Most már biztos, hogy felkerül az óriási kereszt a Szabadság-szobor talapzatára

A Szabadság-szobor munkálatai idén fejeződnek be, az állványzat elbontása ezek után lehetséges, a talapzaton megjelenő kereszt a korábbi terveknek megfelelően készül – válaszolta a Népszava kérdésére a Várkapitányság Zrt.

A 24.hu a múlt héten egy olvasói fotó alapján írt arról, hogy minden jel szerint felkerült a vitatott kereszt a talapzatra. A Várkapitányság a Népszava kérdésére válaszolva most megerősítette ezt.

A Szabadság-szobor talapzatára „az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumaként” raknak hatalmas keresztet annak ellenére, hogy keresztállítás ellen a szobrász leszármazottjai mellett építészek, művészek, politikusok is tiltakoztak a terv ismertté válása után. Panyi Miklós államtitkár azonban úgy vélte: a talapzat megújítása semmilyen módon nem érinti Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, így szerzői jogot sem sért.

A szoboregyüttest eredetileg a szovjet felszabadítás emlékműveként állították fel 1947-ben. A 40 méter magas talapzaton álló 14 méter magas nőalak előterében eredetileg egy 4 méter magas szovjet katona szobra állt, amit 1956-ban ugyan ledöntötték, de a forradalom bukása után visszahelyezték és csak 1992-ben távolították el végleg. Akkor a szobor talapzatán lévő feliratot is megváltoztatták. A győzelem és a béke jeleként pálmaágat tartó nőalak a szabadság szimbóluma lett. Az Orbán-kormány azonban úgy vélte: „Magyarországnak fontos, hogy megerősítse a keresztény értékeit és példát mutasson a hanyatló Nyugatnak”.

A szobrot 2024 júliusában állványozták körbe. Az állapotfelmérés és diagnosztikai munkálatok után restaurálták és speciális konzerváló viaszréteggel vonták be. Belső szerkezetében kicserélték a korrodált csavaros kötéseket, talapzatát az erődfalak restaurálásában alkalmazott technológiával erősítették meg. A szobor és a körülötte lévő terasz megújítása még az idén befejeződik. A szoborcsoport mögötti lépcsősor már el is készült.

A Gellért-hegy másik attrakcióját az 1854-ben épült – 1987-ben a világörökség részévé nyilvánított - Citadellát 2021 tavaszán zárták le le, miután 2020-ban kormányrendeletet született a felújításáról. Az eredeti elképzelés szerint 2022-re végeztek volna a munkával, ekkorra alakították volna ki az új közparkot is az erőd körül és 2023-ban nyílt volna meg a fő attrakció: „A Szabadság Bástyája” című kiállítás a megújult ágyútoronyban. 2022 tavaszára félig elbontották az egykori műemlék erőd masszív falait, a munka azonban meglehetősen komótosan haladt, így sorra módosították az átadási határidőket. A Várkapitányság most kérdésünkre azt válaszolta, hogy „a Citadella megújítása a jövő év első felében ér véget, ezt követően minden érdeklődő számára látogatható lesz az újjászületett épületegyüttes és park, valamint a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató látványos kiállítás”. Tegyük hozzá: kiváló időzítéssel éppen a jövő évi országgyűlési választásokat megelőző kampány alatt.

A Várkapitányság azt is megjegyezte, hogy „a hosszú ideig méltatlan állapotban leledző, történelmi jelentősége és páratlan panorámája miatt azonban kiemelt szerepet betöltő erődítmény felújításával évtizedes adósságot törlesztenek: céljuk pedig nem más, mint hogy a világörökségi helyszínt méltó módon megújítsák és nyitott közösségi térként adják vissza mindenkinek”.

Az erőd felújítását a NER két oszlopos tagjának – a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Garancsi Istvánhoz tartozó Market Építő Zrt. – konzorciuma végzi. A 2021-ben aláírt szerződést 2023-ban akként módosították, hogy az eredeti megállapodásban szereplő 14,8 milliárdos vállalási árat minden évben automatikusan hozzáigazítják az éves inflációhoz. Erről a vállalkozó egyszerűen értesíti a megrendelőt. A Citadellára eredetileg összesen 20 milliárdot szánt az Orbán-kormány. A projekt előkészítésére 2,5 milliárd adtak. A 2021 elején aláírt kivitelezői keretszerződés 14,9 milliárdról szólt. 2023 márciusában ez 17,9 milliárdra nőtt az előző évi 14,5 százalékos inflációra hivatkozva. Ha az indexálást azóta is következetesen végrehajtja a kivitelező, akkor az ár már jóval az eredeti 20 milliárd forintos keret fölött járhat. S ebben még nincs benne az előkészítés és a kiállítás létrehozásának költsége.