A legújabb adatok szerint a legnagyobb 50 hazai munkaerőkölcsönző állománya 2023. decemberi 52 681 emberről 2025. áprilisára 47 568-ra csökkent, döntően a gazdasági problémák hatására – derül ki a hazai munkaerőkölcsönzés meghatározó szereplőjének számító Trenkwalder lapunkkal ismertetett számaiból. A társaság az Opten céginformációs szolgáltató adataiból készített másik friss összefoglalója is beszédesnek mondható, mert míg 2023-ban még több mint 235 ezer kölcsönzött munkaerőt foglalkoztattak a vállalatok, addig ez 2024-re 201,5 ezerre olvadt. Ezzel a teljes foglalkoztatotti állományhoz képest a kölcsönzöttek aránya 5 százalékról nagyjából 4 százalék alá süllyedt.
Mindez összhangban van azzal, hogy a gazdasági pangás és a gazdálkodási környezet általános bizonytalanságának hatására számos meghatározó magyarországi cég is leépítésre kényszerül. Sajtóhírek szerint már a győri Audit is elérte a járműipar válsága.
Egyértelműen érzékelhető egyfajta átrendeződés a kölcsönzött munkaerő piacán – mondta lapunknak Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. Egyrészt a hazánkban lévő külföldi munkavállalókat immár döntően direktben, azaz közvetlenül maguk hozzák be a cégek és nem vesznek igénybe közvetítőket. Másrészt a minősített kölcsönzőket megbízó vállalatok foglalkoztatási igényei érdemben visszaestek az említett nehézségek miatt.
Ennek „tapintható” eredménye, amit tükröznek az adatok is, hogy a szolgáltatók az elmúlt néhány évben elvesztették a közvetítendő állományuk 10-15 százalékát
– mondta.
A szakember hozzátette, hogy ez a folyamat akár aggasztónak is nevezhető. A versenyképesség egyik hangsúlyos feltétele, hogy a cégek képesek legyenek gyorsan reagálni a piaci kihívásokra, és rugalmasan változtathassák a munkaerő-állomány létszámát. Ennek egyik fontos eleme – jellemzően – a termelő vállalatokon belül a kölcsönzött munkavállalók „egészséges” létszáma a teljes foglalkoztatotti állományhoz képest, ami láthatóan, folyamatosan csökken. A munkaerőhiány miatt ugyanis a társaságok az elmúlt időszakban sokkal inkább a saját állományaikat kezdték felépíteni a kölcsönzött dolgozókkal szemben.
A magyarázat abban keresendő, hogy
a vállalatoknál kialakult egy olyan reflex, amely szerint a munkaerőhiány miatt mindenkit meg kell tartani, mert csak drágábban pótolhatók, ha egyáltalán sikerül.
Ez is magyarázza, hogy miért esett vissza a hazai kölcsönzöttek száma, miközben nőttek a foglalkoztatottsági adatok. Most viszont, amikor rugalmasan kellene tudni átcsoportosítani munkaerőt, ezt az ideálisnál jobban felduzzasztott állandó céges állománnyal nem, vagy a korábbiaknál sokkal körülményesebben lehet megtenni – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Hullanak a fejek az autóiparban, hosszabb kényszerpihenők és komoly leépítések után újabb gyárbezárások várhatókA Népszava is beszámolt róla, hogy a győri Audiban kimondott irányelv lett, hogy a munkavállalóknak el kell fogadniuk a rugalmas foglalkoztatás kereteit, ha munkájukat meg akarják tartani. Azaz, ha a helyzet úgy hozza, akár más részlegre kerülhetnek dolgozni, és ha ezt nem fogadják el, akkor bizony érkezhet a felmondás.
Nógrádi József szerint
az említett folyamatok leginkább az ipari, azon belül is a feldolgozóipari cégekre jellemzők, de érintettek az építőipari, a mezőgazdasági és a logisztikai cégek is.
Ezen túl a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása körüli gondok megjelentek a Horeca, azaz vendéglátás és a szállodaipar, a kiskereskedelem, valamint a szolgáltatószektor (SSC) vállalatainál is.
Tapintható a feszültség a magyarországi járműipari cégeknél, megkezdődtek a bújtatott, néhol már nyílt létszámleépítésekNem töltik be a kilépők helyét
A cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat. 2025 májusában a következő három hónapban a létszám bővítésére készülő cégek aránya 9 százalék volt, míg 12 százaléka csökkenteni szeretné az állományt. A kereskedelemben és az építőiparban a létszámcsökkentésre készülők vannak határozott többségben a bővíteni szándékozókkal szemben, az iparban ez a két arány nagyjából megegyezik, míg az üzleti szolgáltatások terén a várakozások alapján létszámbővítés lesz – áll a GKI Gazdaságkutató friss elemzésében. Új munkahelyek elsősorban a magánszektorban jönnek létre, például a logisztikában, az üzleti szolgáltatásokban, a turizmusban és az újonnan induló ipari beruházásoknál. Elbocsátások pedig inkább az állami szférában vagy a hagyományos ipar bizonyos területein fordulnak elő. Ugyanakkor néhány ágazatban (így a feldolgozóiparban) kezd kirajzolódni egy olyan trend is, hogy a nyugdíj, vagy munkahelyváltás miatt kilépő munkavállalók helyét egyre kevésbé töltik be.
Az elmúlt években a magyar munkaerőpiacon növekszik a külföldi vendégmunkások száma, 2025 tavaszán mintegy 104,6 ezer külföldi állampolgár dolgozott Magyarországon, ami egy év alatt 2100 fős növekedés. A külföldi munkavállalók aránya így a teljes foglalkoztatáson belül 2 százalék körüli, de jellemzően egyes iparágakra koncentrálódik a jelenlétük.
