Csupán a magyarok egyharmada jut el nyaralni az idén – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből. A reprezentatív kutatásban megkérdezettek 34 százaléka utazik, az emberek 66 százaléka viszont otthon tölti a nyarat. Minél idősebb valaki, annál kisebb eséllyel utazik el pihenni: míg ez az arány a 18-29 évesek között még 42 százalék, a 60 évnél öregebbek esetében csupán 20. Az adatokból az is egyértelműen látszik, hogy minél magasabb a végzettsége valakinek, annál nagyobb eséllyel engedheti meg magának, hogy utazzon. A diplomások 56, az érettségivel rendelkezők 35, a szakmunkások 33 százaléka nyaral idén, a legfeljebb 8 általánost végzettek körében viszont ez csupán 20 százalék. A legkevesebben – mindössze 15 százalék – a nyugdíjasok közül utaznak.
A nyaralók 44 százaléka Magyarországon belül utazik, 33 százalék inkább külföldet választja, további 22 százalék viszont belföldön és egy másik országban is kiélvezi a nyári szezon adta lehetőségeket. Ebben a kérdésben némileg kirajzolódik a kormánypárti szavazók patriotizmusa: saját bevallásuk szerint 51 százalék választ belföldi úti célt, ez az arány a Tiszások körében 45 százalék. Külföldre a Fidesz híveinek 27, a legnagyobb ellenzéki párt támogatóinak 39 százaléka utazik. Előbbiek 19, utóbbiak 16 százaléka külföldre és belföldre is eljut a nyári időszakban.
A többség legfeljebb egy hétre szakad ki otthoni környezetéből: a nyaralni indulók fele 4-7 napra utazik el, tízből négy ember egy hétnél több időre, 10 százalék viszont csupán 1-3 napra tud elmenni valahová. 15 százalék mondta, hogy saját ingatlanában tölti a jól megérdemelt pihenést, a többség viszont nem rendelkezik saját nyaralóval – 40 százalék bérelt apartmanban vagy házban, 32 százalék szállodában, 22 százalék ismerősöknél, családtagoknál, 13 százalék panzióban száll meg, a legkevesebben, 7 százalék pedig a kempinget választják. (Ennél a kérdésnél több válaszlehetőség is megadható volt).
Tízből nyolcan autóval indulnak útnak (a Publicus a legtávolabbi úti célra vonatkozóan tette fel ezt a kérdést, és itt is megjelölhető volt több válasz), emellett 18 százalék mondta, hogy repülőre, 13 százalék buszra, 6 százalék pedig vonatra száll, 1 százalék pedig hajóval indul útnak. Az egyéb lehetőséget egyetlen megkérdezett sem választotta, vagyis senki nem indult nyaralni például kerékpárral a kutatásban résztvevők közül.
A többség jelentős összeget költ erre a célra – azok közül, akik útnak indulnak idén, 35 százalék egy családtagra számítva 100-250 ezer forintot költ utazásra.
18 százalék 50-100 ezer forintból oldja meg a nyaralást fejenként, 6 százalék pedig azt állította, legfeljebb 50 ezer forintból kihozza az utazást. Vannak, akik viszont az említett relatív többségnél többet költenek. Tízből két nyaraló azt mondta, 250 és 500 ezer forint közötti összeget fordít egy családtag nyaralására, 5 százalék 500 ezer és egymillió forint között költ, 1 százalék pedig akár egymillió forintnál is többet kiad erre a célra. Mindezzel együtt azok közül, akik egyáltalán megengedhetik maguknak a nyaralást, 22 százalék állította, hogy ez egyáltalán nem jelent számára anyagi megterhelést, a jelentős többségnek (59 százalék) „kicsit” spórolnia kell, 19 százaléknak pedig jelentősen meg kell húznia a nadrágszíjat, hogy beleférjen a büdzsébe a nyári pihenés. A többség pedig a nyaralás ideje alatt sem engedheti el magát teljesen, ha a pénztárcájáról van szó, csupán 14 százalék mondta, hogy egyáltalán nem kell figyelnie ilyenkor, hogy mire mennyit költ. A nyaralók több mint felének (54 százalék) „kicsit”, 31 százaléknak pedig nagyon oda kell figyelnie, hogy nehogy túlköltekezzen ilyenkor.
3-4 napra rövidültek a belföldi nyaralások, ajándék éjszakával marasztalnak a Balaton mellettÁtalakulóban a balatoni turizmus, a több hétre érkező vendégek szinte teljesen eltűntekNagy segítség a nagyszülőktől
A Publicus kutatásában megkérdezettek 23 százalékának van 18 év alatti gyereke, közülük 18 százalék mondta, hogy nehézséget okoz számára a nyári szünet alatt a felügyelet megoldása, az aktív dolgozók negyedének okoz ez gondot. 42 százalékuk gyereke részt fog venni valamilyen ottalvós vagy napközis táborban – 9 százalék 1 hetet, 21 százalék 2 hetet, 7 százalék 3-4 hetet, 5 százalék viszont 5 hétnél is többet. Az ilyen táborok heti szinten legalább 50 ezer forinttal terhelik meg a családi büdzsét, de a határ gyakorlatilag a csillagos ég. A legnagyobb segítséget még mindig a nagyszülők, rokonok jelentik a gyerekek felügyeletében – 57 százalék él ezzel a lehetősséggel. A gyerekek 18 százaléka családi nyaralóban tölt egy vagy több hetet a szünidőben, 55 százalék viszont 5 hétnél több időt tölt majd otthon.
