Segítene a rugalmas munkaidő, ami ugyanis a diákoknak felhőtlen boldogság, az a szülőknek sokszor megoldhatatlan feladat

A vakáció kezdetét a szülők gyakran nem fogadják olyan kitörő örömmel, mint a csemetéik, számukra ugyanis ez az időszak korántsem a felhőtlen pihenésről szól, sokkal inkább arról, hogy mégis kire bízhatják a gyereket 2,5 hónapra. A Profession.hu még 2015-ben végzett egy kutatást, amely szerint Magyarországon ez minden harmadik családnak problémát okozott. A családok háromnegyedében kizárólag az anyákra hárult a nyári gyerekfelügyelet biztosítása, ami jelentősen növeli a nők fizikai, mentális és anyagi terheit. A helyzet az elmúlt tíz évben sem javult, az Erste idén végzett kutatása szerint a szülők 42 százalékának problémát jelent megszervezni a nyári felügyeletet, a megkérdezettek 38 százaléka szerint a legnagyobb nehézség annak összeegyeztetése, hogyan lássa el a munkáját a gyerekfelügyelet mellett. A legtöbben (48 százalék) a nagyszülőktől kérnek segítséget, többen megosztják egymás között a feladatokat, 29 százalék pedig napközis táborokkal oldja meg a vakációt.

Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője lapunknak elmondta: a probléma ennél sokkal mélyebben gyökerezik, ugyanis Magyarországon jelenleg is az a nézet uralkodik az emberek többségében, hogy a házimunka, a gyereknevelés elsősorban a nők, az anyák feladata. Ez tehát az év egészében igaz, azonban ilyenkor, a vakáció alatt csúcsosodik ki, hogy ez mekkora terhet ró az anyákra. „Az Eurobarométer tavalyi kutatása alapján a magyarok 70 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a nők elsődleges feladata a gyerekgondozás. Az uniós átlag ezzel szemben 38 százalék.”

A nők terheinek enyhítése érdekében tehát szemléletváltásra lenne szükség, és ebben óriási szerepe lenne a kormányzati kommunikációnak. Mert bár a szavaikkal azt üzenik a nőknek, hogy vállaljanak minél több gyereket, a gyerek megszületése után szinte azonnal elengedik a kezüket, és a gondozási feladatokat szinte kizárólag a családokra – és elsősorban a nőkre – hárítják. Csernus Fanni példaként említette, hogy míg tavaly közel 280 ezer 1-3 éves gyermek volt Magyarországon, ehhez képest a bölcsődei férőhelyek száma a KSH-adatok szerint hozzávetőleg 64 ezer. Ráadásul a területi eloszlás sem egyenletes, egyes régiókban még az átlagosnál is rosszabb a helyzet. Emellett a családtámogatási rendszer kizárólag az eleve magasabb jövedelműeket éri el, miközben a hátrányos helyzetű térségekben élőkről nem vesznek tudomást a jogalkotók. „A gondolkodásmód alapjaiban határozza meg, hogy milyen a nők helyzete egy adott országban. Egyáltalán nem magától értetődő, pláne nem születésünkkor meghatározott, hogy a nőnek kell mosni, takarítani és megfőzni a vacsorát. Ma Magyarországon a gyermeket nevelő párok esetében a nők 76 százaléka végez napi szinten háztartási munkát, a férfiaknak pedig csak 19 százaléka. Ez utóbbi a legalacsonyabb érték az EU-ban” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Az Eurobarométer felméréséből az is kiderült, hogy a magyarok 70 százaléka szerint a család kárát látja annak, ha egy nő teljes munkaidőben dolgozik. A nők részmunkaidős foglalkoztatása azonban tovább mélyíti a nemek közötti bérszakadékot és növeli az anyagi kiszolgáltatottságukat. Hogyan lehetne feloldani ezt? „A rugalmas munkaidő, amikor egy fix törzsidőn kívül maga osztja be az idejét a munkavállaló, egy nagyon jó megoldás, az Egyesül Királyságban az anyák fele oldja meg így a nyári szünetet. De még ennél is jobb a kötetlen munkaidő, amikor a meghatározott időpontok és határidők betartásával teljes egészében a munkavállaló osztja be, hogy mikor dolgozza le a 8 órát.” A szakértő hozzátette: egy uniós jogszabálynak köszönhetően már Magyarországon is igényelhetnek a gyermeket nevelő munkavállalók rugalmas munkafeltételeket. Azonban az eredeti előíráshoz képest a hazai jogba úgy ültették át ezt az irányelvet, hogy az kevésbé kedvezzen a munkavállalónak. Ugyanis míg az uniós irányelv a gyermek minimum 8 éves koráig lehetővé tenné a rugalmas munkarend igénylését (amiről aztán a munkáltató dönt), itthon ugyanez maximum a gyermek 8 éves koráig kérhető. Csernus Fanni szerint az is nagy segítség lenne a munkavállalóknak, ha a munkáltatók biztosítanának gyerekfelügyeletet a nyári hónapokra, amire szintén láthatunk jó külföldi – és olykor magyar – példákat.