Kína;Tibet;dalai láma;buddhizmus;

130 évig akar élni a dalai láma

Abban is biztos, hogy újjá fog születni.

A dalai láma szombaton arról beszélt, abban bízik, hogy élete több mint 130 évig tart majd – írja a Reuters.

Ez húsz évvel több, mint amit tavalyi nyilatkozatában lehetségesnek tartott. A Nobel‑békedíjas vallási vezető, rövidített polgári nevén Tendzin Gyaco egy olyan szertartáson szólalt meg, amelyet hívei szerveztek az életének meghosszabbításáért, közvetlenül a vasárnapi, 90. születésnapja előtt. Itt követőit arról is biztosította, hogy halála után ismét megszületik majd a buddhista hit szellemi vezetőjeként. – Eddig is igyekeztem hasznára lenni a buddhadharmának és Tibet népének –  mondta imádkozás közben, időnként megköszörülve a torkát. – Azt remélem, 130 évnél is tovább élek majd – tette hozzá, amire követői tapsviharral és ovációval reagáltak.

A 14. dalai láma – aki jelenleg is a tibeti buddhizmus leghosszabb életű vezetőjének számít – mintegy másfél órán át vett részt a templomában tartott szertartáson. Több ezer követő érkezett a világ minden részéről az észak‑indiai Dharamsalába, ahol a dalai láma 1959 óta él, miután Tibetből elmenekült a sikertelen kínai uralom elleni felkelés után. – Elvesztettük az otthonunkat, most Indiában élünk száműzetésben, de sikerült sokat tenni a lények javára. Dharamsalában is folyamatosan arra törekszem, hogy a legtöbbet adhassam a lények és a dharma szolgálatában – mondta tibetiül.

Kína, amely tovább kívánja erősíteni ellenőrzését Tibet felett, szeparatistaként tartja számon a dalai lámát. Peking azt állítja, hogy az utód kiválasztásának joga a kínai vezetőket illeti, a császári korból származó jog alapján. A dalai láma többször is jelezte már, hogy újraszületése csak a „szabad világban”, tehát Kínán kívül lehetséges, és a héten ismét megerősítette: egyedül a nonprofit Gaden Phodrang Trust jogosult elismerni a reinkarnációját.

A dalai láma személye rendkívüli vonzerővel bír, követőinek száma messze meghaladja a tibeti buddhistákét. 1989-ben a Nobel‑békedíjat azért kapta, mert ébren tartotta a tibeti ügyet, és valódi autonómiáért folytatott küzdelmet – amely a kultúra, a vallás és a nemzeti identitás megőrzését célozta –, anélkül, hogy függetlenséget követelt volna. A szombati ceremónián a dalai láma egy trónon foglalt helyet egy nagy méretű Buddha-szobor előtt, előtte szerzetesek ültek. A főtemplom zsúfolásig megtelt követőkkel és újságírókkal, a tartóoszlopokat körömvirágfüzérek díszítették.

Jósok és más spirituális közösségek transzban érkeztek, hogy tiszteletük jeleként fejezzék ki elismerésüket. A szerzetesek cintányérokat ütöttek, díszes, hosszú trombitákat fújtak a Dalai Láma és más vallási vezetők tiszteletére.

A dalai láma elmondta, hogy mindennap imádkozik minden érző lény jólétéért, és úgy érzi, Tibet védőistene, Avalokiteśvara áldását élvezi. „A sok előrejelzést figyelembe véve úgy érzem, hogy Avalokiteśvara áldását hordozom. Eddig a legjobb tudásom szerint szolgáltam, és szeretnék legalább még harminc–negyven évig élni.”

A vasárnapi születésnapi eseményeken indiai miniszterek és amerikai diplomaták is jelen lesznek, valamint hívek ezrei vesznek részt az ünnepségen.

Sokan vannak, akik ellenezték az új jogszabályokat, az elnök őket is szeretné meggyőzni.