Az ökölvíváson kívül más sportágak mérkőzéseit is jellemezhetik a kemény ütésváltások, például a teniszét. Nos, a wimbledoni tenisztorna idei női döntőjét nem ez jellemezte – a lengyel Iga Świątek 6-0, 6-0 arányban győzte le az amerikai Amanda Anisimovát, és ezzel sporttörténelmet írt: 114 éve nem történt meg Wimbledonban, hogy a női döntő vesztese egyetlen játékot sem nyert a fináléban (1911-ben a brit Dorothea Douglass nyert ugyanígy az ugyancsak brit Dora Boothby ellen.)
Az időjárásra Wimbledonban sem lehetett panasz, és ezen a héten már itthon is kevésbé volt szeszélyes évszak a nyár: a hét közepén ugyan áthaladt egy hidegfront az országon, de ennek a relatíve alacsonyabb hőmérsékleten kívül más következménye nem volt. Ez azonban nem terelheti sem a közvélemény, sem a politikusok figyelmét a klímaváltozás veszélyeiről, viszont – ahogyan azt mellékletünkben, a Szép Szóban olvashatják – az Európai Unión belül eltérőek a vélemények a foganatosítandó intézkedésekről, és főként azok ütemezéséről.
A természet tehát ezen a héten megkímélt bennünket a viharoktól – annál viharosabban alakult a közélet. A Tisza Párt kongresszusa ugyan még a múlt héten zajlott, de az utózöngéi még ezt a hetet is uralták. A kongresszuson elhangzottakról az elemzők véleménye az, hogy nem Magyar Péter ígéretei, hanem a közhangulat lesz a döntő a választások szempontjából.
A nagykanizsai rendezvényen a Népszava arról kérdezett résztvevőket, illetve Magyar Pétert, hogyan kerülhető el, hogy az újabb „rendszerváltás” ismét tömegek további leszakadásával járjon, mikor lesz érezhető bármi javulás, és mennyi türelmük lesz a magyaroknak kivárni ezt.
Indulni vagy nem indulni, ez itt a kérdés
A rendezvény után – ahol Magyar ismét világossá tette, hogy nem lehetséges választási együttműködés a többi ellenzéki párttal – újra fellángoltak a viták. Több politikus, köztük Hadházy Ákos is hangot adott az ellenvéleményének, és annak, hogy mindenképp elindul a választáson.
Magyar nem hagyta, hogy ez a meccs is olyan egyoldalú legyen, mint a wimbledoni női döntő, válaszolt Hadházynak, amiből kiderült, hogy őt is az óellenzékiek közé sorolja, „akik az elmúlt másfél évtizedben asszisztáltak a Fidesz uralmához, legitimizálták a rendszert, vagy éppen alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy valódi alternatívát nyújtsanak vele szemben."
Ebbe az adok-kapokba aztán más politikusok is beszálltak, a többi között Jakab Péter, Tordai Bence; és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is – a legnagyobb port azonban talán mégis Fekete-Győr András nyilatkozata kavarta. A Momentum politikusa a Klubrádióban arról beszélt – a korábban erről már nyilatkozó párttársához, Gelencsér Ferenchez hasonlóan -- hogy a Fideszhez köthető üzleti körök sok pénzt ajánlottak, ha a Momentum mégis elindul a választáson. Mint mondta, a momentumosok, akikkel beszélt, azt mondták, hogy a Momentum költségvetési támogatását megközelítő, tehát azért ez egymilliárdos történet éves szinten." Másnap az RTL-nek úgy nyilatkozott, őt személyesen kereste meg április 30-án Tiborcz István, Orbán Viktor vejének egyik milliárdos üzlettársa, akit szerinte akkor küld a Fidesz, amikor pénzt kell adni egy pártnak, hogy induljon a választáson.
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője és Nagy Attila Tibor politikai elemző viszont egyetértenek abban, hogy senkinek sem kell „fű alatt" pénzt adni, a Fidesz úgy alakította ki a finanszírozási rendszert, hogy aki elindul a választáson, nagyon komoly összegű kampánytámogatásra tehet szert.
A választáson indulni vagy nem indulni kérdés nemcsak a pártokat, de a közvéleményt – és lapunk külsős szerzőit is megosztja. Vélemény rovatunkban Ungváry Rudolf író, a bolsevizmus demokratának álcázott (bolsevisztikus) kísértetecskéjének nevezi a választásokon indulni szándékozó Demokratikus Koalíciót, Tóka Gábor poitikatudós szerint pedig közellenséggé válhatnak azok az ellenzékiek, akik elindulnak a Tisza Párt ellen; Lázár András mérnök-közgazdász szerint viszont a IV. Magyar Köztársaság leendő rendszerváltó kormánya már a történelmi küldetése okán is többpárti koalíció kell hogy legyen.
Mindeközben a Népszava arról értesült, hogy titkos találkozókat tart az ellenzék, a DK, az LMP és a Mi Hazánk kizárásával: parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki pártok -- Momentum, Jobbik, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Mindenki Magyarországa Néppárt, Független Kisgazdapárt -- delegáltjai több alkalommal háttéregyeztetéseket tartottak. Raskó György agrárközgazdász (volt parlamenti képviselő, az MDF-kormány államtitkára, aki szintén résztvevője a megbeszéléseknek nyomatékosította, hogy – bár letett már szakmai javaslatokat Magyar Péter pártelnök asztalára – az ellenzéki megbeszéléseken a kisgazdák meghívására, magánszemélyként, és nem a Tisza képviseletében jelent meg. Szerinte az ellenzéknek egységesítenie kell az erejét, hogy megvalósuljon a rendszerváltás, azaz a Tiszának meglegyen a parlamenti kétharmada. A jelenlévő pártok túlnyomó többsége – tette hozzá – azzal is tisztában van, hogy ehhez támogatniuk kell a Tisza egyéni jelöltjeit.
Akárhogy is, ha más nem, legalább a politikai eltűnés veszélye felrázta egy kicsit azt a baloldalt, amelynek a helyzetükbe belekényelmesedő amerikai képviselőit a világhírű karakterszínész, Peter Sarsgaard kárhoztatta egy kicsit a Népszavának adott exkluzív interjújában még a Karlovy Vary- Nemzetközi Filmfesztiválon.
Feszültség feszültség hátán
Hogy ki indul a következő országgyűlési választáson, és mi lesz annak az eredménye, ezek a jövő kérdései -- de feszültség már a jelenben is van épp elég.
Dobrev Kára, a DK elnöke feljelentette Takács Péter államtitkárt, amiért az egy interjúban azzal vádolta meg őt, hogy személyesen akarta rávenni egy kórház magánosítására, és ezért pénzt is ajánlott neki. Más kormánypárti-ellenzéki feszültségekről is olvashattunk: a csurgói önkormányzatban veszélybe került az ellenzéki többség: mivel az egyik ellenzéki képviselő „átigazolt” a fideszesekhez, ezért időközi választást kell tartani.
Gárdonyban viszont épp az ellenkezője történt: itt, ahol korábban még a fű is narancsszínű volt, mára a Fidesz lenullázta magát. A kisváros egyik lakója szerint azért, mert itt megtörtént az a polgárosodás, amit Orbán-kormány még 1998-ban, az első ciklus idején ígért, és ez a polgári közeg nem kompatibilis azzal a szervezettel, amivé a Fidesz mostanra vált.
Szerepelt a hírekben egy harmadik, az előzőeknél is kisebb város, Mezőkeresztes. A borsodi település az országban elsőként alkotta meg saját „önazonossági” rendeletét. Bár a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készített felmérése szerint az emberek 63 százaléka szerint nem volt szükség a „helyi önazonosság védelméről szóló törvény” elfogadására – a nyár elején az országgyűlés elfogadta, és júliusban már hatályba is lépett a jogszabály, amelynek értelmében az önkormányzatok korlátozhatják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek be a településekre.
Mezőkeresztesen tehát a jövőben nem tud akárki ingatlant vásárolni – és aki tud, valószínűleg az sem devizahitelt fog felvenni rá. Azok közül, akik ezt korábban megtették, és emiatt bajba kerültek nem mindenki reménykedhet az Európai Bíróság döntése után sem, mert a Kúria kimondta, hogy csak akkor semmisek a devizahiteles szerződések, ha elmaradt a megfelelő tájékoztatás.
Tiborcz István alighanem hitel nélkül is ki tudná fizetni azoknak a közpénz-milliárdokból felújított, az állami tulajdonban lévő belvárosi ingatlanoknak az árát, amelyeket mélyen áron alul árverezett el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, köztük a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeinek otthonául szolgáló, nem sokkal hétmilliárd forint feletti kikiáltási áron meghirdetett több mint hatezer négyzetméteres Garibaldi utcai palotát. Az NMV mély hallgatásba burkolózik a két nap alatt lezavart licitek eredményét illetően. Bár a miniszterelnök veje azt nyilatkozta, őt nem a vagyon érdekli, és állítólag a hozzá köthető érdekeltségek egyike sem licitált szóban forgó ingatlanokra (de volt már arra példa, hogy a végül Tiborcz Istvánnál landolt épületeket előbb egy befektető, például Jellinek Dániel vette meg) -- ki tudja -- talán majd azokra az ingatlanokra pályázni fognak, amelyektől az V. kerületi önkormányzat akar megszabadulni.
Vagy talán még az is lehet, hogy a miniszterelnök körei esetleg óvatosabbá válnak? Hiszen például az Állami Számvevőszék a Szépművészeti Múzeum hét műtárgyának beszerzését is megtámadta, mégpedig a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. Igaz, ezeknek a beszerzéseknek a volumene jóval kisebb, mint az összesen több száz milliárd forintot érő állami ingatlanoké.
Eközben Mészáros Lőrinc sztrádabizniszét az Európai bizottság találta jogellenesnek. A Bizottság azt állapította meg, hogy az Orbán-kormány törvénytelenül játszotta át NER-milliárdosoknak az autópályák fenntartását, mivel a koncessziós eljárással megkerülte a nyílt közbeszerzési eljárást.
Magyar Péter a Tisza múlt szombati kongresszusán ígéretet tett arra, hogy szuperhivatalt állítanak fel az ellopott közvagyon visszaszerzése érdekében. Bárándy Péter, egykori igazságügyminiszter a Népszava Törésvonal című műsorában arról is beszélt, hogy a nemzeti vagyon egyszerű többségű kormányzás esetében is visszaszerezhető, és szükségtelen ilyen hivatal felállítása is: szerinte elégséges, ha néhány helyen személyi változás lesz, ugyanis a rendőrök és az ügyészek túlnyomó többsége a valódi bűnöket akarja üldözni.
És ha már a magánvagyonoknál tartunk, úgy tűnik, 18 fővárosi demonstráció után megunta Budapestet, szóval szombat este bejelentette, hogy a következő tüntetését Orbán Viktor családjának hírhedt hatvanpusztai kúriájánál akarja tartani.
Roskatag ellátórendszerek
Az egészségügyben és az oktatásban is minden hétre jut valamilyen probléma. Eredménytelen volt a pedagógus érdekképviseletek tárgyalása, nem tudtak megegyezni, mert a kormány nemet mondtott a pedagógusok javaslataira, és nem akar változtatni a tanárértékelés rendszerén. Eközben június végi cikkünk nyomán a Magyar Orvosi Kamara is bejelentette, hogy háziorvosok az Alkotmánybírósághoz nyújtottak be panaszt a kötelező ügyelet miatt. Egészségpolitikai podcastünkben a Szikében a várólisták kapcsán azt jártuk körül, hogyan „gyógyíttathatja” sérült jogait egy magyar beteg, ha nem látják el időben az állami egészségügyben. Bár a törvény az emberi méltósághoz való jognál említi, hogy egy beteget csak a legszükségesebb ideig lehet várakoztatni, Weidinger Kinga egészségügyi szakjogász szerint nincsen meghatározott időtartam arra, hogy mennyi ideig lehet várakoztatni egy beteget arra, hogy ellátáshoz jusson.
Szegeden eközben – derül ki másik mellékletünkben, a Visszhangban megjelent helyszíni riportból – önkéntesek ringatják a kórházban magukra hagyott csecsemőket.
Nem jön ki a MÁV sem az alagútból, a jövőben a vonatközlekedés egyre súlyosabb összeomlásaira kell felkészülni. Andó Gergely szakújságíró, közlekedési szakértő szerint a MÁV problémái rendkívül szerteágazóak, az évtizedeken át krónikusan alulfinanszírozott magyar vasút rendbehozásához valóságos vasúti rendszerváltozásra és persze a jelenleg vasútra fordított közpénz sokszorosára lenne szükség .
Ezen a héten a víz- és áramszolgáltatásban nem voltak fennakadások, viszont akadozott az EESZT rendszere, sokan nem tudták kiváltani a gyógyszereiket a patikában; és gondok voltak a ferihegyi repülőtéren is, akadozott az üzemanyagellátás, a Budapest Airport csak minimális tankolást biztosított a légitársaságoknak.
A magyar ipar sem találja a kiutat a gödörből, a gazdaság fellendülésének egyelőre semmi jele az ipari termelésben. Az elhúzódó válság mélységét jól jelzi, hogy a májusi termelés 6,7 százalékkal maradt el a 2021-es szinttől.
Természetesnek mondható, hogy ha a részterületek nincsenek rendben, akkor az egész sincsen. Magyarország az Európai Bizottság szerint az egész EU-ban még mindig a legkevésbé versenyképes. Versenyképesnek lenni egyébként elég nehéz tudás nélkül, a tudás megszerzését azonban az Orbán-kormány nemhogy elősegítené, inkább csak gátolja, amiről Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke beszélt a Népszavának. Szerinte a kabinetnek eleve nincs tudománypolitikája, csak kósza ötletei, ezt leplezendő viszont a végsőkig ragaszkodik a saját ostoba döntéseihez.
Nem csoda, ha Magyarországon, a fiatalok között a Fidesz-utálat divat lett, de a középosztály zömét sem a demokratikus jogok iránti olthatatlan vágy, hanem inkább a pénzhiány sarkallja arra, hogy tizenöt év után elforduljon a kormánypárttól – hangzott el a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? e heti adásában.
Az Orbán-kormány mindezek dacára költekezésbe kezdett -- de az már inkább a jövő évi választások előtti osztogatásnak tekinthető. Ígéretük szerint jövőre emelik a szociális munkások bérét, bár a részletekről még semmit nem tudni; tovább puhítják a lakásprogram szabályait, sőt emelik a tétet: új lakásfelújítási támogatás is jöhet szeptembertől, amely információink szerint akár 15 millió forintos, az első lakásvásárlókéhoz hasonló olcsó hitellel kombinált csomag lehet.
A Fidesz talán abban reménykedik, ami Veszprém megyében készült riportunkból kiderül: a falvakban a helyzet változatlan, negyven fideszes között egy ellenzéki van. Különösen a nyugdíjas korosztály Fidesz-hívő, amely továbbra is Orbán Viktort akarják kormányfőnek.
Ugyanakkor viszont egy Tisza Pártnak készült belső felmérés szerint már a sokáig fideszes fellegvárnak számító Békés megyében is döntetlenre áll a meccs. A hét eleji belső adatok szerint nemcsak a biztos szavazó pártválasztók körében hanem a pártot választani tudók között is fej fej melletti a verseny állása úgy, hogy az ellenzéki pártnak még nem ismert a jelöltje.
Szóval az Orbán-kormánynak főhet feje, a nehézségei mind jobban nőnek, de Budapestnek reménye van túlélni legalább a nyarat, az OTP hozzájárul a hitelkeretről szóló szerződés-módosításhoz. A Főpolgármesteri Hivatal közlése szerint így a közszolgáltatások működése a nyár végéig biztosított. Az anyagi csőd állandóvá váló fenyegetésének az árnyékában élnek a független színházak is. Nem az a baj, hogy nincs, aki támogatná őket, de sokan egyszerűen nem merik megtenni, mert egy olyan politikai környezetben élünk, hogy ezt mérlegelni kell – mondta lapunknak adott interjújában Veszprémi Judit, a FreeSzfe ügyvezető igazgatója.
A Sziget Fesztivál viszont már vihart kavart, mielőtt megkezdődött: Tüntetés is volt, a Mazsihisz is tiltakozott, a palesztin terrorszervezetet, a Hamászt éltető Izrael-ellenes északír rapzenekar, a Kneecap fellépése ellen. Tiltakozó petíció is indult, amelyet egész sor közismert, népszerű művész írt alá. A petíció kezdeményezői szerint a Sziget fesztivál a „befogadás és a véleményszabadság hamis álcája” mögé bújva teret ad egy „gyűlölködő, rasszista” zenekarnak. Kádár Tamás, a Sziget Fesztivál fő szervezője szerint nincs jó döntés, a szólásszabadságra hivatkozva nem akarnak elállni az együttes fellépésétől; de világossá tették az antiszemita kiszólásokat is elengedő Kneecap előtt, hogy a Szigeten nincs helye gyűlöletbeszédnek.
A konfliktusok kormánya, és nemcsak itthon
Az Orbán-kormány persze továbbra sem a fentebb felsorolt problémákkal foglalkozik -- bár a Kneecap fellépése ügyében Bóka János EU-s ügyekért felelős miniszter személyesen egyeztetett a fesztivál fő szervezőjével, és kérte, hogy ők pedig kezdeményezzenek egyeztetést a magyarországi zsidó közösségekkel -- inkább az EU ellen uszít a következő hétéves költségvetéséről napvilágra került anyagok miatt. Ezek szerint Magyarország szempontjából is érdekes változás, hogy az Európai Bizottság a két legnagyobb költségvetési tételét – a kohéziós alapokat és a mezőgazdasági támogatásokat – egyetlen csatornában egyesítené, ennek részeként az agrárkiadásokat csökkentenék. Raskó György agrárközgazdász szerint a magyar gazdák 97-98 százalékának a mostani brüsszeli elképzelések szerint is járni fog a földalapú támogatás, de a támogatási rendszer tervezett módosítása miatt tiltakozásul a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szervezésében gazdák egy köre trágyát borított a budapesti EU-ház elé. Orbán Viktor jelezte, a gazdák mellett áll, a nyertes pedig – ki más – Ukrajna, nem mellesleg mintha tett volna egy finom célzást is arra, hogy élete végéig miniszterelnök akar lenni, legalábbis azt mondta, ha Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak, beszélhetünk arról, hogyan adjunk pénzt, de ez az ő életében nem fog bekövetkezni. Nyilván az sincs ínyére, hogy a támogatások nagyobb részét 2028 után már jogállamisági feltételekhez kötnék.
A halál és a diplomácia
Az Európai Unió megállapodott az oroszok elleni újabb szankciós csomagról, is amelybenlben a többi között az orosz olaj korlátozását célzó intézkedések szerepelnek.
Mindeközben az Orbán-kormány ukrán vezetők elleni szankciókat javasolt az Európai Unióban a kárpátaljai férfi, Sebestyén József kényszerorozás közben történt megverése miatt. A magyar kabinet lépett is, saját hatáskörben meg is teszi: három tisztségviselőt már ki is tiltott Magyarországról, hazánkkal szemben azonban ukrán katonai vezetők kitiltása miatt: a kijevi külügy megalapozatlannak és abszurdnak tartják az Orbán-kormány lépését.
Sebestyén József halála ügyében a július 6-án egy ukrán toborzó akcióhoz köthetően életét vesztett férfi halála ügyében Ukrajna teljeskörű vizsgálatot folytat, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalából koordinálnak. Miközben egyelőre nem világos, hogy hány felelős van, mint ahogy egyelőre arról sincs biztos megállapítás, hogy pontosan mi is okozta a férfi halálát, a NER médiája elkezdte támadni azokat, akik szerint Sebestyén József nem az állítólagos verésbe halt bele.
Az ukrán hatóságok elfogták azt a férfit, akit a palágykomoróci görögkatolikus templom felgyújtásával gyanúsítanak. A tájékoztatás szerint a 28 éves helyi lakos július 16-án hatolt be a templom területére, ahol meggyújtotta a bejárati ajtót, majd a falakra olyan feliratokat festett, amelyek célja a nemzetiségek közötti feszültség szítása volt.
A hét történéseiről -- köztük arról, hogy Kapu Tibor, a második magyar űrhajós visszatért űrutazásáról -- szól a Népszava Jut eszembe című műsora is.
A nagyvilágban sem békesség honol
Hiába tudta Donald Tusk kormánya megszerezni a korábban visszatartott uniós pénzeket, Lengyelországban az infláció és a katonai kiadások, a háborús nyomás miatt nem következett be olyan társadalmi hangulatváltozás, amely megrendítette volna a jobboldal tradicionális állásait. Migrációs pánik, németellenes nacionalizmus, antiszemitizmus és ukrángyűlölet – ezen politikai csomópontok köré szervezné a hatalomba való gyors visszatérését a lengyel jobboldal. A Trump-jelenség is a szélsőjobb narratívát erősítette. Tusk új gazdasági minisztereket és gazdaságpolitikát ígér.
Németországban is kormányválság jelei mutakoznak, miután az uniópártok, a CDU és a CSU ellenállása miatt zátonyra futott az SPD által jelölt által jelölt Frauke Brosius-Gersdorf megválasztása alkotmánybíróvá. A jelenlegi koalíció nem tanul az elődök hibáiból: Olaf Scholz előző koalíciója részint azért volt annyira népszerűtlen, mert az egyes vitákat a nyilvánosság előtt folytatták. A tartós bizalomvesztésnek beláthatatlan következményei lennének, hiszen a koalíció csak szűk többséggel rendelkezik a Bundestagban. Az SPD nem zárta ki a Bundestag rendkívüli ülésének összehívását a nyári szünetben.
Az ukrán kormányban is átrendeződés történt, Julija Szviridenkót az új ukrán miniszterelnököt nagy többséggel választotta meg az ukrán parlament. Az új kormányfő szerint a kormány egy olyan Ukrajna felé halad, amely szilárdan áll a saját alapjain, katonai, gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt; és valódi, a mindennapokban érezhető eredményeket ígért a lakosságnak. Denisz Smihal, az eddigi miniszterelnök öt év után távozott posztjáról, de a kormányból nem: Zelenszkij védelmi miniszterré nevezte ki. Parlamenti beszédében Smihal az ukrán erők teljes felszereltségének és a nemzetközi együttműködésnek az erősítését ígérte, és közölte, felülvizsgálja a külföldi partnereikkel kötött valamennyi védelmi megállapodást.
Donald Trump ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak, ha 50 napon belül nincs orosz-ukrán békemegállapodás, akkor 100 százalékos másodlagos vámot vezet be Oroszországgal szemben. Donald Trump közölte, hogy nagyon elégedetlen Vlagyimir Putyinnal, csalódott, és már két hónappal ezelőtt is abban bízott, hogy sikerül megállapodásra jutni. Az 50 nap valószínűleg elég lassan fog eltelni Donald Trump számára, a Epstein-ügyben legalábbis előkerült egy obszcén levél egy obszcén szignóval (az amerikai elnök emiatt indított is egy potom tízmilliárd dolláros pert a The Wall Street Journal ellen), nem mellesleg valahogyan csitítania kellene a mögötte álló mozgalom, a MAGA háborgói zászlóvivőit is.
Augusztus elejéig meghosszabbítja az amerikai importvámokkal szembeni ellenintézkedések felfüggesztését az Európai Unió. Donald Trump amerikai elnök egy szombati Truth Social-posztjában ismét közölte, hogy 2025. augusztus 1-i hatállyal 30 százalékos büntetővámmal sújtja az Egyesült Államok az Európai Unióból és Mexikóból importált árukat és más szolgáltatásokat. A Reuters szerint most Kevin Hassett, a Fehér Ház Nemzeti Gazdasági Tanácsának igazgatója arról számolt be, hogy az országok eddigi kereskedelmi megállapodási ajánlatait az amerikai elnök nem találta kielégítőnek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eközben közölte, fenntartják a kétirányú megközelítést: folytatják a tárgyalásokat és megtorló intézkedéseket készítenek elő.
Az iráni média jelentése szerint Maszúd Peszeskján iráni elnök is megsebesült, amikor Izrael csapást mért a nemzetbiztonsági tanács épületére. A támadás után az épületben elment az áram, és az ottani válságtanácskozás résztvevőinek biztonságos helyre kellett menekülniük. Többen sebesüléseket szenvedtek.
A jeruzsálemi latin patriarkátus csütörtöki jelentése szerint találat érte a Gázai övezet egyetlen katolikus templomát, a Szent Család-templomot egy izraeli támadásban. Mint közölte, a csapásban az épület megrongálódott, két ember meghalt és többen megsebesültek, köztük a templom plébánosa is. XIV. Leó pápa „mélységes szomorúságának” adott hangot a gázai templomot ért támadás után, és ismételten azonnali tűzszünetre szólított fel a térségben, a szintén ingerült Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetésben pedig Benjamin Netanjahu a telefonbeszélgetés során elismerte, hogy hiba volt a támadás. „Izrael mélységesen sajnálja, hogy egy eltévedt lövedék eltalálta a gázai Szent Család-templomot” – áll a miniszterelnöki hivatal közleményében.
