MÁV;Lázár János;felújítás;meghibásodás;Vitézy Dávid;leállítás;győri vonal;

Vitézy Dávid: Három éve kicserélhették volna a győri vonalon a síneket, de Lázár János lehúzta a felújítást

Hullámossá vált a sínpár azon a szakaszon, amelynek tervbe vett fejlesztéséről az építési és közlekedési miniszter még 2022-ben azt írta, hogy alacsony érdeksérelemmel lezárható.

A fotón a mai pályahiba látható, ami miatt leállt a közlekedés az egyik vágányon a Budapest–Győr vasúti fővonalon, immár ötödik alkalommal egy héten belül – írta Vitézy Dávid a Facebook-oldalán a csütörtöki helyreállítás miatt kialakult újabb kaotikus közlekedési helyzetre reagálva. A jelzett Kelenföld és Törökbálint közötti vonalszakasz felújítása és átépítése napirenden volt már korábban is, de 2022 végén leállította Lázár János.

A poszthoz a volt közlekedési államtitkár - jelenleg fővárosi politikus - két dokumentumrészletet is közölt az építési és közlekedési miniszter által összefirkált listáról, amely a leállított beruházásokat tartalmazta. – Saját kezűleg tett pipát a pálya felújítása mellé azzal, hogy „alacsony érdeksérelemmel lezárható”, majd azt is odaírta a vasúti beruházások listája alá, hogy „Kérem SOS mindegyiket lezárni!” – idézte Vitézy.

A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője felsorolta, hogy eddig Lázár a hibákért mindig mást, hol a Siemenst, Brüsszelt, az ukránokat, Trianont, Kádár Jánost vagy épp a döntése után másfél évvel később alapított ellenzéki pártot nevezte meg felelősként, de semmiképp sem azt, aki a vasút- és utasellenes döntéseket hozta.

– Ne feledjük, ezt követően azért akadt 250 milliárd új MÁV-irodaházat venni. – jegyezte meg Vitézy Dávid, aki szerint a magyar vasút válsága egyre mélyebb, és emiatt Lázár János személyes miniszteri felelősségét vitathatatlannak tartja. Ezért személyes kérdést tett fel neki: „Mikor döntesz végre úgy, hogy lemondasz?”

Sorra zárja be a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) működtető alapítvány a modellváltáskor rá bízott kutatóintézeteket, amellyel gyakorlatilag megszünteti a magyar növénynemesítést. Egyre nagyobb problémát jelent majd, ha nem nemesítenek olyan növényeket, amelyek kibírják az évről évre szárazabbá és melegebbé váló magyarországi időjárást, a Népszavának nyilatkozó szakemberek attól tartanak, a leépítés valódi motivációja az, hogy a kutatóintézetek területeit értékesíteni tudják.