zene;Cigány Dal Napja ;

A szervezők egyértelművé tették: a Nemzetközi Cigány Dal Napja az együttélés igényéről, a kultúra szeretetéről és az életigenlésről szól

Megnyíló utak, megszólaló hangok

A Cigány Dal Napja az együttélés igényéről, a kultúra a szeretetéről, és az életigenlésről szól.

Tizenhat helyszín, hét ország, több mint ötven zenekar: augusztus 8-án ismét megrendezik a világ legnagyobb egynapos cigányzenei fesztiválját, a Nemzetközi Cigány Dal Napját, amely idén minden eddiginél szélesebb közösséget szólít meg. A programsorozat célja, hogy a roma kultúra élő hagyománya ne csupán ünnep, hanem kapcsolat legyen – roma és nem roma emberek, múló örökségek és jövőbe mutató kezdeményezések között. A Szentandrássy István Roma Művészeti Galériában tartott sajtótájékoztatón a szervezők a részleteken túl egyértelművé tették: ez a nap az együttélés igényéről, a kultúra a szeretetéről, és az életigenlésről szól.

A program elindítója és főszervezője, Rostás Mihály „Mazsi”, a Romengo és a MazsiMó-GipsyMó alapítója, a szervező Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke szerint a Nemzetközi Cigány Dal Napja nem egyszeri ünnep vagy koncertsorozat, hanem egy hosszabb távú kulturális építkezés része. Harminc évnyi munka van abban, hogy mára ilyen méretű és összetételű eseményről beszélhetünk. Magyarország mellett idén Szlovákia, Románia, Szerbia, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország is csatlakozik a kezdeményezéshez. Rostás Mihály kiemelte: a szervezői hálózat hosszú távú célja az, hogy a Nemzetközi Cigány Dal Napját idővel az Európai Unió valamennyi tagállamában – sőt, azon túl is – megszervezzék.

A program egyik sarokköve, hogy a fellépő zenekarok – származástól függetlenül – legalább két dalt lovári nyelven adjanak elő. Mely elv a nyelv megtartásának gesztusán felül a zenei és kulturális identitás iránti tisztelet nyilvánítás is. Ugyanúgy, ahogy a jelképes dátum, az augusztus 8., hiszen ezen a napon ünnepeljük Esma Redžepova, a legendás észak-macedón énekesnő születésnapját is. A romák királynőjeként is emlegetett Redžepova a roma kultúra emblematikus alakja. Nemcsak kivételes hangjával, hanem karitatív munkájával, közéleti szerepvállalásával is példát mutatott arra, hogyan lehet a zene eszköze a közösségi felelősségvállalásnak és a roma identitás megerősítésének.

A fesztivál idei programjának fő eseményeit Debrecen adja, de ugyanúgy ingyenes koncertek lesznek Budapesttől Százhalombattán, Ravazdon, Hódmezővásárhelyen és Szentendrén át egészen Zánkáig. A fellépők listája sokszínű: a Romengo és a MazsiMó-GipsyMó mellett színpadra lép többek között a World Music Charts Europe toplistáját vezető Söndörgő, Szirtes Edinával a MókuS Band és a Fanfara Complexa is. Autentikus oláh cigányzene, flamenco, balkáni rezesek, jazzes világzenei fúziók csendülnek majd fel ezen az estén. A különböző stílusok és regionális hagyományok keveredése nem idegen a műfajtól, sőt, a cigányzene történetét éppen az állandó átalakulás, a helyi hatásokhoz való érzékeny alkalmazkodás, a kulturális kölcsönhatások formálták évszázadokon át.

A rendezvény hangsúlyosan családbarát. Debrecenben már augusztus 7-én gyerekeknek és családoknak szóló interaktív koncerteket tartanak, közös zenéléssel és táncoktatással.

Infó: IV. Nemzetközi Cigány Dal Napja, 2025. augusztus 8. Fő helyszín: Debrecen. További helyszínek: Budapest, Százhalombatta, Szentendre, Veszprém, Ravazd, Nova, Hódmezővásárhely, Oroszlány.

Mérföldkövekről, kétpólusú közhangulatot oldó kultúráról és hiányzó mecénásokról beszélgettünk Bérczes Lászlóval, az idén 18. születésnapját ünneplő Ördögkatlan fesztivál társalapítójával.