A kabinet meghatározott ágazatokban elővásárlási jogot biztosított magának azon cégekre, amelyeket a tulajdonosaik külföldieknek értékesítenének – derül ki egy kormányhatározat módosításából. Az Orbán-kormány a Covid-járvány alatt már korlátozta egyes stratégiai ágazatokban – például az energetikában – a hazai cégek eladását. Akkor az volt az indoklás, hogy a járvány alatt több vállalat kerülhet működési, likviditási válságba, ami miatt a tulajdonosok akár áron alul is megszabadultak volna azoktól. Ezért a külföldieknek való értékesítést az állam stratégiai érdekből megtilthatta.
A most megjelent kormányhatározat-módosítás szerint az eddigi – közelebbről nem részletezett – tapasztalatok alapján indokolttá vált, hogy a nem engedélyezett ügyletek esetében az állam ne csupán megtiltsa a tranzakciót, hanem a vevő helyébe lépve fel is vásárolhassa a céget. Az elővásárlási jog sem teljesen új, ugyanis a korábbi határozat is kikötötte ezt az erőművek (naperőművek) esetében, ugyanakkor most általánossá tette. A már kihirdetett jogszabály a korábbi változatokkal szemben nem is gazdasági, hanem egyenesen „Magyarország államérdekének védelmében szükséges” esetekben teszi lehetővé a kivásárlást, elővásárlást – amely elvileg szűkíti a kormány mozgásterét. Ugyanis egy cég megvétele nagyon ritka esetben szolgálhat „államérdeket” – értelmezze azt bármilyen tágan is a kormány. Vagyis a szabályozás első látásra csak olyan vállalatok esetében adná meg a kormánynak az elővásárlási jogot, amelyek kritikus infrastruktúrát érintenek – ez lehet többek között közlekedés, távközlés vagy akár az egészségügy is – például egy oltóanyaggyár.
Minden külföldiek által megvásárolni kívánt magyar cégre elővásárlási jogot kaphat az államA szabályozás iránya világos, de azt nem lehet tudni, hogy milyen mögöttes kormányzati célt szolgál. A Covid-járvány idején indokolható volt, ugyanis valóban külföldi kézbe kerülhettek volna olyan cégek, amelyek hazai megtartásához stratégiai érdek fűződhetett. Bár a jogszabályt riadalom fogadta annak idején a cégvilág részéről, végül az eladások blokkolása elméleti lehetőség maradt. A mostani változat is főképp bizonytalanságot szül, hisz nem lehet tudni, hogy mely iparágakra, cégekre vonatkozik. A külföldi tulajdonba adás sok esetben megkérdőjeleződik, ami csökkenti a cégértéket, a lehetséges külföldi vásárlók kiesésével.
A most elfogadott szabályok szerint egy cég eladását minden esetben megvizsgálhatja a Nemzetgazdasági Minisztérium – eddig is így volt –, s most, ha a miniszter megtiltja az adásvételt akkor gyakorolhatja az elővásárlási jogot is. Vagyis nem minden megtiltott cégértékesítés jelent automatikus állami megvételt, arról külön kell határoznia a miniszternek. Ha ilyen döntés születik, akkor az adott céget – a már érvényes adásvételi szerződés paraméterei szerint – az állam száz százalékos tulajdonában lévő vagyonkezelő, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vásárolja meg a tiltó döntést követő 90 napon belül.
A jogszabály elvileg arra szolgál, hogy magyar cégek ne kerüljenek külföldi tulajdonba, de az általános elővásárlási jog alapításával a kormány akarva-akaratlanul kiskaput nyitott, mely lehetővé teszi a haveri cégek állami megvásárlását. Ha például egy NER-es vállalkozó, egy véletlen folytán zsíros valós vagy álajánlatot kapna valamely vállalkozására, az lehetőséget teremthet az állami megvásárlásra – és a 2026-os választások előtt már csak kevesebb mint egy év van.
Látszólag nincs is pénz
A költségvetés jelenlegi állapotában az állam nem engedhetné meg magának, hogy tízmilliárdokat költsön cégvásárlásokra. Erre látszólag nincs is fedezete. A 2025-ös költségvetésben, az állami vagyongazdálkodási fejezetben, mindössze az állami vagyon növelését szolgáló egy milliárd forintos tartalék szerepel, ami cégügyletek esetében jelképes összeg. A 2026-os költségvetésben hasonló a helyzet: az egymilliárdos tartalékon kívül egyetlen fillér ilyen kiadással nem számoltak. Persze, a kormány bármikor átcsoportosíthat oda akár több tízmilliárd forintot, más kiadások csökkentésével, így teremtve mozgásteret az eladóvá vált kiszemelt cégek állami felvásárlására.
