is. A szövetség szerint a Duna újlipótvárosi szakaszán nem tudnak megfordulni a hosszabb szállodahajók, ezért egészen a Rákóczi hídig kell elmenniük,
ami másfélszeres utat jelent, de a személyszállító hajósoknak is több lesz az üresjárata, ami szintén nagyobb környezeti terhelést jelent a folyónak és a környéken élőknek is.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) is, amely azt is sérelmezte, hogy az előzetes megbeszéléseken ilyen „nagy mértékű kikötői átrendezésről nem volt szó”, emlékeik szerint leginkább arról egyeztettek, hogy miképpen egységesítik a műszaki és esztétikai paramétereket. Holott a MAHOSZ szerint a módosítás miatt
a Budapesten kikötő személyhajók 90 százalékának el kell hagynia a mostani kikötőjét az Árpád híd és a Szabadság híd között és az eddig meg nem nevezett külvárosi kikötőkben kell helyet találniuk.
Azt is jelezték, hogy Budapesten jelenleg egy kikötő sem alkalmas arra, hogy elég villamosenergiával lásson el egy szállodahajót, amit így aggregátorral biztosítanak.
A véleményezésre küldött kérdés-válaszokból az is kiderül, hogy az új rendelettel Budapesten 456 közforgalmi, 430 rendezvényhajó és 42 szállodahajó kikötői osztály számára teszik majd lehetővé a parthasználatot. A kikötők számát pontosan nem határozzák meg, de nem a tervezet szerint nem cél a csökkentés a teljes partszakaszon. A szállodahajók zajos és szennyező aggregátorokkal való áramellátását a rendelet nem támogatja, ezt a kikötő infrastruktúra kiépítésével küszöbölnék ki. A Népszava ugyanakkor úgy tudja,
hogy a rakpartok jelenleg zajló újratervezése során nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
A témafelelős Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke szerint azonban a hajósokkal egyeztetett energiaigényeket figyelembe veszik a tervezés során.
A BKV sem túl lelkes az ügyben. A főváros közlekedési társasága 11 kikötőt üzemeltet a Dráva utca és a Magit híd között, amelyek száma a rendeletmódosítással 5-re csökkenne, miközben ezek kiváltására semmiféle valós alternatívát nem kapnak. A cég nem igazán érti, hogy „a fővárosi önkormányzat miért hozza a piaci szereplőknél hátrányosabb helyzetbe a saját cégét”. Különösen érthetetlennek tartják ezt a jelenlegi finanszírozási helyzetben, lévén a BKV-nak jelentős bevétele származik a kikötők hasznosításából. Ennek összegére rákérdeztünk a BKV-nál, de egyelőre nem kaptunk választ.
A főváros szerint a közösségi közlekedést szolgáló hajók ezután is elsőbbséget élveznek.
A kikötők száma összességében nem csökken, de a raktározás és a karbantartás színtere kitolódik a IX., XI., és a XXI. kerületbe.
A főváros számára szemmel alig látható bevételnél fontosabb cél, hogy ne hajóvonták találkozó helye legyen a Margitsziget melletti partszakasz. A városvezetés feltett szándéka, hogy visszaadja a folyópartot a budapestieknek és az üzleti használatot felváltsa a rekreációs cél – válaszolta a felvetésre Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki kiemelte:
a legjelentősebb változás a kabinos turistahajók (szállodahajók) kikötési lehetőségének megszüntetése, illetve a rendezvényhajók kikötési lehetőségének jelentős korlátozása az V. kerületben.
Ha hatályba lép a DÉSZ, a rendezvényhajók csak a Petőfi tér vonalában köthetnek ki 3 raszter hosszban (ez hajótípustól függően maximum 3x2 hajó kikötését jelenti).
A rendeletmódosítás csupán egy eleme egy koncepcionális döntésnek, ami ráadásul nem is új, hiszen már 2014-re elkészült az erről szóló koncepció. De ahogy Tarlós István nem tett semmit ennek megvalósításáért, úgy halogatta a dolgot Karácsony Gergely is egészen a ciklusa utolsó percéig – jegyzi meg Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt, aki szerint az újlipótvárosi szakasz kikötő ritkítása jó irány, de bizonyosan több véleményezési kör lesz még ebben az ügyben. Ezzel együtt úgy véli, hogy a városvezetés nem foglalkozik eléggé a belvárosi partszakasszal, ami most egyfajta szállodahajó rezervátumként működik, holott onnan valóban ki kellene űzni ezeket a monstrumokat, hogy a helyükön valódi Duna-parti sétány jöhessen létre úszó teraszokkal, akár úszóműre helyezett medencével. Ehhez azonban
új megállapodást kellene kötni a kormánnyal, amely a Mahart Passnave révén a belvárosi szakasz kikötőhelyeinek nagy részét birtokolja.
Enélkül nem sok értelme van szerinte az új szabályozásnak, éppen ezért győzelme esetén első feladatai között szerepelne az erről szóló egyeztetés a Nagy Márton vezette nemzetgazdasági minisztériummal, amely a közelmúltban átvette a cég vagyonkezelését.
Budapest megtilthatja a hajóparkolást a Duna belvárosi szakaszán, Karácsony Gergely rendet ígér