Szintet léphet a plázastop, ugyanis nem csak hogy építeni, de megvenni és bérelni is csak külön kormányzati engedéllyel lehetne közepestől nagyobb kereskedelmi ingatlanokat - írja a hvg.hu, amely szerint a szabály bár eredetileg az élelmiszermultik ellen született, a további szigorítás az igazi plázákat, sőt az egész kereskedelmiingatlan-piacot tönkrevághatja. Lázár János tárcája előzetesen természetesen senkivel sem egyeztetett az ötletről, így az érintetteknek fogalmuk sincs, hogy mi értelme az egésznek.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által „társadalmi véleményezésre” bocsátott módosítás érintené a nagy bevásárlóközpontokat, bérbe adás céljából épített vagy építendő kereskedelmi ingatlanokat is. Ennek értelmében minden bérlőnek új, úgynevezett rendeltetésmódosítási engedélyre volna szüksége, sőt, ha a bérlő változik – ami a lap szerint igen gyakori a bevásárlóközpontoknál – úgy a következő bérlőnek is új engedélyt kellene szereznie.
A hvg.hu rögzíti, hogy a feltételek azonnal leértékelnék a működő kereskedelmi ingatlanokat, a bizonytalanság ugyanis kockázat, a kockázat pedig értékcsökkentő tényező. Az értékcsökkenés a még meg sem épült kereskedelmi ingatlanokat is érintené, így a gyakorlatban nem valószínű, hogy lesz olyan beruházó, aki ilyen körülmények közt belevágna egy befektetésbe. Egyes ágazati szereplők attól tartanak, hogy az Orbán-kormány célja valójában az lehet, hogy teljes kormányzati kontroll alá vonják a kereskedelmi ingatlanok piacát. Az állandó engedélyeztetési kényszer miatt ugyanis praktikusan csak azok tudnának kereskedelmi ingatlanokat üzemeltetni, és csak azok merhetnének új beruházásokba belevágni, akik képesek volnának biztosítani, hogy a bérlőik meg fogják kapni a szükséges engedélyt.
Az indoklással Lázár János tárcája nem bajlódott sokat: „tovább kell egyértelműsíteni azokat az esetköröket, amikor rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérni” - közölték. Hogy miért, azt pedig balladai homály fedi.
Az eredeti, plázastopnak nevezett intézkedés 2012 óta létezik, és a lap megjegyzi, hogy már akkor sem a plázákról szólt, ugyanis eleinte 300, majd 400 négyzetméteres alapterületet határoztak meg limitként, miközben a nagy bevásárlóközpontok alapterülete több ezer négyzetméter, 400-at egy nagyobb kiskereskedelmi egység is simán lefed.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a HVG-nek azt mondta, a minisztérium nem egyeztetett a kiskereskedelmi szereplőkkel, a tervezet is nehezen azonosítható módon, témamegjelölés nélkül került ki a társadalmi egyeztetés honlapjára, annak ellenére, hogy a rendelet módosítása a kiskereskedelem teljes spektrumát érinti, hatása pedig rendkívül jelentős.
A szakember szerint a tervezet egy rakás bizonytalanságot szül, például megkérdőjeleződik az egész shop–in–shop koncepció, mivel az árusítótér tagolása is rendeltetésmódosítási engedély köteles lehet. Mellesleg az ingatlanhoz kötődő engedélyek gyakorlatilag a használó személyéhez lennének kötve.
Hogy a szigorításnak úgy mégis mi értelme van, azt a kereskedők számára egészen rejtélyes, se jogi, se műszaki, se gazdasági szempontból nem látják a hasznát. Pedig a beruházások ösztönzése nemzetgazdasági érdek volna.
A módosításnak vannak szélsőséges értelmezései is, az egyik ilyen szerint például még a polcok átrendezése is új rendeltetésmódosítási engedélyhez volna kötött, hiszen azzal megváltozik az eladótér tagolása. Ha ez így lesz, az konkrétan ellehetetleníti a hétköznapi üzletmenetet. A lépés egyszerre ártana a multiknak és a hazai tulajdonban lévő cégeknek.
