Európai Unió;hitel;kamat;Otthon Start Program;

Egész Nyugat-Európában alap a kedvezményes lakáshitel, csak Orbán Viktor csinál úgy, mintha kegy és választási ajándék lenne

Amit a miniszterelnök a világon egyedülálló lehetőségnek nevez, az Európa számos országában piaci lakáshitelként, állami szerepvállalás nélkül is elérhető. 

Magyarországon – a kormánypártok reményei alapján – választást eldöntő tényező lehet a 3 százalékos kamatú Otthon Start Program lakásvásárlási hitele, amellyel Orbán Viktor szavai szerint a magyar fiatalok „a világon egyedülálló” kedvezménnyel juthatnak saját otthonhoz. A valóságban azonban az EU-tagállamok zömében – az eurót használó országoknak pedig a döntő többségében – hasonló vagy alacsonyabb kamatú hitelekből lehet lakást vásárolni, sokszor jóval magasabb fizetések és nem feltétlenül nagyobb (vagy egyenesen kisebb) négyzetméter-árak mellett.

A nem különösebben acélos gazdaságú Portugáliában jelenleg 3,06 százalék az átlagos lakáshitel-kamat, de vannak 3 százalék alatti ajánlatok is. A szomszédos Spanyolországban 2,9 százalékért adják a lakáshiteleket (a spanyol gazdaságról a magyar sajtóban jellemzően inkább negatív vélemények jelennek meg, pedig a Covid óta a spanyolok mutatják az egyik leggyorsabb és legkiegyensúlyozottabb fejlődést Európában). Talán ennél is tanulságosabb az euró bevezetésére készülő Bulgária példája, ahol 2,48 százalékos kamattal lehet hozzájutni a legolcsóbb lakáshitelhez.

A fenti számok egyáltalán nem számítanak kirívóan alacsonynak európai összehasonlításban. Belgiumban 3,19 százalék, Ausztriában 3,42 százalék az átlagos lakáshitel-kamatszint, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy mindkét országban vannak 3 százalékos vagy az alatti kamatlehetőségek is. Franciaországban 3,11 százalék az átlag. Írországban 3,55 százalékos, a velünk szomszédos Szlovéniában pedig átlagosan 3,03 százalékos kamatot kell fizetni a lakáshitelekért. Ausztriában 3,42 százalék (és erőteljesen lefelé tart) az átlagos kamat. Németországban 3,2 százalékos a legolcsóbb konstrukció (nem kedvezményesen, hanem a piacról), Hollandiában ugyanez 2,68 százalék.

A képet – magyar szempontból – még borúsabbra festi, hogy a magyar állam jelenleg 5,8 és 7,3 százalék közötti kamatszinten képes forrásokhoz jutni a pénzpiacon, vagyis azzal, hogy ezeket a hiteleket 3 százalékos kamattal adja tovább a választási időszakban – akár olyanoknak is, akik már a többedik lakásukat vásárolják, esetleg nem is lakhatási, hanem kiadási céllal -, jelentős terheket rak a jövő adófizetőinek vállára. Hogy mekkorákat, annak érzékeltetéséhez érdemes rögzíteni, hogy az EU-ban GDP-arányosan már jelenleg is Magyarországnak a legmagasabbak a kamatfizetési terhei az államadósság után, ami csak úgy lehetséges, hogy a fenti országokhoz képest rendkívül drágán adósodunk el (és – mivel a költségvetés deficites – a 3 százalékos lakáshitelt, illetve a választási osztogatás többi elemét is hitelből fedezi a kormány).

Amit tehát Orbán Viktor a világon egyedülálló lehetőségnek nevez, az Európa számos országában piaci lakáshitelként, állami szerepvállalás nélkül is elérhető. Az Otthon Start vonzereje valójában nem az Orbán-kabinet nagylelkűségét bizonyítja, hanem arra mutat rá, hogy idehaza kirívóan drágák a banki hitelek, még ingatlanfedezet mellett is.

Jövő hónaptól a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek 3,5, a 200 és 400 négyzetméter közöttiek 7,5, az ez alatti méretűek pedig 11,5 forintot kapnak tételenként.