Kapóra jött Orbán Viktornak a haláleset

Nem csatlakozhat olyan ország az Európai Unióhoz, ahol kényszersorozás során embereket vernek agyon – mondta a miniszterelnök szokásos pénteki reggeli interjújában, miután az első kérdést a mozgósítása után néhány héttel, július 6-án meghalt beregszászi magyar férfi esetéről kapta. „Ez egy olyan ügy, amit ki kell vizsgálnunk” - szögezte le Orbán Viktor, de nem tért ki arra, kezdeményezték-e az ukrán hatóságoknál az ügy közös kivizsgálását. Az esetre hivatkozva Orbán visszamenőleg is "indokolt akciónak" nevezte a kormány által Ukrajna EU-tagságának elutasítására szervezett Voks 2025 szavazást.

Nagy Attila Tibor politikai elemző a Népszavának azt mondta: „Masszív Ukrajna-ellenes propaganda zajlik Magyarországon, amelynek célja az ukrán néppel szemben ellenérzéseket tápláló és az ország uniós csatlakozását ellenző szavazók megnyerése és megtartása”, ezért kaphatták föl a katona halálának ügyét a kormánypárti médiumok, és maga a miniszterelnök is. Mint elmondta, "a kutatásokból kitűnik, hogy a Fidesz szavazói azok, akik leginkább ellenzik Ukrajna belépését az EU-ba, ugyanakkor minden eddigi erőfeszítés, kampány ellenére úgy tűnik, a szomszéd ország uniós tagsága nem tűnik olyan fenyegetőnek a magyarországi választók számára, mint a 2022-ben kitört háború első hónapjai”. Az elemző úgy gondolja, a kormány kezére játszik, hogy sokan ellenzik az ukrán EU-tagságot, de mint az például a Publicus Intézet lapunk számára készített kutatásából kiderült: ez már kevésbé igaz, ha az ukrán csatlakozásra a háború lezárása után kerülne sor.

Az elemző szerint a háború kitörése sokkszerűen érte a magyarokat, eleinte erős volt a félelem, hogy a harcok átterjedhetnek akár Magyarországra is, ezért akkoriban igazi egzisztenciális félelem uralkodott az emberekben. Bár a kutatások tanulsága szerint sokakra hatott az ukránellenes propaganda, ehhez hasonló heves érzelmeket Ukrajna uniós tagsága nem tud kiváltani, hiszen ez esetben nem halálos fenyegetettségről van szó. Ebben az esetben a félelem inkább anyagi jellegű, hiszen a kormány azzal riogat, hogy az emberek elveszthetik az állásaikat, az EU-s támogatásokat, az ukrán munkavállalók lenyomják a béreket, az országot ellepik a maffiózók. „Ez a fenyegetés nem tűnik elég ijesztőnek, bár éppen a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás Gyurcsány-kampánya mutatta, hogy ügyes, átfogó kommunikációs hadjárattal lehet az emberek anyagi félelmeire is hatni” – mondta Nagy Attila Tibor. Csakhogy a kormánypropaganda dolgát megnehezíti a gazdaság rossz állapota, hiszen a választópolgárokat most közvetlenebbül érintik a megélhetési kérdések, mint Ukrajna majdani uniós tagsága.

Az M1 Híradó oldala csütörtökön a Mandiner információira hivatkozva írt cikket arról, hogy a 45 éves S. Józsefet az ukrán toborzótisztek vasdorongokkal brutálisan megverték, és ez okozta kórházban bekövetkezett halálát, három héttel június közepi bevonultatása után. Az ukrán hadsereg aznap közleményben utasította vissza, hogy „kényszermozgósítás vagy kegyetlen bánásmód” okozta volna a kárpátaljai férfi halálát.

Erre Orbán Viktor  a pénteki rádióinterjúban azt mondta, hogy ez egy felörlő háború, amely rengeteg ember életébe kerül. Megismételte, hogy szerinte csak diplomáciai úton lehet lezárni a háborút, amit Ukrajna és Európa valójában már elvesztett. Egyúttal háborús pártoknak nevezte az ellenzéki Demokratikus Koalíciót és a Tisza pártot, amelyek az EU Bizottságát és a háborúpárti vezetőket támogatják.

A kárpátaljai magyarok helyzete okán is feszült magyar–ukrán viszony miatt fontos volna pontosan feltárni az ügyet, például azt, hogy Sebestyén Józsefnek valóban voltak-e a mozgósítása után szerzett sérülései. Nem segíti a tisztánlátást önmagában az videófelvétel sem, amely vélhetően már kiképzése második napján készült róla, s amelyen a férfi négykézláb halad, és egy ismeretlen kérdésére ezt hátfájásával magyarázza. Úgy tudni, halála előtt ügyvédjének arról beszélt, hogy a katonaságnál megverték. A környezete szerint ebből származó sérüléseknek azonban nincs nyoma az ukrán hivatalos papírokban.

A helyzetet közelről ismerő Rácz András történész Facebook-bejegyzésében azt írta, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak, ám „annyi teljesen biztos, hogy Sebestyén nagyon rosszul volt a kiképzése során, de nem kapott rendes orvosi ellátást”. Rácz rámutat, hogy az ukrajnai háborús mozgósítás rendszere rengeteg problémával küzd. „A TCK-nak nevezett hadkiegészítési szervezet munkatársai sokszor erőszakosak, korruptak, és nagyon nem a szabályok szerint járnak el. Ukrán hivatalos források is elismerik, hogy a helyzet Odesza és Kárpátalja megyékben a legrosszabb.” Rácz szerint független szakértő vizsgálatot kellene szorgalmazni. További felelős lépés lehetne annak elősegítése  – államközi együttműködésben –, hogy a Kárpátalján zajló katonaorvosi vizsgálatok a lehető leghatékonyabbak legyenek, és ne ismétlődhessen meg az, hogy olyasvalakit is kiképzésre küldenek, aki erre egészségileg alkalmatlan.

Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője pénteki tájékoztatóján kijelentette: Magyarország kísérletei, hogy politikai céllal manipulálja az ukrán mozgósítással kapcsolatos egyedi eseteket, károsítják az ukrán-magyar kapcsolatokat, és Oroszország propagandáját segítik. A szóvivő kiemelte, hogy a magyar fél nyilatkozataiban sehol nem említik Oroszországot, holott „a mozgósítás oka Ukrajnában az orosz agresszió, és ezt a tényt elkerülni abszurd”.