Kapu Tibor két hetet tölthet el a kozmoszban, ahol ennyi idő alatt 25 kísérletet végez el, ezen kívül részt vesz még öt másik projektben is. Útjának a kiadásait a magyar állam finanszírozta, az összköltség Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022-es közlése szerint 100 millió dollár.
A start után nem sokkal mind a négy űrhajós rövid beszédet mondhatott el anyanyelvén. Kapu Tibortól a következőket hallottuk: – Tizenöt millió magyar emelt ma idáig. Támogatásotok olyan, mint a szürke hamu alatt nyugvó parázs: belül csendben izzik, de ha fát dobnak rá, egyként lángol. Hálás és büszke vagyok, hogy a hazánkat képviselhetem. Családomnak és barátaimnak köszönöm, hogy ti vagytok a legerősebb támaszaim. A ti hangotok hangosabb, mint a rakétánk, erőtök nagyobb, mint a gravitáció. A világűr mindenkié, a Föld pedig egyetlen. Mi a bolygónk négy különböző pontjáról indultunk, de társakként, barátokként érkeztünk ide. A mi küldetésünk a tiétek is. Köszönöm mindenkinek szerte a világon, akik hozzájárultak ehhez a gyönyörű naphoz. Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.
Kapu Tibor előtt magyar űrhajós eddig először és utoljára 1980. május 26-án indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Farlas Bertalan magyarként mindössze a világ hetedik olyan nemzetét képviselte, amelynek asztronautája a kozmoszban járt.
Kapu Tibor 1991. november 5-én született Vásárosnaményban, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnök diplomát szerzett. Ezután az autóiparban akkumulátorfejlesztőként dolgozott. Mint elmondta az Ax-4 bemutatkozó kisfilmjében, mindig vágyott arra, hogy valami nagyobb tettet hajtson végre. Mindig is érdekelte a rakétatechnika, de nem tudta, hogyan találja meg az utat erre a területre. 2022-ben az utolsó pillanatban adta be jelentkezését a HUNOR Program űrhajós kiválasztási projektjébe.
Az Ügyfélkapun benyújtott jelentkezések közül 247 felelt meg a nagyon szigorú feltételeknek. Elvárás volt a repülőorvosi igazolás és a nyelvvizsga is, az első körben sikeresen pályázók közel egyharmada nő volt. Az előszűrés után az Európai Űrügynökség szűkítette tovább a lehetséges űrhajósok körét.
A több mint két éven át tartó többlépcsős tesztelés végén tavaly májusban választották ki Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajóssal együtt Kapu Tibort a HUNOR Program első számú hivatásos kutatóűrhajósának. Kiképzésének utolsó szakasza az texasi Houstonban zajlott a NASA és az Axiom Space vállalat közreműködésével.
Eredetileg április 29-én indult volna el a világűrbe, ám többszöri halasztást követően végül tegnap került sor a kilövésre. Kapu Tibor szereti a kalandokat, kedvtelésként 38 ejtőernyős ugrást hajtott végre, és eddig 21 félmaratont futott le. – Célunk a HUNOR Programmal az, hogy bekerüljünk az űrtevékenységek vérkeringésébe, hozzájáruljunk a globális űriparhoz és űrtudományhoz minden lehetséges módon: annál az asztalnál szeretnénk ülni, ahol az óriások egy pályán játszanak velünk - mondta Kapu Tibor egy korábbi interjújában.
A hétköznapokban is megtérül az misszió
Nagyon érdekes, hogy lengyel űrhajós 1980-ban, indiai 1984-ben volt ezt megelőzően a legutóbb a világűrben, ez természetesen véletlen, nem volt szempont a csapat összeállításánál, hogy ezek az országok 40-45 év után küldjenek megint valakit a kozmoszba. Kapitányuk, az amerikai Peggy Whitson nagyon tapasztalt, rengeteg kísérletben részt vett. Már nyugdíjba ment, de visszahívták. A lengyeleknek és az indiaiaknak nincs olyan űrprogramjuk, mint Magyarországnak – hívta fel a figyelmet a Népszava kérdésre a szakértő Horvai Ferenc űrkutató, csillagász.
2019-ben az Európai Űrügynökség miniszteri szintű tanácsülésén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, hogy Magyarország 2024-ben magyar űrhajóst akar küldeni az űrbe. A bejelentés után Oroszországgal kezdődtek el egyeztetések a közös űrprogram végrehajtásáról, de a helyzet az Axiom Space magáncég felbukkanásával megváltozott, az Európai Űrügynökség ezzel a céggel kötött szerződést. A mostani egy üzleti vállalkozás, az orosz partner esetében állami beruházásról lett volna szó – emelte ki szakember. - Az orosz projektben csak hárman utaztak volna az űrhajóban, az állam szerepvállalása miatt sokkal kötöttebbek lettek volna a szabályok és kevesebb területen lett volna lehetőség a kutatásokra. Ezért az a véleményem, hogy jó döntés volt váltani.
Arra a felvetésre, hogy megtérül-e a 100 millió dolláros befektetés, Horvai Ferenc azt mondta, ezt nem lehet pontosan meghatározni.
– Korábbi űrkutatásoknak köszönhetően tudjuk naponta használni a GPS-t, létezik műholdas időjárás-előrejelzés, de a lakásokban a parabolaantennán érkező televíziós csatornák is a világűrben végzett kutatásoknak köszönhetően érhetők el
– hangsúlyozta az űrkutató. - Nagyon fontos, hogy folyamatosan keressük a fejlődés lehetőségét, de sok kísérlet esetében nem lehet előre megjósolni a végeredményt. Lesz például olyan kísérlet, hogy megváltozik-e a gyógyszerek hatóanyag lebontása, ami befolyásolja a lejárati időt. Ezt úgy lehet megvizsgálni, hogy a hatóanyagot beteszik egy oldatba, aminek az elszíneződése ad választ arra, hogy milyen mértékben változott meg a minősége. Egy másik tesztelés során azt vizsgálják meg, hogy sugárkezelésnél a célzott felületen kívül mennyi sugár jut máshova, hogyan lehet elérni, hogy csak a sérült testrészt érjék sugarak. Nem lehet ezeket a projekteket forintra átváltani. A világűrből készült felvételekkel megállapítható a talaj termékenysége, de a fűszálak elhelyezkedéséből, dőlésszögéből azt is meg lehet állapítani, hol lehetnek épület-maradványok a föld alatt. Ezzel a módszerrel találtak meg a régészek például több piramist. Horvai Ferenc elmondta, a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa – amelynek tíz halálos áldozata volt – is elkerülhető lett volna a jelenlegi technikai háttérrel. Az űrből készített műholdfelvételek jelezték volna a földkéreg elmozdulását.
Kapu Tibor üzent a kilövés után, szerinte 15 millió magyar emelte a világűrbeMagyarországgal ellentétben Lengyelország és India nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyibe kerül neki a mostani űrutazás. Miközben Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Óriási büszkeség felkiáltással idézte Kapu Tibornak a 15 millió magyarról szóló kijelentését, Donald Tusk lengyel kormányfő az X-en azt írta: „Megvan! Lengyelország elérte a csillagokat!” Úgy tudni, az indiai Subansu Sukla misszió közben beszélni fog országa miniszterelnökével, Narendra Módival, az indiai űrügynökség az ISRO számára az Ax-4 egy teszt, mielőtt 2027-ben Gaganyaan néven saját háromfős missziót indítana a világűrbe.
