A burgerlandi Szentmargitbányai Kőfejtőben tavaly tartották a 25. operaévadot, Verdi Aidájával ünnepeltek és százezer néző volt kíváncsi a nagyszabású produkcióra. A sorozatot tizenegyedik éve az Esterházy cégcsoportba tartozó Arenaria, és idéntől a tartománnyal közös cég az SBS Opernbetrieb Burgenland szervezi és úgy látszik, elérkezettnek látták az időt, hogy egy Wagner-operát is színre vigyenek az évről évre bejáratottabb, egyre vonzóbb szabadtéri helyszínre.
A bolygó hollandi Wagner korai, igencsak népszerű, sokat játszott, a későbbi műveinél valamivel rövidebb operája. A Szentmargitbányán rendező alkotókat sokszor a helyszín arra inspirálja, hogy elsősorban a látvánnyal és más vizuális mutatvánnyal nyerjék meg a nézőket. A látványra most sem lehet panasz, hiszen Philipp M. Krenn rendező és alkotótársa, a színpadképért felelős Momme Hinrichs, ahogy a tavaly novemberi bécsi sajtótájékoztatót követően jeleztük, a kőbánya színpadát olyan norvég halászfaluvá alakította, amely fjordfalak tetejére épült. Akkor a rendező elmondta, hogy a háborgó tenger látványát William Turner festményei insiprálták. És valóban: egészen festői világ született meg. Minél tovább szemlélte az ember a színpadot, annál több izgalmas részletet fedezhetett fel. Érdemes megemlíteni Roland Horvath videóművész és az osztrák fénytervező, Paul Grilj nevét, akik nagyon sokat tettek a valóban európai színvonalú látványért.
A rendező már a nyitány alatt igyekezett színházat teremteni. A szereplők némajátéka kísérte Wagner muzsikáját, az álmodozó Sentát, akit a premieren a norvég Elisabeth Teige alakított, rögtön az elején felküldte a fjordfal legmagasabb pontjára épült ház tetejére. Élő szoborként állt ott, valóban festői látványt és költői asszociációkat keltve. Ráadásul a későbbiekben remekül énekelt is. A rendezés végig igyekezett nemcsak a látványra koncentrálni, hanem érvényes színházi jelenetek komponálására is törekedett. Ez jobbára sikerült is. Persze rendkívül attraktívak voltak a hajók, a többszintes játéktér, a fjordfalra kivetített filmszerű, közeli jelenetek is vonzóvá tették a látottakat.
A címszerepben az elátkozott hajójával a tengeren bolyongó és a megváltásra váró Hollandiként, a premieren a grúz bariton, Georg Gagnidze énekesi teljesítményét is tekintve, mintha kissé visszafogott lett volna. Meggyőző volt viszont Erikként, a vadászként az amerikai tenor, AJ Glueckert, kormányosként Jinxu Xiaohu, Senta apja, Daland kapitányként Liang Li, Mary, Senta dajkájaként pedig a mezzoszoprán Roxana Constaninescu. Mint ahogy a magyar zenészekből álló Piedra Fesztiválzenekar is jól működött a premieren, a német Patrick Lange karmester irányításával.
A végén Hollandi és Senta a tengerben találnak közös megváltást, előtte azonban felgyullad a falu, valószínűleg Senta gyújthatja fel és égő, megváltó áldozatként zuhan a tengerbe. A rendező úgy érezhette, a vizet markánsan és látványosan ellenpontozza a tűz megjelenítése.
Infó: Richard Wagner: A bolygó hollandi. Szentmargitbányai Kőfejtő. Rendező: Philipp M. Krenn. Júliusban és augusztusban 24 alkalommal. Jövőre a Toscát viszik színre, Puccini műve tizenegy év után tér vissza a kőfejtőbe, Thaddeus Strassberger rendezésében.
