Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentésében arra jutott, hogy a 2019 és 2022 közötti években, illetve 2023 első félévében Budapest az elszálló kiadások ellenére ellenére sem emelt jegy- és bérletárakat. Holott más nagyvárosok – mint Debrecen, Miskolc vagy Szeged – akár 40 százalékot is meghaladó mértékben módosították a tarifákat – vette észre a Népszava a szervezet friss jelentésében.
Az ÁSZ állítja, a főváros a forrásmegosztási törvényben foglaltak ellenére nem a helyi közösségi közlekedésre fordította elsősorban az önkormányzatot osztottan megillető iparűzési adóbevételt. Ki is mutatták, hogy a helyi iparűzési adóbevételekből futotta volna erre.
Karácsony Gergely főpolgármester felhívta az ÁSZ figyelmét, hogy a főváros legfőbb – nagyságrendjét tekintve messze a legnagyobb – állami normatíváktól független bevételi forrását az iparűzési adó teszi ki, ebből kell működtetni a várost és ebből kell fizetni az egyre nagyobb összegű szolidaritási hozzájárulást. A közösségi közlekedés támogatása mindig is előnyt élvezett a fővárosi költségvetés összeállításakor, de más kötelező közszolgáltatásokra – például vízellátás, közvilágítás, közutak fenntartása, szociális ellátás, közétkeztetés – is költeni kell. Ha az iparűzési adót szinte teljes egészét a közösségi közlekedésbe öntik, miből működtetnék a többi közszolgáltatást? Az ÁSZ nem tudta elfogadni az észrevételt, mondván a jogalkotó úgy határozta meg, hogy a forrásmegosztással kapott adóbevételt elsőként erre kell költeni, minden másra akkor, ha marad.
Az Állami Számvevőszék egyébként ontja magából a fővárosi önkormányzatról, illetve cégeiről készült jelentéseket. Legutóbb májusban adtak ki egy gyors elemzést a Karácsony Gergely vezette főváros pénzügyi helyzetéről. Mint ismert, azóta újabb, részletes vizsgálat indult e tárgyban a volt ÁSZ-vezér Domokos László vezetésével, hogy kiderítsék, valóban olyan nagy-e a baj, ahogy Karácsony Gergely főpolgármester állítja. De az ÁSZ sem távozott a Városházáról. Mostani elemzésükben a budapesti közösségi közlekedés jövője miatt tartanak szükségesnek sürgős intézkedéseket, mondván 2,5 millió ember életminőségét befolyásolja.
A Szépművészeti Múzeum hét műtárgyának beszerzését is megtámadta az ÁSZ, a kifogásolt vásárlások összértéke meghaladhatja a 1,5 milliárdotA Számvevőszék szerint az „önkormányzat azáltal, hogy a megnövekedett költségek ellenére nem emelte a menetdíjakat, vállalta, hogy növeli a saját hozzájárulását a finanszírozásban”. Ennek a kötelezettségének azonban nem tett teljes mértékben eleget, amivel a járműpark elavulását (a karbantartási költségek növekedését) és a közszolgáltatás romló színvonalát kockáztatta. A BKK erre megjegyezte, hogy éppen a vizsgált időszak előtt fejeződött be az M3-as metró felújítása, amelyre új szerelvényeket vettek, ezenfelül érkezett 72 új troli, 26 CAF villamos és 300 darab új busz állt forgalomba a külsős szolgáltatók révén. Így leromlásról beszélni finoman szólva is túlzó. (Egy ÁSZ-jelentéstől független fővárosi összefoglalóban ugyanakkor elismerik, hogy „az eszközállomány műszaki színvonalának emelésére 110 milliárd Ft-ot meghaladó beruházási forrásra lenne szükség”).
Az ÁSZ a 14 év alattiaknak nyújtott ingyenességet is a főváros szemére veti, mert ezzel elestek 1,1 milliárd forint bevételtől és az erre jutó állami szociálpolitikai támogatástól is.
Így a BKV kiadásai nőttek, amit az önkormányzat nem ellentételezett. Az alulfinanszírozottság állandósult, a likviditás romlott. A „hiány” a 2019-es 3,8 milliárdról 2022 végére 26,2 milliárdra nőtt. A tervbe vett fejlesztések az uniós forrásoktól váltak függővé.
A Számvevőszék abban találta meg a bajok legfőbb forrását, hogy a főváros a forrásmegosztási törvényben foglaltak ellenére nem a helyi közösségi közlekedésre fordította elsősorban az önkormányzatot osztottan megillető iparűzési adóbevételt.
Az eredet
A forrásmegosztást egy salátatörvény részeként módosította a kormány 2015-ben. Ennek eredményeként a főváros ugyan több pénzhez jut az iparűzési adóból a kerületek rovására, de azt kötelezően a BKV-ra kell fordítani, csak a maradvány költhető másra. Az akkori főpolgármestert Tarlós Istvánt meglepetésként érte a Rogán Antal és Varga Mihály miniszterek által benyújtott módosító javaslat, amely egyébként a Tarlós által felvetett fővárosi dugódíj bevezetésére adott kormányzati válasz volt. Ahogy annak idején a Népszabadság megírta: az iparűzési adóból származó bevételek aránya a módosítás alapján fokozatosan tolódott el a korábbi 51-49 százalékról 54- 46 százalékra a főváros javára. A kormány azonban ezzel párhuzamosan csökkentette a közösségi közlekedésre addig adott állami normatívát: az akkori 24 milliárdról 2018-ra 12 milliárdra zsugorodott az összeg, amit azután Karácsony Gergely hivatalba lépése után alig-alig akart megfizetni a kormány. Mostanra pedig beolvadt a tarifamegállapodás elszámolásának nagy kalapjába. Mint emlékezhetünk Tarlós hátbatámadásként élte meg a módosítást és az agglomerációs tömegközlekedés megszüntetésével fenyegetett. Végül a HÉV-vonalak a MÁV csoporthoz, az agglomerációs buszok a Volánhoz kerültek.
