önkormányzat;katolikus egyház;egymilliárd forint;Eger;tiszti kaszinó;

A volt tiszti kaszinó, későbbi Ifjúsági Ház, majd Kepes Központ épülete.

A katolikus egyház letette a pénzt, egymilliárdért vitte Egerben a volt tiszti kaszinót

Az Egri Főegyházmegye vette meg csaknem egymilliárd forintért a város egyik legértékesebb ingatlanát, a volt tiszti kaszinó, későbbi Ifjúsági Ház, majd Kepes Központ épületét. A fideszes önkormányzat a bevételt működésre fordítja, ami a helyiek szerint szimpla vagyonfelélés.

Viharos gyorsasággal, néhány hét alatt nyélbe ütötte Eger fideszes vezetésű önkormányzata a megyei jogú város egyik legértékesebb, patinás épülete, a legutóbbi időkig Ifjúsági Házként majd Kepes Központként működött hajdani tiszti kaszinó eladását. Az ügyletre, mint korábban megírtuk, érvelésünk szerint azért kerítettek sort, mert miközben a település működési és felhalmozási célú bevételeinek főösszege közel 20 milliárd forint, addig a kötelező és önként vállalható feladatok kiadásai elérik a 24 milliárd forintot – a 4 milliárd forintos hiány pedig már rövid távon is veszélyezteti az önkormányzat működőképességét. Vágner Ákos polgármester közölte azt is, emiatt nincs fedezet olyan városüzemeltetési feladatok ellátására sem, mint a parkfenntartás, a játszóterek karbantartása, vagy épp a rágcsálóirtás.

Az egri sétáló belváros szélén elhelyezkedő, 3000 négyzetméteres, kétszintes, klasszicista stílusú épületben az elmúlt tizenöt évben a Heves megyei Selypen született, s 2001-ben az Egyesült Államokban elhunyt világhírű képző-, és fotóművész, Kepes György hagyatékát gondozták. Tavaly pénzügyi nehézségek miatt az ezt fenntartó alapítvány felmondta az önkormányzattal kötött szerződést, s mind a gyűjteményt, mind az épületet visszaadta a városnak. Korábban egyébként uniós és kormányzati támogatásból közel félmilliárd forintért újították fel az épületet, annak állapota jelenleg is kiváló. Ezért is okozott közfelháborodást – a Kétfarkú Kutyapárt helyi képviselője, Domán Dániel még tüntetést is szervezett az eladás hírére –, hogy a fideszes önkormányzat anyagi nehézségekre hivatkozva, rövidtávú érdekeit nézve áruba bocsátja az ingatlant.

Az értékbecslés szerint az épület négyzetméterenkénti piaci ára 300 ezer forint, vagyis így 900 millió forintért kínálták nyílt liciten. A közel két-három hét alatt lezajlott eljárásban – amelyet különösebben nem reklámozott a városháza, így nem is pörgette fel az érdeklődést – végül a katolikus egyház, azaz az Egri Főegyházmegye jelentkezett be egyedüli vevőként, s kikiáltási áron vihették is az épületet. Szerettük volna megtudni tőlük, milyen forrásból teremtik elő a majd’ egymilliárd forintos vételárat, s mi a céljuk az ingatlannal, de ezzel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszoltak. Mivel a városháza sem kommunikált az adás-vételről, így meglepetésként érte a közvéleményt, amikor Gulyás László, a város kulturális alpolgármestere egy helyi podcastban jelentette be: az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Média és Design intézete költözik majd ide, így újra élettel telnek meg a falak, sőt, a jelenleg raktárban álló Kepes-hagyatékot is visszaköltöztetik.

– Ennek a bejelentésnek most részben sokan örülnek, hisz sokáig tartotta magát a városban az a hír, hogy a fideszes káderképző, az MCC vetett szemet az épületre. Másrészt viszont óhatatlanul felvetődik a kérdés: tényleg szükség volt az ingatlan eladására? A művész-hallgatók kiállításaira, konferenciáira és műhelymunkáira korábban is bérelt itt helyet az egyetem, így elég lett volna egy kibővített, hasonló konstrukció, ahelyett, hogy elkótyavetyél a város egy ilyen értékes ingatlant – fogalmazott lapunknak Pál György helyi baloldali önkormányzati képviselő. Szavai szerint

megkérdőjelezhető az értékbecslés szakszerűsége is, hiszen nemrégiben az egri vagyonkezelő szintén a belvárosban meghirdetett egy 18 négyzetméteres komfort nélküli szükséglakást, 700 ezer forintos négyzetméterenkénti árért, ami a felújított a Kepes Központra kalkulált 300 ezer forintos ár két és félszerese.

 Hozzátette: az ikonikus épület eladásának körülményei és gyorsasága nemcsak az ellenzéki érzelmű egrieknél, de a polgári-keresztény rétegnél is kiverte a biztosítékot, itt ugyanis nemcsak egy ingatlan eladásáról van szó, hanem vagyonfelélésről is. A vételárat a város nem másik vagyonelembe forgatja vissza, hanem működésre, vagyis feléli: rágcsálóirtást, fűnyírást finanszíroz belőle, s betömködi a költségvetési lyukakat.

A fővárosi önkormányzat összeállította rákosrendezői kívánságlistáját: a többi között adóbevételek átengedését és a Liget projekthez hasonlatosan külön építési törvényt kér az Orbán-kormánytól – tudtuk meg.