A jövőben magyar tulajdonú, valamint kevésbé energia- és emberi erőforrás-intenzív iparágakra kell nagy hangsúlyt fektetnie az Orbán-kormánynak az akkumulátorgyártás helyett – idézi a Portfolio annak a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek a kijelentését, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Termelékenységi Konferencia 2025 című rendezvényen szólalt fel.
Ez annak fényében válik igazán beszédessé, hogy Orbán Viktor még 2023-ban beszélt arról, hogy nagy gázerőműveket fognak építeni, annak érdekében, hogy kiszolgálják a távol-keleti tulajdonú cégek emberi erőforrás- és energia-intenzív akkumulátoripari beruházásait, amelyek támogatására addig 1500 milliárd forintot költött a kormány.
Nagy Márton most azt mondta, hogy „harcokat” folytat az Orbán-kormányon belül. – Ezt a hétvégén is folytattam, hogy a Demján Sándor 1+1 program keretében bejött 130 milliárd forintnyi igényt mind kifizessék. Amellett érvelek, hogy ők mindannyian kapjanak ilyen forrást. Ez 1800 céget érint - mondta a miniszter.
A tárcavezető szerint „termelékenység-növekedést” kell elérni a humánerőforrásban, ezért olyan iparágakba kell menni, amelyek kevésbé emberi erőforrás- és energia-intenzívek, valamint magyar tulajdonúak.
A nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint az élelmiszeriparra, a gyógyszeriparra és a turizmusra fókuszálna.
Mint közölte, ez nem azt jelenti, hogy el kell felejteni az akkumulátorgyárakat, azt viszont igen, hogy szerinte más szektorokra kell nagy hangsúlyt fektetni.
Nagy Márton mindezek mellett a Németországtól való kereskedelmi függőséget akarja csökkenteni, mert szerinte az elmúlt 2-3 évben nőtt a magyar gazdaság függősége a német gazdaságtól, ami a növekedési esélyek szempontjából nem előnyös. Úgy vélekedett továbbá, hogy a dél-koreai vagy kínai akkumulátorgyárak megjelenése a magyar gazdaságban csak tovább növeli a német gazdaságnak való kitettséget.
A tárcavezető ezen felül is elkövetett egy kis kibeszélést, elismerte ugyanis, hogy a bérek tekintetében a magyar gazdaság le van maradva, így a bérnyomás egy természetes dolog. Érvelése szerint nem kell félni a minimálbér emelésétől, de a béremeléseknek igazodnia kell a gazdaság teljesítőképességéhez.
Nagy Márton egyébként korábban is kifogásolta, hogy az Orbán-kormány túlságosan ráállt az akkumulátorgyártásra: októberben lapunk is megírta, hogy az egyik 2024. tavaszi kormányülésen heves vita kerekedett, amelyen a nemzetgazdasági miniszter felemlegette az akkor áprilisban napvilágot látott adatokat, miszerint egész Európában jelentősen visszaesett az elektromos autók eladása. A miniszter azt kezdte el firtatni, hogy a kabinet jól tette-e, hogy ezen technológia mellett köteleződött el, s meglehetősen vehemensen azt vetette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szemére, hogy nem jó lóra tett az akkumulátorgyártással. Szijjártó anno beleállt a vitába és azt állította, hogy a piaci működésből fakad, hogy a kezdeti fellendülést egy visszaesés követi, s az eladások a későbbiekben egy magasabb szintre fognak beállni. Orbán Viktor állítólag nem szólt közbe, hallgatta két miniszterének vitáját.
Kormányülésen szólt be Nagy Márton Szijjártó Péternek, amiért ennyire ráálltunk az akkumulátorgyártásraMindezek mellett semmi jele annak, hogy a kabinet leállna a környezetkárosító beruházásokkal: a Népszava éppen ma írta meg, hogy a kormány már benyújtotta a 2026-os költségvetés kiegészítő köteteit a parlamentnek. Az 1300 oldalas anyag egyik érdekessége, hogy egyetlenegyszer sem szerepel benne az „akkumulátor” szó, ennek ellenére különböző jól, és kevésbé jól álcázott módon tovább folyik ezen termelőüzemek költségvetési támogatása. Szijjártó Péter áprilisban a Telexnek elismerte, hogy a magyar kormány az elmúlt években legalább 1500 milliárd forintot költött, a jellemzően dél-koreai, kínai akkumulátorgyárak magyarországi betelepítésére, beruházásaik támogatására. Szakértők szerint könnyen lehet, hogy az összeg már most meghaladja a 2000 milliárd forintot. Bár az magyarországi akkuüzemek – az európai autóiparhoz hasonlóan – kihasználtsága egyelőre messze van az várttól, sőt, a már kiépült kapacitások nagysága akár évtizedekre túlzónak látszik, ennek ellenére a kormány a 2026-os költségvetésben is folytatja az említett egységek rejtett támogatását. Jövőre - lapunk számítása szerint - az akku és autógyárak támogatására további 213 milliárd forint jut, és ebben még nincsenek benne az egyedi kormányzati döntéssel elnyerhető összegek.
Dől a pénz az akkugyárakba, a többi között ivóvízellátás fejlesztésének álcázza a jövő évi költségvetés az Orbán-kormánynak kedves terület támogatását