Nem feltétlenül kell a Fidesznek korrumpálnia az ellenzéki pártokat, a finanszírozási rendszer eleve jó csapda

A volt jobbikos Jakab Péter, a Nép Pártján elnöke is bejelentette, hogy indul a jövő évi parlamenti választáson. Szükségesnek tartotta közölni, hogy ezért nem kap pénzt a Fidesztől.

Jakab Péter momentumos politikusok nyilatkozataira utalt, akik egybehangzóan arról beszéltek a közelmúltban, hogy Fideszhez közeli körökből támogatást ígértek pártjuk számukra, ha elindul a választáson. Tompos Márton, a Momentum minap leköszönt pártelnöke egyenesen azt állította, hogy a Fideszből az összes parlamenti vagy azon kívüli ellenzéki pártot megkörnyékezték már, vagy meg fogják őket környékezni. Jakab erre reagált: róla tudják, hogy nem megvehető, „így nálam nem is próbálkoznak". A DK mindenesetre feljelentést tett az állítólagos megkörnyékezés miatt.

Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője lapunk kérdésére felhívta a figyelmet arra, hogy Jakab Péter szavaiból nem derült ki, milyen formában képzeli el az indulást: csak egyéni választókerületben, vagy szeretne a pártjával országos listát állítani? Összefogna más párttal, esetleg ő maga szerepelne egy másik párt listáján?

Utóbbi esetben a Demokratikus Koalíció jöhet szóba. Az viszont valószínűtlen, hogy saját listával próbálkozna. Hiszen – emlékeztetett Róna Dániel – a tavalyi EP-választáson 20 ezer érvényes ajánlást se tudott összegyűjteni. Most sokkal magasabban lenne a léc, miközben az alacsonyabbat már leverte. Akárhogyan is van, nehéz lenne azt mondani, hogy Jakab Péter indulása a kormányváltás esélye szempontjából érdemi fejleménynek tekinthető.

Nagy Attila Tibor politikai elemző se tulajdonít különösebb jelentőséget Jakab Péter bejelentésének, a pártja támogatottsága ugyanis mérhetetlen. Az biztos – hangsúlyozta –, a Fidesznek érdeke, hogy az ellenzéki oldalon a káosz érzetét keltse a választópolgárok számára. Magyarul: a Fidesznek az az érdeke, hogy a Tiszán kívül minél több ellenzéki párt és ellenzéki jelölt induljon el a választáson.

(A tetszhalott állapotban lévő LMP-től, amikor választási terveiről kérdeztük a pártot, nem kaptunk választ.)

Azt, hogy az indulás érdekében a kormánypárt közvetve vagy közvetlenül valóban felajánlott-e pénzt a Momentumnak és más pártoknak, Nagy Attila Tibor szerint kívülről nem lehet eldönteni. Azonban a tények alapján is levonhatók bizonyos következtetések. Egyrészt megnövelték a parlamenti frakciók költségvetési támogatását, másrészt korlátlanná tették a kampányköltéseket. Ha valamelyik fideszes üzletember azt szeretné, számolatlanul adhatna pénzt az ellenzéki pártoknak – játszott el a gondolattal a politikai elemző.

Róna Dániel megmosolyogtatónak tartja a spekulációkat, amelyek arról szólnak, hogy melyik ellenzéki pártot fizette le, vagy próbálta lefizetni a Fidesz. Nem kell ugyanis senkinek „fű alatt" pénzt adni, a Fidesz úgy alakította ki a finanszírozási rendszert, hogy az, aki elindul a választáson, nagyon komoly összegű kampánytámogatásra tehet szert. A pénz felhasználását csak minimálisan ellenőrzi az Állami Számvevőszék, a szabályok megszegésének pedig jellemzően nincs szankciója.

A kampánytámogatási rendszer tehát önmagában „hihetetlen módon" motiválja a pártokat az indulásra, a jogsértések felett pedig szemet hunynak a törvényalkotók és azok az állami szervezetek, amelyek elvileg a törvény betartásának kényszerítésére lennének hivatottak. A visszaélések melegágya az a finanszírozási rendszer, amelyet a Fidesz létrehozott – jelentette ki Róna Dániel.

A 21 Kutatóközpont vezetője megjegyezte: amit Jakab Péterről mondott, az a többi kis ellenzéki pártra is igaz.

Egész biztos, hogy létezik olyan társadalmi nyomás, amelynek a Momentum és Márki-Zay Péter pártja már eleget tett (álljanak félre a Tisza útjából). Róna Dániel szerint könnyen előfordulhat, hogy ez a társadalmi nyomás az idő előrehaladtával még erősebb lesz.

Találkozik a kis ellenzéki pártok és a Fidesz anyagi érdeke – állapította meg Nagy Attila Tibor. Amennyire csak lehet, a Fidesz próbálja megosztani az ellenzéki szavazótábort. Igaz, nincs könnyű dolga, mert az ellenzéki szavazók egyre inkább a Tisza körül koncentrálódnak. Másfelől az is érthető, ha az egyéniben megválasztott ellenzéki képviselők közül többen szeretnének az Országgyűlés tagjai maradni. Ezért nem lehet elítélni őket. Ugyanakkor az is érthető, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nem akar velük egyezkedni.

Az egyelőre még érvényben lévő győzteskompenzáció miatt nem mindegy, hogy a Tisza, ha sikerül legyőznie a Fideszt, mennyivel nyer országosan, és főként az nem mindegy, hogy mennyivel nyer Budapesten – hozott be egy másik szempontot Nagy Attila Tibor. Amennyiben az egyéniben mandátumot szerzett ellenzéki képviselők újra elindulnak, akkor a Tiszát az a veszély fenyegeti, hogy nem nyer eléggé nagyot a kétharmadhoz, még kedvezőtlenebb esetben a Fidesz leváltását sem tudja elérni.

Ha valaki kormányváltást akar, akkor számára nem jó, ha több jelölt lesz. A politikai elemző arra számít, hogy megdől a részvételi rekord a parlamenti választáson. Ha így történik, akkor arra se lát túl sok esélyt, hogy a Demokratikus Koalíció bejut a parlamentbe: a DK-s jelöltek „állva fognak meghalni" az egyéni választókerületekben.

Ezzel együtt a DK-t se szabad kárhoztatni azért, hogy elindul a választáson – mondta Nagy Attila Tibor. Ez ugyanis alap. Ha egy párt – ahogyan a Momentum – nem vesz részt a parlamenti választáson, és kikerül az Országgyűlésből, akkor nagyon-nagyon nehéz lesz visszakerülnie oda, helyette halad a megszűnés felé.