Több évvel ezelőtti hatósági ellenőrzések tanulságaival és az utóellenőrzések tapasztalataival a szembesítették a háziorvosokat a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) V. Országos és I. Alapellátási Konferenciájának második napján Balatonaligán. Kiderült: a praxisokban az ellenőrzések nyomán javult az ellátásokhoz való hozzáférés, szabálykövetőbbek az orvosok.
A két évvel ezelőtt, bejelentés nélkül érkező ellenőrök
az akkor vizsgált 600 praxis több mint harmadában nem találtak rendelést az ellenőrzés időpontjában, az utóvizsgálatra ezek aránya mintegy tíz százalékra csökkent
– derült ki Szarka Kálmán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ellenőrzési főosztályvezetőjének előadásából. Az újra vizsgált, mintegy 1452 telephelyen, amit 401 háziorvosi szolgáltató működtetett, a rendelők 12 százaléka továbbra sem volt megtalálható. Az orvosok rendelőn kívüli elérhetőségével is gond volt, egyharmaduk ugyanis telefonon is elérhetetlennek bizonyult. A 2024-2025-ös utóellenőrzéskor a háziorvosok 79 százalékát viszont már a rendelkezési időben is elérhették mind a betegek, mind az ellenőrök. Az első ellenőrzés visszásságai miatt az NEAK 130 millió forintot vont vissza szolgáltatóktól.
Csak részben volt hatásos a háziorvosok tavalyi ellenőrzése, az esetek 39 százalékában a háziorvost nem is találták a rendelőjébenJavítottak az ellenőrzések a kórházi ellátáson, de adósságrendezés nélkül egyre nehezebb a gyógyításGyakran amiatt kell a betegeknek hosszan várakozniuk, mert az orvos nem találja az e-beutalót, s gyakran kiderül, nincs is – rótta fel újabb ellátásszervezési problémaként Fehér Judit, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, aki emlékeztette hallgatóságát arra is, hogy már nyolc éve kellene ezt a lehetőséget a rendszerben dolgozó gyógyítóknak használniuk. A szakrendelők és kórházak ellenőrzési tapasztalatait ismertető előadó szerint a hiányos betegirányító táblák, alapvető információkat sem közlő intézményi honlapok is nehezítik, hogy a páciensek megfelelő időben ellátáshoz jussanak. Sokszor még az ellenőrök is nehezen találtak rá egy-egy szakrendelőre, éppúgy mint az időpontnélküli ellátásra érkezők. Szerinte sok helyen baj van azzal, hogy az intézmények döntéstámogató rendszereiben nincsenek pontos adatok az ott dolgozók számáról, munkaidejéről. Így például
az ellenőrök kérésére sem tudták megmondani, hány orvos van az adott intézményben, és melyiküknek hány munkahelye van. Nincsenek munkaköri leírások – mint fogalmazott Fehér Judit –, iszonyatos káosz van.
Az ellátáshoz szükséges eszközök úgynevezett konszignációs raktárainak működése szabályozatlan. Nem tudni, ki, mikor milyen eszközt visz el, nincs leltár. A Belügyminisztérium ellenőrei a 17 ezer kórházi orvosból 817-et kerestek munkaidejében 47,7 százalékukat nem találták ott. Ezeknek nagyrésze igazoltan volt távol, viszont 3,5 százalékuk igazolatlanul mulasztott. Az utóbbiakat viszont utol sem tudták érni.
A távollévők negyedének volt magánrendelése. Rendszerhibák közt említette azt is, hogy noha jogszabályok tiltják az átjárhatóság az állami ellátás és magánpraxisok között, de a gyakorlatban megy a „tikitaki”, azaz, hogy az állami ellátásból a magánrendelésen találja magát a beteg, vagy éppen fordítva.
