Megérkezett az Oroszország elleni újabb EU-s szankciócsomag

Több irányból is nyomást kíván gyakorolni Moszkvára az Európai Bizottság legfrissebb, Oroszországot célzó szankciós javaslata - derül ki az Euractiv cikkéből.

A legújabb csomagban a tengeren szállított orosz nyersolaj árplafonját hordónkénti 60 dollárról akarják 45 dollárra csökkenteni, másfelől célba veszik az Északi Áramlattal kapcsolatos műveletekben érintett cégeket. Bár jelenleg a földgázvezeték jelenleg nem működik, szankciókör elfogadásával a jövőben sem tehetné. Az Európai Bizottság elnöke brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette, hogy fokozni kell a nyomást Oroszországra, mert csak ebből ért. Ursula von der Leyen jelezte, mérséklődtek az olajárak és ezekhez hozzá kell igazítani az intézkedéseket. A szankciók alapján azok az országok, amelyek elfogadták az árplafont, csak akkor vásárolhatnak orosz nyersolajat tengeri úton, ha az ára nem haladja meg a meghatározott határt.

Az új szigorítás azonban csak akkor léphet életbe, ha valamennyi uniós tagállam egyhangúlag jóváhagyja, beleértve azt a Magyarországot és Szlovákiát, amely eddig rendre elutasító álláspontot képviseltek a további szankciók kérdésében.

A lépés megvalósításához az Egyesült Államok együttműködésére is szükség lesz, különösen annak fényében, hogy májusban a G7 pénzügyminiszterei nem tudtak megállapodásra jutni, a Trump-adminisztráció ugyanis nem támogatta a plafon csökkentését.

Az EU azt reméli, hogy a június 15–17-én Kanadában megrendezésre kerülő G7-csúcstalálkozón politikai megállapodás születik a módosításról. A találkozóra India – a legnagyobb globális olajimportőr – mellett Brazília és Mexikó is meghívást kapott.

David O’Sullivan, az EU szankciós különmegbízottja az Euractivnak kedden azt nyilatkozta, hogy az új árplafon kiindulópontját  az jelenti majd, sikerül-e konszenzusra jutni a G7 tagországai között. „Úgy gondoljuk, ha mi és a többi G7-ország alacsonyabb ár mellett tesszük le a voksunkat, még akkor is lehet értelme előrelépni, ha az amerikaiak nem csatlakoznak. Az elsődleges célunk viszont az, hogy egységesen lépjünk fel” – tette hozzá. Brüsszel igyekszik összehangolni intézkedéseit a Trump-adminisztrációval, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy Magyarország támogatására is szükség van. Az Orbán-kormány az utóbbi időszakban jelezte, hogy a szankciós csomagot attól függően támogatja, hogy az mennyire illeszkedik Donald Trump orosz–ukrán tűzszünetre irányuló diplomáciai törekvéseihez.

Ursula von der Leyen a múlt héten Lindsey Graham amerikai republikánus szenátorral is egyeztetett, aki olyan kétpárti törvényjavaslatot támogat, amely vámokkal sújtaná az orosz energiát vásárló államokat. Az új szankciós csomag lényeges eleme, hogy kiterjesztik az büntetőintézkedéseket az orosz „árnyékflotta” ellen, 77 olyan céget kijelölve, amelyek ezeket a hajókat üzemeltetik vagy irányítják – köztük olyanokat, amelyek az Egyesült Arab Emírségekben, Mauritiuson és Hongkongban működnek.

„Ha ezek a szankcióval sújtott hajók nem tudnak kikötni, akkor Oroszországnak új járműveket kell találnia, ami több pénzbe kerül, és csökkenti a nyereségüket” – fogalmazott Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője. Hozzáfűzte, minden egyes nappal, amíg Oroszország folytatja a háborút, nőnie kell a gazdasági nyomásnak. A csomag emellett 22 olyan harmadik országban működő céget is célba vesz, köztük kínai és fehérorosz vállalatokat, amelyek közvetve segítik Oroszország katonai tevékenységét Ukrajnában. Továbbá 42 új szereplő kerül fel a szankciós listákra – 9 magánszemély és 33 szervezet az ukrán területi integritást sértő cselekedetek miatt, valamint további 4 név a fehérorosz listára. Ezzel a 2022 februárja óta szankcionált személyek és szervezetek száma meghaladja a 2 500-at.

Az uniós vezetők azt szeretnék, ha a tagállamok még július vége előtt jóváhagynák a csomagot.