vél
Minden kell. Orbán ugyan májusban bejelentette, hogy átköltöznek a Facebookra, de azért jó előre bebiztosította, hogy a házfalak is narancsba borulhassanak. Ha kell. A közvélemény-kutatások láttán kelleni fog az is. Lesznek még unokázós képek, kutyus simogatás és népi videók, úgy is mint disznóölés, szüret, aratás. S ha a kampányklíma úgy kívánja, mindez homlokzatokra aggatott ledfalakról, reklámhálókról és projektorokról ömlik ránk. Csak pénz kérdése. A reklámfelületeket értékesítő cégeknek aligha vannak skrupulusaik. A jogi részt pedig már tavaly elintézték.
2017-ben még nagy lendülettel vágott bele az Orbán-kabinet a homlokzatok reklámtalanításába. Az akkor hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ra az akkori 16 ezerről 1000-re csökkent volna Budapesten az óriásplakátok száma. Mindez aligha volt független a Simicska Lajossal való háborúságtól, hiszen így leradírozhatóvá váltak az ellenséggé vált barát plakátjai. Csakhogy Simicska elbukott, a reklám-helyek többsége NER-es céghez került.
A kormány engedhetett a gyeplőn. Az óriásplakátok, reklámhálók és egyéb helyi városképvédelmi rendeleteknek nem megfelelő hirdetések leszerelésére adott határidőt kitolta 2023 végéig. Erre hivatkozva hessegette el a budapesti főispán az önkormányzati bejelentéseket. A főváros ugyanis saját rendeletben tiltja az óriásmolinókat. Tavaly a kormány biztosította jogi pajzs eltűnt. Erre előrántották az ukrán veszélyhelyzetet és arra hivatkozva módosították a szomszédjogokra vonatkozó törvényt, ami az új építészeti törvénnyel együtt gyakorlatilag lenullázta az önkormányzatok jogi eszköztárát homlokzati reklámügyekben. A főváros ugyan megy szembe a széllel, de aligha akadályozhatják meg, hogy jövőre a kormány narancshálóba öltöztessen annyi épületet, amennyit csak megkíván a voksharc.