Meglepetés volt, „talán nem mondtam volna meg, hogy az első helyen fog végezni”, de a 13. havi nyugdíj az elmúlt 15 év legnagyobb sikereként rögzült az emberek fejében – fogalmazott Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója a Népszava médiatámogatásával megvalósuló Közbeszélgetés rendezvénysorozat negyedik részében, amelyen Pogátsa Zoltánnal, az Új Egyenlőség főszerkesztőjével arról beszélgettek, mit gondol a magyar társadalom az Orbán-kormány elmúlt 15 évéről. A Policy Solutions nemrég zárult kutatása ugyanis azt vizsgálta, milyen lenyomatot hagytak a magyar társadalmon az elmúlt öt évben az egymásra rakódó válsághelyzetek – a covid, az infláció, a megélhetési válság – egy olyan időszakban, amikor a Fidesznek valódi kihívója akadt. A reprezentatív felmérés március második felében - Orbán Viktor elhíresült poloskás beszéde után -, 1000 fő személyes megkeresésével zajlott.
Bíró-Nagy András elmondta: az időseknek járó plusz egy havi juttatás ügyét szorosan követi a családtámogatási rendszer - amely öt éve még az élen végzett –, majd a rezsicsökkentés és a migráció kérdése. Ötödik helyen pedig az Orbán-kormány orosz-ukrán háborúban képviselt úgynevezett békepárti álláspontja végzett. Az életszínvonal, a háztartások anyagi helyzete terén ugyan erős többségben vannak a negatív vélemények, de ha mégis kell pozitív dolgokat mondani, akkor ezeket az intézkedéseket nevezik meg a válaszadók. Ráadásul a rezsicsökkentés, a családtámogatási rendszer és a 13. havi nyugdíj olyan intézkedések, amelyekről az ellenzéki szavazók is úgy gondolják, hogy a következő kormánynak meg kellene tartania.
Az elmúlt 15 évnek mégsem az az értékelése, hogy a magyar háztartások anyagi helyzete jobbá vált volna, vagy az életszínvonal nőtt volna, esetleg a gazdaság jól járt volna: e téren alapvetően többségben vannak a kritikus vélemények. Ha pedig az elmúlt 15 év kudarcait kell számba venni, akkor akkor az egészségügyi ellátás színvonalának romlása, a megélhetés költségek és a korrupció növekedése messze kimagaslik a mezőnyből.
Bíró-Nagy András emlékeztetett: 2020-ban még a pozitív mezőny első felében szerepelt az életszínvonal javulása, de ez mostanra lecsúszott a mezőny második felébe, és csak az emberek tíz százaléka véli úgy, hogy javult az életszínvonal. Ezzel párhuzamosan „felrakétáztak” a megélhetési válsággal összefüggő a problémák. A magas lakhatási költségek problémája öt évvel ezelőtt a lista utolsó helyén állt, mára húsz közül a hetedik helyre ugrott, azaz az albérlet- és lakásárak elszabadulása hatalmas teherként jelenik meg az emberek többsége számára.
Mindeközben a korrupció ügye – amelyről sokáig az élt a köztudatban, hogy nem érdekli az embereket – felértékelődött. A Tisza-szavazók körében a legnagyobb kormányzati kudarcok között a korrupció szerepel első helyen, és összesített eredményben is a harmadik, pedig öt évvel ezelőtt még csak a hatodik helyen állt.
„Ha gazdasági válság van, akkor jobban feltűnik a lopás is, jobban fáj a jacht meg a többmilliós táska. Gyakorlatilag már öt éve vagyunk egy megélhetési válságban, a 2010-es évek reálbér-növekedésének emléke teljesen kiszorult a kollektív emlékezetből, felülírta a 2022 óta tartó erős inflációs időszak és megélhetési válság. A Magyar Péter-féle korrupciós tematika olyan időszakban kapta el az országot, amikor amúgy is megélhetési nehézségekkel szembesülnek az emberek, ilyenkor pedig jobban szúrja az emberek szemét a helikopter meg a jacht” – vélekedett minderről a Policy Solutions igazgatója.
A történet második fele szerinte, hogy az Orbán-kormánynak repedezik az a mítosza, hogy tud kormányozni. A korrupciót inkább megbocsátanák az emberek, ha azt látnák, kompetensebb Orbán Viktor és a Fidesz, mint az ellenzék. Csakhogy ez már nem így van: a mostani kutatásban a „Ki kormányozna jobban: Orbán Viktor vagy Magyar Péter?” kérdéskörben már Magyar Pétertől jobb teljesítményre számítanak, mint Orbán Viktortól. Bíró-Nagy András úgy vélte: „ezt hívják a remény erejének”. A változás reménye - és persze a kiábrándultság és elégedetlenség a rezsimmel - okozza, hogy olyan kérdésekben, amiről Magyar Péter adott esetben nem is beszélt, szintúgy bemondták a válaszadók, hogy jobban teljesítene.
Bíró-Nagy András szerint mindezek alapján a fő kérdés, hogy a következő tíz hónapban miről szól majd a magyar politika. Ha a megélhetési válságról, a közszolgáltatások minőségéről, a korrupcióról, az uniós pénzekről, akkor számottevő esély van a kormányváltásra. De ha a Fidesz el tudja érni, hogy arról szóljon a kampány, hogy ki támogatná jobban a családokat, ki védene meg a migrációtól és ki maradna ki jobban mindenféle háborús konfliktusból – azaz a mindenkori Fidesz-kormányok kampányainak kulcselemeiről -, akkor megnő az esélye, hogy a Fidesz hatalomban tud maradni.
Elkészült a felmérés, a magyarok csaknem fele szerint egy kormányváltás lenne képes javítani a közszolgáltatások színvonalánPogátsa Zoltán közbevetésére, hogy a magyarokat annyira nem érdekli, ezért hatástalannak látszik a Fidesz mostani erőteljes Ukrajna-ellenes kampánya, Bíró-Nagy András azt mondta: nincs jobb kártyája jelenleg a Fidesznek. „A valóság az ellenzékkel van, a magyar hétköznapok problémáit most Magyar Péter próbálja bejátszani, a megélhetési válság hangulatán pedig nem fog tudni változtatni az Orbán-kormány, ezért egy másik pályára kell vinnie a valóságot” – mondta.
A Fidesz az ukrán témát összeköti a rezsicsökkentés eltörlésének veszélyével is, a következő időszaknak az lesz a stratégiája, és ez látszik a mostani konzultációból is, hogy megpróbálják egyfajta „Fidesz-bestoffal” feltölteni az ukrán témát, és hozzácsatolni mindent, ami az utóbbi években működni látszott – véli Bíró-Nagy András. Ráadásul Ukrajna EU-s csatlakozásának kérdésében a Fidesz egy olyan témát talált, amiben a Fideszes szavazók egységesek, viszont megosztja az ellenzékieket. Ez ugyan egy gyengébb témaválasztás, mint ami a korábbi fideszes kampányok bármelyikében ment, és még a korábbiaknál is jobban meg kell hajlítani a valóságot, hogy működjön, de nincs jobb ötlete jelenleg a Fidesznek, ezért próbálják Ukrajnát az elsődleges ellenségnek beállítani.
