Elkészült a felmérés, a magyarok csaknem fele szerint egy kormányváltás lenne képes javítani a közszolgáltatások színvonalán

A közszolgáltatások közül a legpozitívabban az energiaszolgáltatásról, a katasztrófavédelemről és a tűzoltóságról, a szemétszállításról és hulladékgazdálkodásról, a vízügyről, valamint a szennyvízelvezetésről és -tisztításról vélekednek a magyarok 2025-ben – derült ki a Policy Solutions, Mérlegen az állam című kutatásából. Három évvel ezelőtt ugyanezek a közszolgáltatások foglalták el az első öt helyet az elégedettségi rangsorban, csak a sorrendben akadt változás azóta, vagyis ezek azok a területek, ahol az emberek szerint az állam megfelelően teljesíti kötelezettségeit, nem véletlen, hogy a szolgáltatásonként a válaszadók legalább 45 százaléka pozitívan értékelt.

Messze nem ilyen egyértelmű a felsőoktatás és a közösségi közlekedés színvonalának értékelése: mindkét esetben nagyjából egy-egy harmadnyi az elégedettek, a semlegesek és az elégedetlenek aránya. A legrosszabb véleményt az egészségügyről és a közutak állapotáról fogalmazták meg az emberek, mindkét esetben 58 százalék elégedetlen, s csupán a válaszadók kevesebb mint ötöde – 19, illetve 18 százalék – nyilatkozott pozitívan. Szintén negatív az összkép a közmédia, a közoktatás és a szociális ellátórendszer esetében, tízből legalább négyen bizonyultak kritikusnak, s valamivel több, mint 25 százalék értékelt pozitívan. A három évvel ezelőtti méréshez képest a közoktatás helyzete romlott a legtöbbet az emberek szerint, de közel hasonló színvonalcsökkenést mértek a közmédiával és az egészségüggyel kapcsolatban is.

a kormánypárti szimpatizánsok ugyanazon közszolgáltatásokkal a legelégedettebbek, mint a teljes társadalom, ám átlagosan 74-79 százalékra értékelték őket, s bár náluk is az egészségügy és az utak állapota kapta a legnagyobb kritikát, ám tízből legalább négyen még ezeket a területeket is pozitívan értékelték. Az elégedettségi sorrend a Tisza Párt szavazóinál sem különbözik, ám megítélésük erősen ellentétes a rózsaszínbe hajló, kormánypárti világképpel: a legnagyobb ellenzéki párttal szimpatizálóknál mindössze hat olyan szakpolitikai terület akadt, amelyet legalább ötödük megfelelő színvonalúnak tart – az energiaszolgáltatás, a szemétszállítás, a katasztrófavédelem, a vízügy, a honvédelem és katonaság, valamint a szennyvízelvezetés és -tisztítás –, vagyis a leginkább jónak tartott közszolgáltatásokat is legalább 10 százalékkal rosszabbra értékelték, mint a fideszesek a legrosszabbakat. Ezzel szemben a tiszások közül tízből nyolcan aggasztónak tartják az egészségügy helyzetét, s közel háromnegyedük hasonlóan vélekedik az utak állapotáról. Nem meglepő, hogy pártnélküliek véleménye a két, szélsőségesnek – elfogultnak? – tűnő álláspont közé esik: egyes közszolgáltatásokat kifejezetten pozitívan látnak, számos esetben viszont kritikusak is. A listavezető szolgáltatásokat egyaránt 50 százalék fölöttire értékelték, a szociális ellátórendszert, a közegészségügyet és az utak állapotát viszont jóval többen tartják közülük gyenge minőségűnek, mint ahányan pozitívan vélekednek.

A felmérés kitért egyes részterületekre is. A gyermekvédelem megítélésében megosztott a magyar társadalom, a terület színvonala és működtetési problémái a Novák Katalin államfő lemondásához vezető kegyelmi botrány óta folyamatosan a közbeszéd részét képezik, s a megkérdezettek harmada inkább jónak, 35 százalékuk pedig rosszak ítélte a helyzetet. A felmerülő problémák és botrányok ellenére a kormánypárti szavazók közel kétharmada elismerően nyilatkozott, s csupán 9 százalékuk szerint rossz a helyzet, ezzel szemben a Tisza Párt és a DK szimpatizánsainak abszolút többsége – 57, illetve 50 százalék – úgy véli, azonnali lépéseket kell tenni a terület fejlesztésére, a pártnélküliek relatív többsége pedig semleges álláspontot képvisel.

A 2010 óta hatalmon lévő Fidesz-KDNP kormányok alatt a válaszadók szerint az állami ügyintézés, a honvédség és az energiaszolgáltatás színvonala javult a legtöbbet, míg a lista végére a környezetvédelem, az utak állapota és közegészségügy került – három éve még a közoktatás volt az utolsó. A kormánypárti szavazók szerint a hivatalos ügyintézés, a közbiztonság és a közmédia helyzete javult a legtöbbet, a tiszásoknál a honvédelem és a katonaság, a hivatalos ügyintézés és a katasztrófavédelem került az első három helyre ezen szempont alapján. A leginkább romló területek közé a többség az egészségügyet, az utak állapotát, a közoktatást és a szociális ellátórendszert sorolta. A Fidesz-KDNP-seknél a közegészségügy végzett az első helyen – 46 százalék –, ahogyan a Tisza pártiaknál is, csakhogy náluk csaknem kétharmadnyian sorolták a legnagyobb mértékben romló közszolgáltatások közé.

Többen gondolják úgy, hogy a kormányváltás javítana a közszolgáltatások színvonalán, mint amennyien romlástól tartanak: 43 százalék szerint egy hatalmi változás pozitív tendenciát hozna, s csak 26 százalék véli, még rosszabb lenne a helyzet. Még a kormánypárti szavazók hetede szerint is csak egy új kormány tudna érdemben javítani a szolgáltatásokon, a tiszások 72, a DK-sok 62, s a Mi Hazánk szimpatizánsainak 57 százaléka is csak egy új kabinetben látja az előrelépés lehetőségét, a pártnélküliek viszont kevésbé optimisták, relatív többségük – 36 percent – úgy gondolja, hogy kormányoktól függetlenül nem várható javulás vagy romlás az állam által biztosított szolgáltatásokban.

A közoktatás problémái közül a legtöbben a kevés jó tanárt, az elöregedő pedagógus-társadalmat és tanárhiányt, valamint a diákok túlterheltségét nevezték meg, de a tananyag elavultsága is komoly gond. A kormánypárti válaszadók a tanárok szakmai színvonalát vélik a legfontosabb problémának, a tiszások szerint viszont a legégetőbb, hogy az oktatás nem készít fel a 21. század kihívásaira, a pártnélküliek pedig a kevés jó pedagógust és a diákok túlterheltségét említették az első két helyen. A többség szerint az első diplomának ingyenesnek kell lennie, a tankötelezettség korhatárát vissza kellene állítani 18 évre, és az oktatási intézmények önkormányzati fenntartásban jobb helyen lennének, mint állami fennhatóság alatt. Rendkívül nagy arányban gondolták úgy a válaszadók, hogy biztosítani kell minden iskolában a szexuális felvilágosítást, s jelentős többségben vannak, akik szerint a központi, nemzeti alaptanterv helyett helyi tantervekre lenne szükség. Némi meglepetésre több, mint kétharmad ért egyet a CEU magyarországi működését ellehetetlenítő intézkedések megszüntetésével, ezzel szemben a válaszadók többsége kifogásolta, hogy az egyházi oktatási intézmények magasabb állami támogatást kapnak a világiaknál.

Az egészségügy legsúlyosabb problémái a magyarok szerint, hogy

Abban is nagy az egyetértés, hogy a társadalombiztosítás fizethessen magánegészségügyi ellátást is – a válaszadók háromnegyede szerint a gyógyuláshoz idehaza jelenleg elengedhetetlen a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele –, s mobil szűrőpontokat kapjanak a hátrányos helyzetű települések, illetve legyenek ingyenes az oltások.

A magas benzinár, az utak rossz állapota és a vasút késései a hazai közlekedés legégetőbb gondjai a felmérés szerint: az üzemanyagárakat 79 százalék tartja drágának, az utak minőségét pedig a válaszadók háromnegyede minősítette rossznak, de a sztrádamatricákat is kétharmadnyian tartották túlárazottnak. A vonatok késését tízből több, mint heten nevezték meg problémaként, s közel kétharmad szerint összehangolatlan a vasúti és a buszos közlekedés, ráadásul drágák a menetjegyek. A felmérés alapján megállapítható: pártokon átívelő egyetértés van abban, hogy az utak felújítása, a vasút javítása, illetve a vasúti és a buszos közlekedés összehangolása a három legfontosabb közlekedésfejlesztési prioritás, viszont háromnegyedes elutasítottság jellemzi a pályaudvarok tervezett magánkézbe adását – még a fideszesek 64 százaléka szerint is rossz ötlet.

A szociális ügyekkel kapcsolatban elsöprő többség támogatná, ha az állam jelentős erőforrásokat fordítana az épületek szigetelésének korszerűsítésére, s szintén jelentős társadalmi támogatottságot kapott, hogy a fűtési szezonban ne kapcsoljanak ki alapvető közműveket egyetlen háztartásban sem, valamint egy átfogó program önkormányzati bérlakások építésére. Komoly, 80 százalék feletti az egyetértés a szociális szférában dolgozók béremelésében és a vegyes indexálásra áttérésre a nyugdíjaknál. A családi pótlék emelésével szemben a családi adókedvezményeket kétharmadnyian tartják jónak – viszont minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé gondolja, hogy a családtámogatási rendszer inkább a szegényebbeknek nyújt segítséget –, s a válaszadók abszolút többsége elegendőnek tartja a munkanélküli segély három hónapos hosszát.