választás;

Egy mindenkiért?

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint (Medián) Magyar Péter már 15 százalékponttal, 51-36 arányban vezet a Fidesz előtt a biztos pártválasztók körében. Sokak szerint ez már reményt ad arra, hogy akár a kétharmad is „összejöhet”.

De vajon jó-e az országnak, ha megint egyetlen párt jut kétharmados hatalomhoz?

Tavalyig a demokraták úgy gondolták, hogy nem jó. Mert tudták, hogy a rendszerszintű korrupció, a propaganda nem az oka az ország állapotának, hanem az okozata -- az ok pedig maga az ország állapota: a jogállamhiányos állapota. És hogy a jogállam hiánya a demokrácia hiányára vezethető vissza, ami pedig főképp az orbáni választási törvénynek „köszönhető”, mert az lehetővé teszi, hogy egy párt akár ötven százalék alatti választói támogatottsággal is kétharmados „felhatalmazást”, a gyakorlatban korlátozhatatlan teljhatalmat szerezzen. Ez köszönőviszonyban sincs a demokráciával – ami nélkül viszont nem lehetséges a rendszerváltás.

Jelenleg viszont az ellenzéki választók többsége abban bízik, hogy a kétharmad most nem illiberális, hanem egyenesen plurális demokráciához vezet majd. Ezt ígéri a kétharmad új várományosa, és azt is, hogy ő minden magyar embert képvisel majd. És ezért most mindenkinek egy mellett, őmellette kell kiállni – hogy aztán ő majd kiállhasson mindenkiért.

De tudja-e egy ember, vagy akár egy párt mindenki érdekeit képviselni?

Kétségtelen, ha évente 500 milliárd Ft-tal több jut az egészségügyre, az minden magyar embernek jó. Ha több pénz jut a nyugdíjasoknak, az minden magyar nyugdíjasnak jó. Ám például vannak, akik szerint ezt az összeget a nyugdíjba kellene beépíteni...

És vannak, akik szerint az egykulcsos adórendszer igazságtalan – tudja-e őket is képviselni az, aki szerint viszont az a helyes.

Tudja-e képviselni az, aki szerint a nemzet fiainak jár a szavazati jog azokat, akik szerint az csak az állam adófizető polgárait illeti meg?

Vagy lehet-e egyszerre képviselni az európaiságot és a baloldalt – és a nyíltan baloldal- és Európai Unió-ellenes nemzeti radikálisokat?…

És lehetne folytatni egész sor hasonló kérdéssel.

Hogy ami a demokraták szerint „rossz”, azt csak azért mondja Magyar, mert fideszes szavazókat akar szerezni? Honnan lehet ezt tudni? Honnan lehet tudni, hogy nem a demokratáknak tetsző (egyébként jóval kevesebb) dolgot mondja azért, hogy bal-liberális szavazókat szerezzen? Honnan?

Nem vitás, hogy sok mindent könnyebb lenne megoldani kétharmaddal – de újra felmerül a kérdés, hogy valóban egyetlen párt kétharmada-e az üdvözítő megoldás. Ha különböző érdekeket más-más pártok képviselnek, akkor van tárgyalási és kompromisszumkényszer, kölcsönös kontroll. Létezik-e enélkül demokrácia? Valóban lehetséges az megint egy párt kétharmadával?

Sem a múlt, sem a jelen történelmében nem ismert olyan demokratikus ország, ahol még ha egyetlen párt volt, van is kormányon, annak teljhatalma lett volna vagy lenne.

Vajon miben bíznak akik azt gondolják, Magyarország lesz az első ilyen ország?

Atlantisz