film;interjú;Okszana Sacsko;

 „A művészet valójában nagy felelősséggel jár, de egyben esély arra is, hogy hangot adjunk annak, ami körülöttünk zajlik.”

„A művészet nem létezhet a politikán kívül”

Okszana Sacsko ukrán ikonfestő művész mindössze huszonegy évesen alapította meg a modern kor egyik legfontosabb nőjogi mozgalmát, a Fement. A fiatalon elhunyt aktivista életéről Charlène Favier francia feminista filmrendező készített filmet. A főszereplővel, Albina Korzzsal Budapesten beszélgettünk.

A sajtóvetítést követően utalt rá, mikor először látta, nem értette igazán Okszana Sacskót, sőt, sokkolta. Hogyan árnyalta a szerep a róla alkotott képét?

Akkor még tizennégy éves voltam, valóban sokkoló volt látni azt a csapat félmeztelen lányt, virágkoszorúval a fejükön tüntetni. A szereppel jóval később, majdnem tíz évre rá keresett meg a film egyik casting directora, Tetiana Vladzimirska. Mivel a 2022-es orosz invázió megakasztotta a szereplőválogatást, rengeteg időm volt elmélyülni abban, miről is szól a Femen mozgalom, mit jelentett Okszana élete. Azt hiszem, sikerült megértenem, és ezzel alapjaiban változott meg a véleményem róla és a művészethez való hozzáállásom is.

A színészet mellett aktívan kiáll Vlagyimir Putyinnal és az orosz invázióval szemben is, például jótékony célokra gyűjtéseket szervez a közösségi médiában. Érez párhuzamot az életed és Okszana céljai között?

Mielőtt Oroszország lerohanta volna Ukrajnát, még diákként számomra a művészet egyfajta önkifejezési mód volt arra, hogy elmondjam azt, mi bánt, mi okoz örömet. Lehetőség, hogy személyes dolgokról beszéljek másoknak. A háború kitörése után jöttem rá, hogy a művészet valójában nagy felelősséggel jár, de egyben esély arra is, hogy hangot adjunk annak, ami körülöttünk zajlik – mint például, ami most Ukrajnában történik. Ma már úgy gondolom, a művészet nem létezhet a politikán kívül.

A Femen mozgalom alapító lányai végtelenül elégedetlenek voltak a nekik megadatott lehetőségekkel

Az országban a háború kezdetétől fogva óta virágzik a költészet, fellendült a könyvolvasás. Mi a helyzet a filmgyártással?

Azt kell mondjam, mindössze annyi változott, hogy tovább tart egy forgatás. Mert jönnek a légiriadók, és ha megszólalnak a szirénák, le kell mennünk az óvóhelyre. Ez kitolja a munkaidőt. Ettől függetlenül ugyanúgy forognak a filmek, ugyanúgy fejlődik az ukrán filmipar. Őszintén szólva van ennek egy nagyon fontos hozománya is: jelenleg nagyon sok művész – így a színészek is – a nemzetközi színtéren is megjelent. Végre észrevesznek minket más országok is. Sokakat hívnak külföldi szerepekre, amelyekből remek munkák születnek. Szóval pont, mint az irodalom a frontvonalon: virágzik a filmművészet is.

A filmben van egy jelenet, ahol Okszana azt mondja, egy kicsit őrültnek kell lenni ahhoz, hogy az ember ezt csinálja. Aktivizmusa miatt számos esetben volt életveszélyben, majd a végén összeroppantotta az, amiben hitt, és az a világ, amelyben létezni kényszerült. Mit gondol erről?

Fontos kiemelni, Okszana tele volt feszültséggel, félelemmel, agresszióval, de leginkább a düh vezérelte. Ez teljesen normális, főleg, ha megértjük vele kapcsolatban, milyen családi körülmények között és hol nőtt fel. Mert ez vezetett ahhoz, ahogyan aztán később az életét élte. A Femen mozgalom alapító lányai mind Hmelnickij városából származtak és mindannyian végtelenül elégedetlenek voltak a nekik megadatott lehetőségekkel. A lesújtó életkörülmények mellett azok a narratívák voltak ezek, amelyeket gyerekkoruktól kezdve hallottak a családjukban: a nőknek férjhez kell menni, gyereket kell szülni. Ezeket manapság viszont csak jellemzően falvakban halljuk már, mert Ukrajnában az „egekbe szökött” mostanra a feminista mozgalom. Sőt, nemcsak újjáéledt, egyben át is alakult: ma már rengeteg az úgynevezett self-made nő, aki önerejéből, a saját tehetségéből törne fel. Jelentse ez azt az inkább mindennapinak mondható utat, hogy valaki önállóan nevel gyereket, vagy a karrierjére koncentrál – vagy azt a kevésbé szokványos helyzetet, hogy rengetegen fegyvert fognak az ország védelmére.

Infó: Az Oxana című film július 3. óta látható a magyar mozikban, a Mozinet forgalmazásában

Idén először rendezik meg a Margitsziget első cigány művészeti fesztiválját. Színek, hangok, mulatságos és komoly szavak a ma kezdődő Romazurin.