Múlt hét végén az év első igazán meleg napok után algásodni kezdett a Balaton és nagy tömegben jelentek meg az árvaszúnyogok, amelyek nem csípnek, de azért elég zavaróak lehetnek a tónál kikapcsolódást keresők számára. Vasas Gábort a HunRen BLKI Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatóját kérdeztük, mit jeleznek előre rövidebb és hosszabb távon a folyamatok a tóban. (A limnológia az édesvizekkel mint komplex, fizikai, kémiai és biológiai összetevők által alakított rendszerekkel foglalkozik.)
"Egy még frissebb hírrel kezdem, a hét elején beköszöntött hidegfront hatására az algásodás egyelőre megáll, az algavirágzás hét közepére megszűnt. Most a kékalgák - cianobaktériumok - szaporodtak el, amelyek szeretik a meleget, valamint a nyugodtabb vízviszonyokat, és most pont ilyen időszak volt. Ez nem az a faj, ami a 2019-es augusztusi, szeptemberi sokat emlegetett algásodást okozta, a kékalgák nyár elején is rendszeresen megjelennek, de most az átlagosnál jóval feltűnőbben, nagyobb mennyiségben mutatkoztak. Nem csak a meleg és a nyugodt víz kedvezett nekik, hanem a széljárás is, amely a felszínen összegyűlt algákat összesodorta, ezért is voltak feltűnőek bizonyos helyeken a part mentén, de az organizmusok a víz teljes mélységében nem voltak jelen. Manapság újdonságnak mondható, hogy az algák a Balaton minden részén felbukkanhatnak, a hat évvel ezelőtti nagy algásodás az akkori állapotoknak megfelelően a Keszthelyi-öbölre, a nyugati részre korlátozódott, akkor a keleti részen még nem voltak ilyen jelenségek" - kezdte magyarázatát a szakember.
Kezdődik a főszezon a Balatonnál, volt álláskereső, aki szó szerint kiröhögte a havi 650-700 ezres fizetéstMindez azért volt, mert a Keszthelyi-medence, amit a Zala hordaléka feltöltött és ott sekélyebb a víz, tápanyagban gazdagabb, ami kedvezőbb az algák számára. Most már a keleti rész tápanyag ellátottsága is kedvezőbb lett. "Jöhetnek az anyagok külső forrásból, bár itt nincs olyan vízbefolyás, mint a Zala. Más, szürke zónákat lehet számba venni: érdemes lenne pontosan kideríteni hova ürül a hajók, vitorlások szennyvíztermelése, mit okoznak a horgászok etetőanyagai. De valószínűleg fontosabbak a belső források, az időjárási körülmények megváltozásával az algáknak kedvező tápanyagok az üledékből egyre inkább felszabadulnak, a melegebb víz megzavarja a mélyben zajló folyamatokat. Ez új helyzet, a tavalyi évben is meleg volt a Balaton, de példa nélküli, kiugró értékeket nem mértünk. Azonban nem csak a szokásos mérésekre kell figyelnünk, hanem arra is hogyan változott a hőmérséklet a mélyben: a hőmérséklet-emelkedés újfajta biológiai, kémiai és fizikai folyamatokat indít el az üledékben. Azok a tápanyagok, amelyek eddig ott mintegy bezárva léteztek, most kiszabadulhatnak" - folytatta a folyamatok ismertetését a szakember.
Három olyan terület van, amit a Balatonnal kapcsolatban vizsgálni kell. Az első, hogy a globális éghajlatváltozás, hogyan jelentkezik a helyi időjárási jelenségekben.
Az időjárási viszonyok átalakulása a Balatonnál is eléggé észrevehetően megmutatkozik, a hőmérsékletet szinte említeni sem kell, változik a széljárás, a sugárzás és a csapadékmennyiség illetve a csapadékeloszlás is: ezek alapvetően új helyzetet teremtenek, hatással vannak a vízminőségre, és az élővilágra.
A második az emberi tevékenység: a part egyre nagyobb beépítettsége, a partközeli életközösségek felszámolása nagy hatással van a Balaton élővilágára, ami egy komplex ökoszisztéma. Hogy a tó milyen mértékben tud ellenállni akár az éghajlati változásoknak, akár a szennyeződéseknek, abban az élőlényeknek, természetes élőlény-közösségeknek nagyon-nagyon fontos szerepük van. Ha ezek élőhelyeit felszámoljuk, nem is annyira hosszabb, inkább már rövid távon teszünk a Balaton ellen - jelezte a biológus-igazgató. - A harmadik pedig, azok a szennyezések, tápanyagterhelések, amelyek ellen már nagyon sokat tettünk az 1980-as évektől kezdve a kilencvenes évek elejéig: a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz elvezetése majdnem teljes mértékben megtörtént a tó körül. Akkor ez nemzetközi szinten is példamutató volt, mindmáig egészen jól működik a rendszer. De ennek karbantartása és fejlesztése közös ügyünk."
Ami teljesen új helyzetet teremt, az a klimatikus viszonyok változása, a magas hőmérséklet, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékmennyiség. Utóbbi esetén a nem működő, vagy kis mennyiséget szállító vízfolyásokban, amelyek el sem jutottak a Balatonig, mintegy áradásként jelenik meg a víz, akár plusz tápanyagot is szállítva bele.
Algavirágzás, árvaszúnyog-rajzás eddig is volt, a mértékük növekedett meg. A tavalyi algavirágzás kisebb területre, rövidebb időre korlátozódott, de az, hogy a növekedés trendszerű-e, még nem tudható, egyelőre az a kérdés, ezen a nyáron milyen más, a mostanitól eltérő kékalgafajok jelenhetnek meg tömegesen. A tendenciák, amit a hétvége is jelzett, nem túl jók, mint ahogy az sem, hogy az eddig a legtisztább siófoki medencében is megjelent az eddig csak a keleti részre jellemző algásodás.
Rövid életű árvaszúnyogok
A jelenség már tavaly is megfigyelhető volt: az algásodás és a tavalyi árvaszúnyograjzás továbbá a mostani is összefügg. A nem csípő árvaszúnyogok külsőleg hasonlóak a csípősekhez, a sok faj közül most a Balatonra nagyon jellemző zöldes színű jelent meg, amely, ha kedvezőek számra a feltételek, akkor nagyon el tud szaporodni, és nagy mennyiségben kirepül a vízből. A szúnyogok a vízben helyezik el petéiket, és a növényeken vagy az üledékben kifejlődő lárvák nagyon szeretik az algatáplálékot. Ráadásul tavaly a kirepüléskor jó körülményeket találtak, ezért elszaporodtak.
"Az intézetünk figyeli a folyamatokat, ezek alapján ki is adtuk a figyelmeztetést, hogy idén nagyon nagy mennyiségben várható az árvaszúnyogok rajzása. Ennek az előjelét láthattuk most. Az árvaszúnyogok egy-két napig élnek, nem kell őket vegyszerezni, sőt még hasznosak is lehetnek, mert ha el tudnak ez alatt az idő alatt távolodni a Balatontól, elviszik magukban a tápanyagot, a foszfort és nitrogént. Emellett a szúnyogok fontos szerepet töltenek be a táplálékhálózatban, ami nagyon fontos egészet alkot, nem szabad, hogy belenyúljunk" - fejezte be magyarázatát Vasas Gábor.
