„Engem nem érdekel, hogy Fidesz vagy nem Fidesz. Az én érzésem, hogy azoknak, akik ezt az országot vezetik, valahogy nincs szívük”

- Egy olyan országban, ahol gyenge a szolidaritás, erős a hatalmi presszúra, diktatórikus az állam felépítménye, és a szakma kiállásában sem bízhatsz, mert a kamarai képviseletet egy tollvonással lehetetlenítették el, ott sokkal nehezebb az egyéni kiállás is – adta meg a maga válaszát Hábetler András.

Mint emlékezetes: Hábetler András az az orvos, aki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) március nyolcadikai Kossuth téri demonstrációján vallott arról, hogy húsz évnyi kihagyás után azért tért vissza az orvosláshoz, mert a Covid-járvány kitörésekor saját betegsége ébresztette rá, ha nincs kapcsolatrendszere, nem valószínű, hogy túléli.

Svéd Tamás, a MOK főtitkára szerint az orvosi kamara igenis kiáll, ha már bizonyos dolgok elviselhetetlenek, vagy mert valami már nem felel meg a minimumfeltételeknek: nincs elég ápoló, eszköz, vagy a betegek 40 fokban fekszenek egy kórteremben. – Az, hogy ezzel valamit kezdenünk kell, tudjuk. De arra is szükség van, hogy valaki mutasson alternatívát, amit helyette lehetne választani – mondta. Arra a kérdésre pedig, hogy miért csak fiatal orvosok hangja hallatszik át a médiazajon, mint július elején a szegedi frissen végzett orvosé, azt válaszolta: – Nagyon szeretjük, tiszteljük Kincse Csongort azért, amit a diplomaosztó ünnepségén mondott, de azért ő nem előzmények nélkül tette ezt. Példaként idézve Svéd Tamás emlékeztetett arra, hogy március elején, a Magyar Orvosi Kamara által szervezett Kossuth téri demonstráción mintegy tízezer ember sürgette a változást. Hozzátette: az egészségügyben borzasztóan nehéz forradalmat csinálni, mert úgy kell beleállni kérdésekbe, hogy abból épüljön valami, ne csak rombolódjon.

Hábetler András megjegyezte: – Mi - utalva ezzel az orvosokra - olyanok vagyunk, mint az országunk. Amit mutat kiállásban, megúszásban, kompromisszumban, gyávaságban, vagy akár hősiességben, olyanok vagyunk mi is.” Szerinte most éppen helyzet van, történik valami, ezért is lehetett, hogy a szegedi fiú éppen most szólalt meg. Hábetler András beszélt arról is, hogy az országnak egy jó része azzal tiltakozik, hogy elmegy innen. Hozzátette: – Engem nem érdekel különben, hogy Fidesz vagy nem Fidesz. Az én érzetem az, hogy azoknak, akik ezt az országot vezetik, valahogy nincs szívük. (...) Nem érzem azt, hogy én, mint állampolgár szeretve volnék. Nem érzem, hogy azon törnék a fejüket, hogy miként tudnám leginkább megmutatni a képességemet, a tehetségemet, akár mint operaénekes, akár mint orvos. Azt érzem, hogy nincs levegő, azt érzem, hogy tátogunk, mint a partra vetett halak.