A kormány már benyújtotta a 2026-os költségvetés kiegészítő köteteit a parlamentnek. Az 1300 oldalas anyag egyik érdekessége, hogy egyetlenegyszer sem szerepel benne az „akkumulátor” szó, ennek ellenére különböző jól, és kevésbé jól álcázott módon tovább folyik ezen termelőüzemek költségvetési támogatása. Szijjártó Péter áprilisban a Telex.hu-nak elismerte, hogy a magyar kormány az elmúlt években legalább 1500 milliárd forintot költött, a jellemzően dél-koreai, kínai akkumulátorgyárak magyarországi betelepítésére, beruházásaik támogatására. Szakértők szerint könnyen lehet, hogy az összeg már most meghaladja a 2000 milliárd forintot. Bár az magyarországi akkuüzemek – az európai autóiparhoz hasonlóan – kihasználtsága egyelőre messze van az várttól, sőt, a már kiépült kapacitások nagysága akár évtizedekre túlzónak látszik, ennek ellenére a kormány a 2026-os költségvetésben is folytatja az említett egységek rejtett támogatását. Jövőre - lapunk számítása szerint - az akku és autógyárak támogatására további 213 milliárd forint jut, és ebben még nincsenek benne az egyedi kormányzati döntéssel elnyerhető összegek.
A beruházások támogatása természetesen legitim célja lehet egy gazdaságfejlesztési programnak. A hazai szakértők között ugyanakkor egyetértés van abban, hogy a magyar kormány ott vétett hibát, amikor a rendelkezésre álló szűkös forrásokat nem a hazai munkavállalók nagy tömegét foglalkoztató kis- és közepes vállalkozások (kkv) fejlesztésére, vagy a magas hozzáadott értéket teremtő szolgáltatóipari beruházások támogatására fordította. Ezzel szemben szinte minden pénzt az alacsony termelékenységű és hozzáadott értéket teremtő akkumulátorgyártás élénkítésére szánt.
Sorra jelenti be az Orbán-kormány az újabb és újabb akkugyárak építését, de a munkaerőpiaci előnyöket is sokan vitatjákA 2026-os költségvetési törvényjavaslat általában olyan fejlesztésekre ad forrást, amelyek látszólag a lakosság vagy legalább a kkv-k támogatását szolgálja. A költségvetési törvény fő kötete víziközmű-fejlesztésekről, villamosenergia és gázhálózati beruházásokról szól, ám a részletes indoklásokból kiderül, hogy a több mint 200 milliárd forint valójában néhány ipari, pontosabban néhány nagyberuházás rejtett szubvencióját szolgálja. A költségvetési pénzek elosztása nincs egy kézben: a beruházások direkt támogatásával a külügyi (KKM) és a nemzetgazdasági (NGM) tárca külön-külön foglalkozik, míg a háttér-infrastruktúra, tehát az ipari parkok fejlesztésével az Építési és Közlekedési (ÉKM), valamint az Energiaügyi Minisztérium (EM) foglalkozik. E szerint négy minisztérium több tucat főosztályának kellene koordináltan, hatékonyan elvégezni a források elosztását.
Az idén csak a debreceni víziközmű beruházásokra 42 milliárd forint ment el, a 2026-os költségvetés szerint jövőre erre további 27,2 milliárdot szánnak. A helyi kormánypárti média a beruházásokat rendre ivóvíz-hálózat fejlesztési programként igyekszik eladni, tovább erősítve azt a kommunikációs célt, hogy közérdekű fejlesztésről van szó.
A vonatkozó közlemények nem is tódítanak nagyot, hiszen az akkumulátorgyárak jelentős részben kényszerből, tiszta ivóvizet használnak technológia célokra, de ez változóban van. Az indoklás szerint ugyanis a beruházás a „Déli Gazdasági Övezet ( debreceni ipari park – a szerk.) ivóvízellátását és szennyvízelvezetését szolgáló fő vezetékek fejlesztését, a városi ivóvíz háttérhálózat és vízbázisok, valamint a városi szennyvíztelep és háttér-hálózat fejlesztését” szolgálja. „Ebbe a csoportba tartozik a gazdasági övezetek ipari vízellátását biztosító, úgynevezett szürkevíz ellátó hálózat fejlesztése” – olvasható a költségvetés indokolásában. Ezek pedig jellemzően az említett üzemek fejlesztéseihez szükségesek.
Csaknem 12 milliárd forintból akkumulátoripari hatóságot hoz létre az Orbán-kormányEgy külön soron további 39,5 milliárd forint található „Ipari parki és térségi infrastruktúra fejlesztési feladatok” címen. A részletekből kiderül, hogy ez a pénz is debreceni ipari parkokba megy – ahová nem csak akkugyárak települnek, itt található például a BMW itt is, igaz ez a beruházás már kész van. Szintén kap 15,6 milliárd forintot a szegedi ipari park is közúti kapcsolatainak fejlesztésre. Ez a támogatás így tehát a BYD autógyáraknak szól.
Nem csak az ÉKM, hanem az az EM is foglalkozik víziközmű-fejlesztésekkel. Előbbi tárcánál erre a célra 48,2 milliárd forintot különítenek el. Itt is kizárólag ipari beruházások energia-infrastruktúrájának fejlesztése a cél, innen is jut pénz a büki, ácsi, szegedi, nyíregyházi, a gödi és iváncsai ipari parkokra (utóbbi kettő Samsung érdekeltség). Az energiaügyi tárca jövőre 75,8 milliárdot költhet el „villamos energia és gázhálózat infrastruktúra-fejlesztésre” , ám esetben ipari infrastruktúrát modernizálják: az akkugyáraknak helyt adó nyíregyházi és debreceni beruházások, illetve Kecskeméti Ipari Park (Mercedes) is kap támogatást. Az említett keretből 30 milliárd megy nagyfeszültségű távvezetékrendszerre - ez legalább nem direkt támogatás az autó és akkugyáraknak. Lapunk kalkulációja szerint ezek a tételek összesen 213 milliárd forintot jelentenek, de ezekben a pénzekben még nincsenek benne a KKM direkt befektetésösztönzési szubvenciói, ezekkel kapcsolatban azt lehet megjegyezni, hogy rendre késéssel jelentik be, hogy egy-egy nagyberuházás végül mekkora direkt támogatást kap. Jövőre egyébként a KKM általános beruházásösztönzésre további 107 milliárd forintot kaphat – ennek az összegnek a felhasználásáról a kormány dönt.
