sajtó;Szijjártó Péter;Nyugat-Európa;Komárom;elektromos autó;kínai befektetők;akkumulátor;BYD;

Szijjártó Péter a BYD elektromosbusz-gyártó üzemének alapkőletételén Komáromban június 27-én

Szijjártó Péter örül a kínai BYD újabb beruházásának, de szerinte vannak magyar újságírók, politikusok, akik nem, mert idegen érdekeket szolgálnak

A külgazdasági és külügyminiszter Komáromban tett le egy alapkövet. Szerinte igenis hasít az elektromosautó- és az akkumulátor-gyártás, és a nyugat-európaiak csak azért bírálnak minket, mert nagyon éles a verseny.           

A kínai BYD 32 milliárd forint értékű beruházással új elektromosbusz-gyártó üzemet épít Komáromban, amelyet a kormány 3,1 milliárd forinttal támogat, és amelynek köszönhetően 620 új munkahely jön majd létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Komáromban. Tájékoztatása szerint a projekt nyomán feláll egy kutatás-fejlesztési tesztlaboratórium, illetve az üzem kapacitása is meg fog háromszorozódni, ezáltal évente összesen 1250 elektromos buszt és teherautót tudnak majd előállítani.

– A BYD egy igen dinamikusan bővülő vállalat, az idei év első öt hónapjában 40 százalékkal növelték az értékesített járműveik számát, azaz hazánk egy olyan gyorsvonatra szállt fel, amelyre Európában sokan próbálnak. Magyarország a legmodernebb, az európai gazdaság szempontjából gerincoszlopot adó ágazatban, vagyis az elektromos járműgyártásban továbbra is európai listavezető tud lenni  – állította Szijjártó, aki szerint a kínai cég másfél év alatt három óriási beruházást jelentett be hazánkban. 

Szijjártó Péter a BYD elektromosbusz-gyártó üzemének alapkőletételén Komáromban június 27-én

A fideszes politikus újfent védelmébe vette az úgynevezett „keleti nyitást”, legújabb kormányzati szóhasználattal a „konnektivitást”, és szokása szerint megint neki ment a Nyugatnak, de például az elektromosautó- és akkumulátor-gyártás európai és hazai visszaesését bemutató hazai sajtónak és ellenzéki politikusoknak. – Van itt egy elképesztő képmutatás, amikor nyugat-európai politikusok arról beszélnek, hogy el kéne határolni magunkat Kínától, le kéne építeni az európai-kínai gazdasági együttműködést, miközben a háttérben folyamatosan velük versenyzünk ezekért a kínai beruházásokért – mondta. Kifejtette:

„Ma már ezek a beruházási versenyek olyan élesek, hogy vannak, akik erkölcsileg kevésbé vállalható eszközöket is megengednek maguknak. Ezeket általában önök úgy látják, hogy álhíreket terjesztenek a magyar sajtóban arról, hogy hogy és miért nem sikerülnek a kínai beruházások Magyarországon. Ebben persze az a szomorúság, hogy itt magyar újságírók és politikusok is beállnak az idegen érdekeket képviselni”.

– Az utóbbi időszakban válság követett válságot, ráadásul komoly probléma az is, hogy a politikában vannak olyan szereplők, akik újra blokkokra kívánnák osztani a világot, ami éles ellentétben állna Magyarország nemzeti érdekeivel, a kormány ezért ehelyett a konnektivitást pártolja, a kölcsönös tiszteleten alapuló globális együttműködést. Mi, magyarok nem fenyegetésként, hanem lehetőségként, mégpedig nagy lehetőségként tekintünk a kelet-nyugati együttműködésre, amiből Magyarország eddig kifejezetten sokat profitált – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A miniszter szerint tíz év alatt a magyar kormány 64 nagy kínai beruházáshoz adott támogatást ami 5500 milliárd forintnyi beruházási összeget jelent, amelyek nyomán itt 30 ezer új munkahely jött létre.

A döntés nincs kőbe vésve, akár csomagot, akár konkrét településeket is cserélhetnek a pénzintézetek.