Rekkenő hőség. A levegő forrón rezeg a pesti rakpart aszfaltja fölött. Ahogy a város más útján is. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint „grillcsirkét lehetne sütni az aszfalton”, séta helyett. Nem próbáltuk ki. Sétáló viszont így is akad a kora délutáni perzselésben. Nem könnyű nyár esti lazulós ténfergés, inkább célirányos menetelés a Duna parti cipőkhöz, a Lánchídhoz, a Vigadó előtti sétahajók kikötőihez. A 2-es villamos viaduktja melletti sétányon se tolong a nép. Ott is tűz a nap. Aki teheti árnyékba húzódik. Ha megvalósulna a Duna-korzó a kettős fasorral és a zöld szigetekkel, ahogy a főváros tervezte, akkor hűsítő árnyék is akadna.
A Fővárosi Közgyűlésben a kormánypárt hű szószólójaként működő Szentkirályi Alexandra azonban nem a sétány nagyon lassú ütemű megvalósítását kéri számon Karácsony Gergelyen, hanem a 40 fokban is a dugóban ülő autósok nehéz sorsát. (Mondjuk a sétány megvalósítása nehéz is lenne, hiszen az Orbán-kormány nem írja alá a támogatási szerződést.) Szentkirályi nehezményezi, hogy a Fővárosi Közgyűlés hétfői rendkívüli ülésén napirendre sem volt hajlandó venni a Lánchíd és a lezárt pesti rakpart-szakaszok megnyitásáról szóló javaslatukat.
A Fidesz-frakció szerint az indokolatlan lezárásokkal és átgondolatlanul szervezett felújításokkal – mint például a 4-6-os villamos és a Flórián téri felüljáró – a városvezetés ellehetetlenítette a városi közlekedést a legkritikusabb nyári időszakban, amikor oviba, bölcsibe viszik a gyerekeket, ellátják az idős szülőket, ügyintéznek a fővárosiak. A hét budapesti hídból csak egy használható zavartalanul. Ezért indokoltnak tartják a Lánchíd és a rakpart megnyitását az autósok előtt.
Lecserélnék a Duna-parti villamosokat, megújul a pesti rakpart, de az autók kitiltása továbbra is nyitott kérdésTekintsünk el attól, hogy a bölcsibe, oviba az év más időszakában is viszik a gyerekeket és remélhetőleg az idős szülőket sem csak nyáron gondozzák, ahogy ügyeket intézni sem csak akkor kell és attól is, hogy a frakcióvezető vajon a kormányon is számon kéri-e az élhető közlekedést például a MÁV kapcsán. Nézzük inkább a tényeket, amelyekről hosszasan beszélt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mobilitási vezérigazgató-helyettese, Bodor Ádám a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság hétfői ülésén. Mint mondta: a Flórián téri felüljáró felújítása már régen indokolt lett volna, a nagykörúti villamosvonal Tátra utca és a Jászai Mari tér közötti szakasza utoljára 15 évvel ezelőtt újult meg. Az elmaradó karbantartás a villamospálya elhasználódásához, így a villamosok sebességkorlátozásához vezet. A felújítás egyébként tervezetten július végéig tart.
A nyár valóban a karbantartás hónapja, ugyanis a meleg hónapokban jellemzően „kiürül” a város, így kevesebb és kisebb torlódásokat okoznak a lezárások. Csakhogy idén júniusban máshogy volt, a budapestiek láthatóan (még) nem mentek el nyaralni. Június utolsó hetében a Bécsi úton és az Üllői úton napi 500-3000-zel több autó haladt át, mint egy évvel korábban ugyanekkor.
A budapestiek által is érzékelhető torlódások száma 10-12 százalékkal nőtt. A dugók az őszi délutáni csúcsokat idézték, a buszok esetenként 5-25 perces késést szedtek össze a belvárosi utakon.
A BKK több elemből álló intézkedéscsomagot vezetett be a problémák megoldására, bizonyos tervezett felújításokat elnapoltak. Modellezték a rakpart és a Lánchíd megnyitásának várható hatását is és arra jutottak, hogy érdemben nem javítana az autósok életén, de sokat rontana a közösségi közlekedés helyzetén. A Jane Haining rakpart gépjárműforgalma a korábbi mérések alapján alapvetően a Kiskörút és a Hungária körgyűrűn oszlik el, nyáron 3 százalékos többletet okozva. A vágányzár miatt érintett Margit körút és a Váci úti tengely nem játszik ebben szerepet, így a rakparti lezárás oldása nem sokat segítene a dugókon.
A Jászai Mari tér viszont érintett a villamosfelújítás miatti torlódásban, így a korábbi tervekkel ellentétben nem zárják le a munkák idejére az id. Antall József rakpartot, vagyis a Margit híd és a Lánchíd közötti szakaszt. A BKK arra is felhívta a figyelmet, hogy a rakpartok – ha nem is perzselő napsütéses órákban - jelentős gyalogos forgalmat bonyolítanak, különös tekintettel a sétahajóprogramokon résztvevőkre, akiknek a ki és beszállása idején közlekedésbiztonsági szempontból is jobb, ha nem autók között kell szlalomozniuk. A hétvégéken kulturális és zenei programok várják az érdeklődőket. A látogatottsági adatok alapján a lezárt rakpartokat több tízezer ember keresi fel. A mikromobilitási forgalom több mint 30 százalékkal nőtt.
Autók kiszorítása, lépcsősorok felszabadítása, kikötők széthúzása, vendéglők és több fa – Hatalmas változások jöhetnek a pesti alsó rakpartonA rakpartok autók előtti megnyitása ellentétes lenne a Budapest 2023-ban elfogadott közlekedési stratégiájával. Ez igaz a Lánchíd autósok előtti megnyitására is. Az átkelő jelen formájában hatékony és gyors – a buszok alig 5 perc alatt teszik meg a Krisztina tértől József Nádor térig tartó utat - közösségi és kerékpáros közlekedést biztosít. Az autók újbóli ráengedésével ez az előny eltűnne, a buszok és az autók együtt állnának a dugóban, lévén a rávezető utak és a hídfők áteresztőképessége nem nőne, így a torlódás bedugítaná a szűk belváros utcákat is. A BKK nem látja valódi előnyét sem a rakpart, sem a Lánchíd megnyitásának, viszont hátrányosan érintené a közösségi közlekedéssel, kerékpárral utazókat és a gyalogosokat, ráadásul távolabb kerülnénk a Budapesti Mobilitási Tervben meghatározott céloktól is. A közlekedési szakbizottság nem támogatta a Fidesz javaslatát. Ennek ellenére a Fővárosi Közgyűlés napirendéjére is fel akarták vetetni az ügyet, de a képviselők nem járultak hozzá.
A rakpartok egyelőre messze vannak attól az összképtől - az északi szakasz ligetes-parkos, a középső nyüzsgő-vendéglátó, illetve a déli nagyvárosias korzó –, amelyet legutóbb tavaly ősszel ígért Karácsony Gergely főpolgármester.
A rakpart teljes körű átépítésének engedélyezési tervei tavaly nyáron elkészültek. Az Id. Antall József rakpart északi részének fejlesztése lezajlott: az Országház és a Margit híd között hiánypótló járda létesült fasorral, padokkal; átépült a lehajtó, megszűnt a korábbi szalagkorlátos tranzitút-hangulat. A Országház és a Lánchíd között a tervek szerint a BKK kettős fasort alakítana ki, az autók 30 kilométer/órás sebességkorlátozással haladhatnak, megújul a gyalogos sétány, kerékpársáv jön létre parkolók helyén. A Széchenyi István téren megszűnne a körforgalom, az Akadémia előtt fásított tér létesülne, a Lánchídtól gyalogos sétány vinne a Bazilikáig. A Vigadó előtti Jane Haining rakpart teljes egészében gyalogos korzóvá válna facsoportokkal és rendezvényterekkel. Az Erzsébet hídnál lépcsőzetes ülőpartot alakítanának ki, az alsó rakpartot teljes egészében a gyalogosok vehetnék birtokba. De a tervek szerint megújulna a Belgrád és a Salkaházi Sára rakpart is a Nehru part felé. Az új Duna-korzó az Európai Unió TOP Plusz Komplex klímaadaptációs és közterület-megújítási programjának finanszírozásával valósulhatna meg. A BKK tavaly szeptemberben benyújtotta az uniós pályázatokat az Id. Antall József rakpart déli és az Erzsébet híd alatti terület átépítésére, a szükséges hiánypótlást teljesítette, azonban a kormány részéről még nem született végleges döntés. A munka azóta se állt le, készül a harmadik támogatási kérelem a Jane Haining rakpart megújítására. A BKK abban bízik, hogy a kivitelezésre irányuló feltételes közbeszerzési eljárások még az idén elindulhatnak, de a munka megkezdéséhez szükség van a támogatási szerződések megkötésére.
