Pintér Sándor „összességében” nem volt elégedett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának teljesítményével – mindössze ennyivel indokolta Gulyás Gergely kancellária miniszter a szerdai kormányinfón Kiss Zsolt főigazgató kedd esti rapid felmentését. Információink szerint kedden a miniszter magához kérette Kiss Zsoltot, ez találkozó még este háromnegyed hétkor is tartott, majd ezt követően adta ki az MTI azt a közleményt, miszerint a belügyminiszter 2025. július 15-től felmentéssel megszüntette Kiss Zsolt kormányzati szolgálati jogviszonyát. Feladatai ellátásával pedig egyelőre Kőrösi László főigazgató-helyettesre bízta.
Jó ideje érlelődött az a szakmai feszültség, amely ide vezetett – tudtuk meg a kormányzati egészségpolitikai döntéseket közelről ismerő forrásainktól. Az alapkonfliktus a kórházi finanszírozási rendszer átalakítása körüli vita volt. Ennek jelei már szemmel láthatóak voltak a Magyar Kórházszövetség tavaly novemberi konferenciáján. Ezen a fórumon beszélt először Pintér Sándor belügyminiszter nyilvánosan arról, hogy új alapokra helyezné a finanszírozást. A tárca vezetője akkor azt is hangsúlyozta, hogy vannak olyan területek, amelyek finanszírozását nem feltétlenül az úgynevezett Homogén Betegségcsoportok (HBCS) keretében kellene megoldani. Jelenleg a kórházak finanszírozásában, minden egyes ellátásáért az adott betegséghez rendelt térítést kap a kórház. A miniszter betegség független költségekre példaként említette az étkeztetést, az orvosi, műtéti ruhák cseréjét, mosatását. Pintér Sándor szerint ezek költségét darabszámok alapján lehet kalkulálni. Azt is bejelentette, hogy azt kérte Kiss Zsolttól, nézze meg, melyek azok a költségelemek, amelyek így „darabként” téríthetők és a maradékhoz – ilyenek például az ellátáshoz szükséges gyógyszerek - szabja az egyes ellátási esetekért járó díjat. Pintér Sándor akkor jelezte azt is: tudja, hogy ez egy súlyos feladat.
Pintér Sándor a kórházi konferencián: Lehet, hogy én rosszindulatú rendőr vagyokPintér Sándor felmentette a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatójátA miniszteri expozé után később, ugyanezen konferencián Kiss Zsolt előadásában nem reagált a tárcavezető által elmondottakra, de szinte minden szakmai fórumon arról beszélt, hogy az egészségügyben megtörtént béremelés összegét is, amely most a gyógyítási költségektől elkülönítve jut el az intézményekhez előnyösebb volna beépíteni a HBCS-be. Mivel ezzel nagyobb döntési szabadságuk lenne az intézményvezetőknek, könnyebben tudnának gazdálkodni, illetve uralni az adósságok kezelését. Álláspontja mellett érvként gyakran arról is beszélt, így például a másfélszer több beteget ellátóknak másfélszer annyi HBCS jár, amiben automatikusan benne van a bér is, amelyből automatikusan lehet bővíteni szükség esetén a létszámot, ösztönözni minőségi ellátásra az dolgozókat.
Sztrájktárgyalás előkészítésébe kezd egy egészségügyi szakszervezet, miután Takács Péter közölte, hogy nem lesz béremelésÉrkezik a tavaly megígért többletpénz a betegellátásraForrásaink szerint viszont a miniszter elvárása és az előadása is ezzel ellentétes elvárást fogalmazott meg, amikor azt kérte a főigazgatótól, hogy a teljes bérköltséget is „vegye ki” a HBCS költségelemeiből. Ennek végrehajtása a kritikusai szerint tovább a merevítette volna a rendszert és segítette volna a további centralizációt.
Lapunknak több szakember is arról beszélt, hogy ezek minisztériumi törekvések egy ideig elcsendesedtek, aztán az év elejétől újra meg újra előkerültek. Ebben az ügyben egymást érték a tárgyalások, egyeztetések, ám a NEAK ellenállt a HBCS szétszedésének.
A miniszternek az egészségügy trösztösítése melletti eltökéltségét jelzi a múlt hét végén nyilvánosságra került BM utasítás is. A jogszabály arról szól, hogy hamarosan meghatározzák minden betegség kezeléséhez szükséges ápolási napok számát, valamint ahhoz igazítva azt, hogy az adott helyen mindehhez hány szakemberre van szükség. Például, ha az ápolási napok alapján tíz nővér elegendő az ott lévő betegek ellátásra, akkor ott annyinak lehet bért fizetni. Ugyan szükség esetén ettől egy-egy osztályon el lehet térni, de akkor az intézmény más osztályain lesz kevesebb például az ápoló. Volt olyan forrásunk, aki ezt úgy értelmezte, hogy ezzel gyakorlatilag a miniszter egyidejűleg bér- és létszámstopot is hirdetett, igaz a több lépcsőben bevezetendő új intézkedés első határideje 2026 vége.
