Elképzelhetetlen, hogy a Honvédkórház menedzsmentje és a honvédelmi miniszter tudomása nélkül kerülhetett volna sor a tábornoki zsírleszívásra – állítják szakértők

Több, védett személyek ellátásában jártas szakember is hangsúlyozta, hogy az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórházat alapvetően a rend jellemzi. Ez az ország talán legaprólékosabban szabályozott intézménye. Elképzelhetetlen, hogy a KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) jelentésében taglalt két évvel ezelőtti tábornoki zsírleszívásról ne tudott volna az intézmény menedzsmentje, illetve a honvédelmi miniszter, s az az ő ellenükre történhetett volna.

Egyik forrásunk úgy fogalmazott:

A jog esetenként további politikai vezetők beavatását is előírja. A VIP-ellátásra jogosult személyek egészségügyi ellátását is szabályozó nyilvános rendelet ugyanis úgy fogalmaz, hogy a védett személy a számára szükséges egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó egyéb ellátáshoz is hozzáférhet, ha ezt kéri, és ha ahhoz a kormányzati munka összehangolásáért felelős miniszter hozzájárult.

Ruszin-Szendi Romulusz megbélyegzése a fentiek fényében akkor lenne kerek, ha felvetnék azok felelőségét is, akik akkor vezetőként az ügy érintettjei voltak. Közöttük Wikonkál Norbert kórházi főigazgatóét és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterét. Mindketten a 2022-es eset idején is hivatalukban voltak.

A már idézett rendelet is jelzi, hogy a VIP-ellátásra jogosultak extraszolgáltatásokat is kérhetnek, de hogy ennek hol vannak a határai arról a nyilvánosság nem tudhat semmit. Tucatnyi kérdéssel próbáltuk tisztázni például, hogy mik azok a szolgáltatások, amelyek az állampolgároknak nem érhetők el a közfinanszírozásban, de az állam biztosítja a VIP-betegeinek. Arra is rákérdeztünk, hogy milyen költséghelyre könyvelték el a tábornok szóban forgó esztétikai műtétjét? Ám adekvát választ nem kaptunk sem a Honvédkórháztól, sem az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, sem a Belügyminisztérium sajtóosztályától.

Helyettük a Kormányzati Tájékoztatási Központ írt, de csupán annyit:

Aggasztó ebben a jelentésben az is, hogy az eset után több mint két évvel kerül nyilvánosságra, ami megkérdőjelezi, hogy milyen belső ellenőrzés van abban a kórházban, amely egyébként évek óta kiemelkedő, milliárdos tartozásokat halmoz fel időről-időre.

A közpénzkezelést tekintve nem megnyugtató az sem, hogy egy visszásságot föltáró ellenőrzéshez az kellett, hogy a rezsim egyik vezetője átálljon a politikai „túlsó oldalra”. Önmagában emiatt nehéz eloszlatni azt a gyanút, hogy a most nyilvánosságra hozott „tényfeltárás” is csak emiatt indított bosszú része.

A hiteles ellenőrzés annál is inkább fontos lenne, mert a VIP-ellátás szabályai a nyilvánosság számára nem megismerhetőek. Az úgynevezett VIP-guard ellátás részleteit a személyvédelemre vonatkozó kormányrendelet (160/1996), az ORFK, a belügyminiszteri utasítások, valamint az egészségügyi intézmények speciális protokolljai szabályozzák melyek többsége viszont nem nyilvános dokumentum.

Belső forrásunk szerint a VIP Guard-csoportba sorolható páciensek (például a Nemzetbiztonsági Szolgálatok alkalmazottai, a honvédség vezetői vagy a kormányzat tagjai, egyéb fedett személyek) úgynevezett generált taj-számot kapnak. Ezzel tartják nyilván egészségügyi adataikat. Azok kikerülését nemzetbiztonsági kockázatnak ítélik. Azaz, ha Ruszin Szendi Romulusz tábornokot a nyilvánosság előtt sikerült összefüggésbe hozni a szóban forgó beavatkozással,

– mondta informátorunk. Csütörtökön Gulyás Gergely kormányszóvivő, aki egyébként szakmája szerint jogász, sajátosan magyarázta a helyzetet. Mint mondta: nem gondolja, hogy megsértették volna az adatvédelmi szabályokat, szerinte ugyanis a nyilvánosságra hozott eljárás nem volt tb-támogatott, azaz nem egy szükséges és nélkülözhetetlen beavatkozás adatai kerültek ki.

Adatvédelmi szempontból aggályos, ami történt, de nem bűncselekmény, hanem személyiségi jogaiban sértették meg Ruszin-Szendi Romuluszt, amiért ő maga kérhet elégtételt – mondta lapunknak Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő. Aki szerint adatvédelmi szempontból az első nagy tanulság:

Ez pedig alapjaiban rendítheti meg az elektronikus szolgáltatási térben kötelezően gyűjtött adatok biztonságába vetett hitet. Az is beszédes, hogy a KEHI-jelentés, amelynek minden oldalán jelzik, hogy nem nyilvános maga a kormányzat tette ki a honlapjára.