Pride-felvonulás így, vagy úgy, de lesz, és várhatóan minden korábbinál többen vesznek majd részt a meneten – erre jutottak a Republikon Intézet konferenciáján a meghívottak, akik az LMBTQI emberek jelenlegi helyzetéről beszélgettek az Orbán-kormány jogfosztó intézkedéseinek fényében.
A beszélgetésen résztvevő ellenzéki politikusok – Szabó Tímea, a Párbeszéd, Sebián-Petrovszki László, a DK, Döme Zsuzsanna, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és Bedő Dávid, a Momentum képviseletében – egyértelművé tették, számukra nem kérdés, hogy kiálljanak az LMBTQI emberek jogaiért, függetlenül attól, hogy lehet-e ebből politikai tőkét kovácsolni. Hozzátették azt is, nem értenek egyet az eseményről távol maradó Tisza Párt hozzáállásával, amely igyekszik ezt a témát elkerülni, és nem tesz egyértelmű gesztusokat az LMBTQI közösség felé.
Bár a politikusok több olyan kutatást is idéztek, amelyek szerint a magyarok többsége támogatóan viszonyul ehhez a társadalmi csoporthoz, Döme Zsuzsanna szerint a kép nem ennyire pozitív, a kormányzati propagandának igenis volt hatása a megítélésükre, különösen a vidéken nehéz a szexuális kisebbségek helyzete. Szabó Tímea szerint
ma nem attól kell félni, hogy egy gyerek meleggé válik valamilyen, az Orbán-kormány által üldözött „melegpropaganda” hatására, hanem attól, hogy kiskorúak esetleg öngyilkosok lehetnek, ha nem kapnak segítséget, de még alapvető felvilágosítást sem az iskolában.
A politikusok abban is egyetértettek, hogy a melegek helyzete akkor javulhatna jelentősen az országban, ha egy kormányváltás után az LMBTQI emberek életét megnehezítő törvényeket visszavonnák, emellett kiterjesztenék a jogaikat, többek között engedélyeznék a melegházasságot és az örökbefogadást is. Szabó Tímea szerint a társadalom elutasító részének melegekkel kapcsolatos attitűdjét is könnyű lenne megváltoztatni, hiszen éppen a Fidesz kampányai mutatták meg, hogy az emberek véleménye alakítható – erre pedig számos pozitív példa van olyan erősen vallásos országokból is, mint Málta, Spanyolország, vagy éppen Írország.
„Azért állok itt, hogy megvédjem a gyerekemet és magunkat ettől a rengeteg felesleges gyűlölettől” – Elkezdődött a 30. Budapest Pride fesztiválA BRFK elvileg nem a Budapest Pride felvonulást tiltotta be, de a jelek arra utalnak, hogy azt akarta volnaSzekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Budapest Pride önkéntes jogi tanácsadója a rendezvény második beszélgetésén arról beszélt, hogy az alapvető emberi jogok csorbulnak a Pride betiltását célzó törvénymódosító csomag hatására, ami értelmezése szerint élesen ellentmond az unió alapértékeinek és a jogszabályoknak, ez pedig láthatóan a kormánynak is nehézséget okoz. Dombos Tamás, a Háttér Társaság projektvezetője szerint a kormány már többször is megpróbálta betiltani vagy ellehetetleníteni a Pride-ot, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is. Szerinte részben a hatóságokon múlik, hogy most végül hogyan valósul meg a felvonulás. A résztvevők személyes példákkal is próbálták érzékeltetni, mit jelentenek egy érintett szempontjából a Fidesz-kormány intézkedései. Székely Kriszta rendező például felidézte,
milyen megterhelő és megalázó procedúrákon kell átmennie egy leszbikus párnak, ha gyereket akar vállalni,
amelynek a jogi abszurditások mellett az is része, hogy önmagukat másnak kell beállítani, mint amilyenek.
Sok LMBTQI embernek esne jól a szolidaritás. A főpolgármester úr határozottan beleáll ebbe a témába, egyszerűen jó érzés ezt látni. Hogy ennek van-e politika jelentősége, azt nem tudom, de egy olyan kisebbség tagjaként, akik általában rossz érzéssel szokták olvasni a híreket, ez sokat számít – mondta Hodász András influenszer, egykori katolikus pap, aki szerint sok melegnek éppen az a félelme a Tisza Párt kapcsán, hogy nem lehet tudni, 2026 után könnyebb lesz-e homoszexuálisként élni Magyarországon, ha ők nyernek.
Sérti az uniós jogot a gyermekvédelminek nevezett törvény az Európai Unió Bíróság főtanácsnoka szerintRomló mérleg
Az európai LMBTQI szervezeteket tömörítő ILGA-Europe jelentése szerint Magyarország jelenleg a 37. helyen áll a szexuális és nemi kisebbségek jogainak érvényesülését mérő úgynevezett Rainbow Mapen. 2012-ben Magyarország még a 9. helyen állt a vizsgált 50 európai állam listáján megelőzve például Ausztriát és Dániát. Vagyis a helyzet nem egyszerűen nem javult, hanem jelentősen romlott. Ráadásul, mint arra Dombos Tamás felhívta a figyelmet, éppen az érintett 18 év alattiakat hozta nehezebb helyzetbe a „gyermekvédelminek csúfolt” törvény, hiszen a téma gyakorlatilag kiszorult az iskolákból.
