A Rooted Research Collective élelmiszer-szakértő cég és a Freedom Food Alliance, az élelmiszerekkel kapcsolatos félretájékoztatások ellen küzdő vállalat új kutatása szerint világszerte akár 24 millió közösségimédia-felhasználó is ki lehet téve a táplálkozással kapcsolatos téves, esetleg veszélyes információknak, amelyeket befolyásos személyiségek egy kis csoportja terjeszt – írta a Newfoodmagazine. A "Táplálkozással kapcsolatos félretájékoztatás a digitális korban" című jelentés 53 olyan „szuperterjesztő” influenszert elemzett a közösségimédia-platformokon, akik rendszeresen osztanak meg olyan táplálkozási tanácsokat, amelyek gyakran ütköznek a szakemberek ajánlásaival. Sokan a húsban, különösen a vörös húsban és belsőségekben gazdag vagy a szélsőségesen alacsony szénhidráttartalmú és ketogén étrendeket népszerűsítik, egyesek a nyers tej fogyasztását is javasolják. A kutatók szerint ezek az üzenetek ellentétben állnak a hivatalos étkezési irányelvekkel, amelyek a változatos és mértékletes étrendet preferálják, beleértve a vörös húsok és a telített zsírok korlátozott fogyasztását.
A jelentés megállapította, hogy ezeknek a szuperterjesztőknek a túlnyomó többsége (87 százaléka) nem orvos, mégis körülbelül minden ötödik okleveles szakértőként mutatja be magát – ellenőrizhető bizonyítékok nélkül. Szinte mindegyiküknek (96 százaléka) pénzügyi érdekeltsége van az általuk megosztott tanácsokban, beleértve az étrend-kiegészítők értékesítését, a coachingot, az egészségügyi tanácsadást és a diétákat népszerűsítő eseményeket. A legnépszerűbbek havonta több mint 100 ezer dollárt is kereshetnek.
A közösségi média hatása az egészségügyi döntésekre jelentős. A MyFitnessPal és a Dublin City University Ír Digitális Üzleti Intézete által 2023-ban végzett kutatás szerint a millenniumi és a Z generáció tagjainak 87 százaléka a TikTokot részesíti előnyben, ha egészségügyi vagy táplálkozási tanácsra van szüksége, nem pedig a hagyományos forrásokat, például a családot, a barátokat vagy az egészségügyi szakembereket.
A Magyar Dietetikusok Országos szövetsége lapunknak megerősítette, hogy ez egy valós probléma. „Röviden összefoglalva, igen, úgy látjuk, sajnos Magyarországon is elterjedt probléma, hogy megfelelő végzettség hiányában adnak egyesek táplálkozási tanácsot. A betegségek – ide sorolható a túlsúly, elhízás, inzulinrezisztencia is! – étrendi kezelés, mint minden más terápia, egészségügyi tevékenységnek minősül, ami kizárólag egészségügyi szakképesítés, ebben az esetben dietetikusi diploma birtokában végezhető. A különböző táplálkozásitanácsadó-képzések és azok mindenféle kreatív elnevezésű változatai (biohacker, hatóanyag-szakértő stb.) nem jogosítják fel az azokat elvégzőket gyógyításra. Ugyanígy a saját személyes tapasztalatokon alapuló tanácsadás is ide sorolható megfelelő végzettség hiányában, bármennyire is értékesek az egyéni tapasztalatok, azok az adott egyénre érvényesek.” Hozzátették: egy dietetikus négy év alatt tanulja meg a dietoterápia szakszerű megvalósításához szükséges ismereteket az anatómiától, élettantól, biológiától kezdve a klinikai tárgyakon (sebészet, belgyógyászat stb.) át a szakmai tárgyakig (betegségek, állapotok dietetikája, étlaptervezés, allergén management stb.). Ezáltal képes arra, hogy az adott páciens egyéni igényeihez – nemcsak egészségi állapothoz, de az egyéni szocio-kulturális tényezőkhöz is – igazítsa az étrendi javaslatot. „Ezen túl a mi szakmánkban alapvető elvárás az élethosszig tartó tanulás, az egészségügyben dolgozók számára kötelező a továbbképzéseken való részvétel. A munkánkat szakmai irányelvek mentén végezzük, ellenőrizhetően, számonkérhetően. További fontos sajátossága a dietetikai tevékenységnek hogy az tudományos evidenciákon alapul.” Mindez a páciensek érdekeit, biztonságát szolgálja. A dietetikusok szövetsége hangsúlyozta: a nem megfelelő étrend rövid- és hosszú távon is érzékelhető következményekkel jár. Ilyen lehet például a vércukorszint ingadozása, emésztőrendszeri panaszok jelentkezése, de egy elhúzódó sebgyógyulás, lábadozás vagy nem szándékos súlycsökkenés is. Az orvosi kezelések, például kemoterápia, műtétek sikerességét is alapvetően befolyásolja a táplálkozás, de például egy indokolatlan, szakszerűtlen gluténmentes étrend hosszú távon növelheti a szív- és érrendszeri betegségek vagy a vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát is.
Nincs megfelelő szabályozás
„Nagy probléma, hogy az influenszereknek nemcsak olyan hatásuk lehet, hogy rá tudnak beszélni, hogy vedd meg ezt a táskát vagy farmert, hanem simán elhitetik veled, hogy egy táplálékkiegészítő, gyógyszer vagy akár egy terápia jó és hasznos lehet, mert ők már kipróbálták – mondta a Népszavának Joanelli Tamás közösségimédia-szakértő, a Be Social társalapítója. – Ez sokszor félrevezető, vagy akár még káros is lehet. Az a legnagyobb baj, hogy ez sehol a világon nincs leszabályozva, megfelelő módon meghatározva, hogy mit lehet és mit nem lehet állítani. A közösségimédia-csatornák azzal próbálnak ezen segíteni, hogy azokat a tartalmakat, amelyek ilyen jellegű üzeneteket hordoznak, már nem nagyon engedik ki. Az algoritmusok kiszűrik, hogy ezek életmód-változtató, fogyást segítő vagy gyógyászati dolgokat hirdető posztok. De egy influenszer nagyon ritkán hirdet, ő az organikus elérésben bízik, abban, hogy a rajongói követik őt, ezért ezek a korlátozások nem feltétlenül hatékonyak. De szerintem nem a platformok üzemeltetőit kell ezért hibáztatni, sokkal inkább az influenszereket és a szabályozó hatóságokat, akik nem hoznak erre szabályokat. Bár a Gazdasági Versenyhivatal meghatározott bizonyos viselkedési normákat az influenszereknek, hogy mindig jelezni kell a reklámajánlatokat, de ez nagyon kevés, ha olyan szerekről van szó, amelyek akár károsíthatják az egészséget.” A szakember hozzátette: kétévente végeznek el egy felmérést a magyar tinédzserek online jelenlétével, szokásaival kapcsolatban, és ez alapján az derül ki, hogy a fiatalok egyre több influenszert követnek, és vásárolnak valamit az ő hatásukra. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy a kamaszok sokkal kritikusabbak az online reklámokkal szemben, kevésbé lehet őket megvezetni, mint az idősebbeket vagy a kevésbé képzetteket. Joanelli Tamás úgy gondolja, hogy kulcsfontosságú lenne az emberek edukálása, hogy nem kell mindent elhinni, amit az interneten látnak, hallanak.
