koncert;körkép;hangminőség;

A több koncerttel természetszerűleg nő a hibahatár is, és kapnak figyelmet folyamatosan a botrányos sztorik egy-egy félre­sikerült show kapcsán

Nagyot szóló gikszerek

Néhány plusz hangláda vagy egy jobb fülű hangmérnök nem elég ahhoz, hogy megmeneküljünk a koncertblamáktól.

A túlságosan feszített tempó és a költségvetés ugyanolyan valós probléma, ha nem túl jól sikerült koncertekről van szó, mint a csalódott rajongók dühe. Mialatt az elmúlt években a havi pár ezer forintos vagy akár teljesen ingyenes zenehallgatási lehetőségekbe belekényelmesedett a közönség, az előadók számára kiemelten fontos eseménnyé vált az élőzene. A közösségi élmény mellett - amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az előadóktól túltelített zeneiparban releváns maradjon az ember - fontos bevételi forrássá is vált a fellépés a fizikai formátumú lemezvásárlás visszaszorulásával.

Ez a koncertek számának számottevő növekedésén is látszott, amit azért jócskán megtépázott a járvány, de jegyeladásokban így is képes volt rekordot dönteni Taylor Swfit 2024-ben, a Coldplay pedig 2025-ben. A több koncerttel  természetszerűleg nő a hibahatár is, és kapnak figyelmet folyamatosan a botrányos sztorik egy-egy félresikerült show kapcsán. Most épp sokak szerint a Guns N’ Roses budapesti koncertje mutatta meg, de nagyon, hogy Axl Rose már nem a régi. Sőt van, hogy a menedzsment részéről gurul tovább kicsit a szekér: 2019-ben például az Eurovíziós Dalfesztiválon Madonna Like a Prayer című slágere még harmincéves múlttal is tudott hamiskásan szólni az énekesnő előadásában. Ott egy hétköznapi gikszerből egy egészen ciki esetet a stábnak sikerült generálnia azzal, hogy a hivatalos koncertfelvételre utólag egy tisztább verziót kevert rá. Nem meglepő,

az okostelefonok korában hamar kilógott a lóláb, ahogyan most a TikToknak köszönhetően az énekléssel alig-alig próbálkozó Justin Timberlake leleplezése is

a pár nappal ezelőtti Electric Castle fesztiválon.

Az előadók számára rémálom, ha nagyobb port kavar egy-egy a fentiekhez is hasonló színpadi melléfogás, így ha nem is olyan drasztikus eszközökkel, mint Madonna stábja, de igyekeznek azt elkerülni. A megváltozott igényekkel viszont ez korántsem annyira egyszerű menet. Ahogyan a színpadi technológia, a hangtechnika fejlődött, úgy nőttek az elvárások is az előadókkal szemben. Rég volt már, mikor Tracy Chapman 1988-ban az utolsó pillanatban ugrott be az angliai Wembley Stadionba, Nelson Mandela 70. születésnapja alkalmából szervezett, azóta legendássá vált koncertjére, hogy aztán egy szál gitárral a kezében énekeljen úgy, hogy elhallgattat egy több mint kilencvenezer fős tömeget. Manapság már a monumentális show elemeket biztosító led falak, lámpák elengedhetetlen részei egy ilyen eseménynek a magára valamit adó világsztárok körében - és akkor még szót sem ejtettünk az elképesztő fejlődésen keresztülment hangtechnikáról. A tempó pedig eközben iszonyatos: a vasárnap Budapesten koncertező Jennifer Lopez például 34 nap alatt 20 helyszínen lép fel és ez inkább számít általánosnak, mint extrémnek. Az akár jó néhány kamiont is megtöltő felszerelést és annak akár heteket igénybe vevő költöztetését látva pedig kőkemény pénzügyi kérdés, hogy egy előadó milyen technikával érkezik végül a turnéra.

Egy általunk megkérdezett, névtelenséget kérő hangmérnök tapasztalata szerint olykor az is előfordul, hogy a felszerelés egy részét a koncert időpontjában már egy következő állomáson építik, annyira feszített a menetrend. 

A szakértő szerint viszont nincs olyan tér, amely ne nyújthatna kifogástalan élőzenei élményt, már ha rendelkezésre áll az előadó tehetsége is - na meg a kedve, ebből a szempontból emlékezetes bukfenc volt Rihanna Sziget fesztiválon tett egykedvű látogatása - de akkor a jobb produkció nagyobb büdzsét kíván. A minél profibb eszközök pedig hol máshol látszódnának meg, mint a jegyárak növekedésén és akkor már kérdés, mennyivel többet lenne hajlandó fizetni az amúgy is drága koncertjegyekért a közönség. Egy jól menő magyar előadóra szóló jegy is simán van már tízezer forint körül, egy ismertebb külföldi zenekar jellemzően alsó hangon tizenötezernél kezdődik, míg az igazán nagyoknál több tízezres jegyárakra számíthatunk. A budapesti Metallica-koncertre kétnapos jegy ára például az állóhelyre majdnem százezer forint.

A szakértő szerint viszont összességében az, hogy végül a koncert valóban jól vagy rosszul szólt-e, egészen addig nem tud objektív vélemény maradni, ameddig valaki nem áll ott az erre szánt hangtechnikai műszerrel és teszi meg a szükséges méréseket, vagy amíg nem ad róla hivatalos tájékoztatást az adott koncerthelyszín, milyen hangtechnikai felszereltséggel érkezett az adott előadó. Erről pedig - érthető okokból - kevés szó esik utólag, akármekkora is a közönség csalódottsága.

Kálmán C. György posztumusz megjelenő kötete válogatás az elbeszélő művekről írt tanulmányaiból és kritikáiból. Amelyek remek humora mellett megmutatják azt is, hogy sosem kötelezte el magát az éppen vizsgált alkotás egyetlen egy értelmezése mellett.