Kikezdheti a kereskedelmi ingatlanok piacát az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által társadalmi véleményezésre bocsátott „plázastop” rendeletmódosítás. A tervezet ugyanis nemcsak a nagy bevásárlóközpontokat, de bérbeadás céljából épített vagy építendő kereskedelmi ingatlanokat is érintené, egészen 400 négyzetméterig. E szerint nemcsak építeni, hanem megvenni, de még bérelni sem lehetne kormányzati engedély nélkül kereskedelmi ingatlant az említett nagyság fölött – derül ki a hvg.hu által kiszúrt módosítási tervezetből. Mindez pedig ebben a formában drasztikus szigorítási szándékot takar.
Ráadásul ezzel nem ér véget az engedélyköteles tevékenységek sora. Az elképzelés szerint ugyanis ahhoz is hozzájárulást kellene kérni, ha egy működő kereskedelmi egységen belül az üzemeltető bármilyen belső térelválasztó megoldással – legyen az akár egy bútordarab, vagy egy kávéautomata – különálló értékesítési teret akarna leválasztani. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a rendelet így nemcsak az új üzletek nyitását vagy a régiek megújulását lehetetleníti el, de még a megosztásukat is megakadályozná. Szerintük viszont erre jelenleg érdemi igény lenne, főleg az olyan nagy helyeken (plázák és hipermarketek) amelyek eleve így épültek, és ahol valamilyen ok miatt kihasználatlanná váltak egyes kereskedelmi engedéllyel már rendelkező területek.
A kereskedelmi érdekvédelmi szervezet reakciójában hosszasan sorolja azokat a pontokat, amelyek miatt a tervezet életszerűtlen és csak problémákat okozna a kereskedelmi ingatlanok piacán.
Így szerintük egyebek mellett az említett belső téralakítás engedélyhez kötésével értelmetlen kockázat jelenik meg, hiszen a tervezés – azaz az igények – évek óta a belső terek variálhatóságának irányába mutat.
Teljesen ellehetetleníti olyan új kereskedelmi trendek megvalósítását is, mint a shop-in-shop (amikor például egy üzletben egy márka képviselete önálló, elkülönített teret kap ) koncepció. Ez azonban csak az egyik gond, az is legalább ilyen súlyos, hogy véleményük szerint a tervezet a tulajdonjog és a vállalkozás szabadságának korlátozása miatt többszörösen is alaptörvény-ellenes.
A szabályozás jelentősen csökkenti a vállalkozások mozgásterét, miután a bérlők változásával az új – 400 négyzetméternél nagyobb helyre települő – szereplőknek rendeltetésmódosítási engedélyt kell beszerezniük, ami időigényes, így a szezonalitásból fakadó igényekre nem vagy csak nagyon nehezen lehetne reagálni. Ezen felül települések is boltok nélkül maradhatnak, mert nem lesz, aki az eredeti üzemeltetőktől át-, vagy bérbe vegye azokat – hangsúlyozta a szervezet.
A rendeletmódosítás tervezete nemcsak a kiskereskedelmi szereplőket lepte meg, az ilyen jellegű ingatlanokkal foglalkozók is rácsodálkoztak.
A korlátozások, az adminisztratív szigorítás, a folyamatos engedélykérési kényszer drámai visszalépést jelenthet az ingatlanok felhasználhatósága, a 400 négyzetméternél nagyobb terek tulajdonlása, bérlése, és adásvétele terén – vélik. Azzal, hogy a tervezett módosítás számos akadályt gördít a rugalmas hasznosítás elé, akár el is lehetetleníthet egyes ingatlanokat és tulajdonosokat, amivel érdemi árcsökkenéseket okozhat a piacon. A kérdésre, hogy ez kinek lehet az érdeke, a megkérdezett szakember egyetlen lehetőséget nevezett meg, ami másodlagos célja lehet egy ilyen javaslatnak, mégpedig azt, ha kormányközeli, ingatlanügyletben utazó cégeket akarnak helyzetbe hozni.
A rendelettervezet ebben a formában teljesen értelmetlen és szembemegy minden, a kereskedelem fejlődését támogató célokkal – állapította meg megszólalónk. Az OKSZ ugyancsak komoly ellenérzését jelzi, hogy a szervezet kommentárjában a rendelettervezet azonnali visszavonását kéri, mert szerintük az nem szolgálja sem a vevők, sem az állam érdekeit, és korlátozza a magyar vállalkozások tulajdonhoz fűződő jogait.
Szigorítaná a plázastop-rendeletet Lázár János minisztériuma