Megválaszthatja az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és a legfőbb ügyészt szerdán az Országgyűlés, amely húsz törvényjavaslat elfogadásáról is dönthet.
Az Országgyűlés honlapján olvasható napirend szerint az ülés 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, azt követően döntések, határozathozatalok várhatók.
Titkos szavazáson, az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával megválaszthatják az Ab elnökét és a testület új tagját.
Ab-elnöknek a májusban alkotmánybíróvá választott és a héten hivatalba lépett Polt Péter volt legfőbb ügyészt, tagnak Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát jelölték.
Ugyancsak titkos szavazáson, a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával választhatják meg kilenc évre legfőbb ügyésznek Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyészt.
A képviselők nyílt szavazáson dönthetnek az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökéről, miután a posztot eddig betöltő Hende Csabát alkotmánybíróvá választották. A posztra a házelnök Fazekas Sándort jelölte. A törvényalkotásért felelős alelnök vezeti az Országgyűlés törvényalkotási bizottságát.
Polt Péter búcsúüzenete: Remélem, önök sem csalatkoztak bennemA személyi döntések mellett a parlament egyebek mellett szavaz az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról, az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggő javaslatról, a helyi önazonosság védelmét célzó előterjesztésről, a magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos törvények módosításáról.
Szavaznak a 2026-os költségvetést megalapozó törvényjavaslatról és az adóváltoztatásokról.
Ismét dönthetnek a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés által májusban elfogadott az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényről.
Úgy tűnik, Sulyok Tamás vétója nem számít, szó szerint ugyanazzal a szöveggel akarják elfogadni az erdőpusztítást lehetővé tevő törvényjavaslatotKivételes eljárásban tárgyalják a képviselők a használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztést. Az indoklás szerint az állami szerepvállalás növelésével e rendszerek még hatékonyabban működhetnek, emellett csökkennek a közreműködő szervezeteknek a központi költségvetés terhére kifizetett kiadások.
Sürgősséggel vitatja meg a parlament az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény KDNP-s képviselők kezdeményezte módosítását, amely nem korlátozná a jövőben a kampányköltéseket arra figyelemmel, hogy más eszközök hatékonyabban tudják szolgálni a kampányfinanszírozás átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tételét.
„Mindenki tudta, hogy ez ócska hazugság, csak mostanra kinyílt az emberek szeme”Korlátozás nélküli kampányköltekezést lehetővé tevő törvényjavaslatot nyújtott be a KDNP