Hernádi Zsolt ismét külföldre utazott, a jelek szerint a Mol terjeszkedési stratégiáját az uniós büntetőjog is alakítja

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Rovshan Najaf, a Socar nevű azeri állami energiacsoport elnöke a Baku Energia Fórumon új, a magyar cég többségi tulajdonában lévő szárazföldi szénhidrogén-kutatási feltételekről állapodott meg – közölte a Mol. A véglegesítésig további egyeztetések várhatók. A Mol öt éve 9,57 százalékot vett a világ egyik legnagyobbjának számító, a kaukázusi köztársaságban működő, Azeri–Chirag–Gunashli (ACG) nevű tengeri olajmezőben, ehhez kapcsolódóan pedig 8,9 százalékot vásárolt, az olajat a török Ceyhan kikötőjéig elszállító Baku–Tbiliszi–Ceyhan (BTC) olajvezetékben. Ezen keresztül eddig már 15 millió hordó olaj került az ACG-ből a Mol-hátterű, horvát INA rijekai, illetve szlovák Slovnaft pozsonyi finomítójába – írják.

Hernádi Zsolt tehát ismét külföldre utazott. Ez azért csenghet még mindig furán, mert a horvát kormány változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy a cégvezér kezdje meg a rá Zágrábban négy éve kirótt, két éves, letöltendő börtönbüntetését. A vád szerint Hernádi Zsolt azért, hogy a Mol 2009-ben a horvát államtól átvehette az INA nevű nemzeti olajcsoport irányítását, lefizette Ivo Sanader akkori kormányfőt. 2011-es, első horvátországi meggyanúsítása óta az amúgy következetesen tagadó Hernádi Zsolt óvatosságból – néhány kivételes, diplomáciailag körbebástyázott, olykor épp a jogi eljárásokkal kapcsolatos utazást leszámítva - közel másfél évtizedig nem is ment külföldre; a magyar állam pedig nem adta ki a horvátoknak. Ez az önmegtartóztatás tavaly szeptemberig tartott, amikor – legalábbis a közlemények szerint – első hivatalos külföldi útja szintén Azerbajdzsánba vezetett. A Mol akkor lapunk tudakozódására annyit közölt, hogy az elnök minden törvényt betart (bár ezt nem vontuk kétségbe). Azóta, legalábbis közleményeik tanúsága szerint, a Mol-vezér tavaly járt Isztambulban, idén március során pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter moszkvai delegációjában tűnt fel. Megfigyelők szerint, bár ezek a látogatások az üzleti építkezés szempontjából és az Orbán-kormány  keleti nyitásába illeszkedőn gyümölcsözők és megállapodások is születtek, alapvető szerződések nem köttettek. Az elnök-vezérigazgató külföldi megjelenései így egyelőre inkább az utazási lehetőség visszaálltát üzenik.

Lapunk értesülései szerint erre az ad lehetőséget, hogy Hernádi Zsoltot 2023 végén az Interpol végleg törölte a nemzetközi körözési listáról. A Hernádi Zsolt fotója a 2010-es évek során, a horvát büntetőeljárás alatt hol feltűnt a nyilvános adatbázisban, hol – erős háttérlobbizást sejtetve – lekerült onnan. 2023 vége előtt hosszú évekig állítólag a „nem nyilvános” listán szerepelt. Az Interpol tavalyelőtti döntéséhez ismereteink szerint a horvát kormány és a Mol közötti nemzetközi választottbírósági eljárások következetesen a magyar cégnek igazat adó, Hernádi bűnösségét minden tekintetben cáfoló ítéletei vezettek. Bár a horvát bíróság négy éve Ivo Sanader néhai kormányfő lefizetését bizonyítottnak látva jogerősen két év letöltendő börtönt szabott a Mol-vezérre, úgy tudjuk, azonos tárgyban hozott két ellentétes ítélet esetén az Interpol az érintettre nézve kedvezőbbet veszi figyelembe. Sőt, a „Hernádi-ügy” miatt a nemzetközi bűnüldöző szerv alighanem általános szabályain is változtatott: így idén áprilisban az esetleges politikai háttér miatt a varsói büntetőeljárás elől éppenséggel Magyarországra menekülő egykori lengyel igazságügyi miniszterhelyettest fel sem vették a körözési listára.

Amiként a célországok listája is sejteti, a Mol-vezérnek EU-tagállamba változatlanul nem tanácsos látogatnia, a már törölt Interpol-körözésen kívül ugyanis az EU-ban a horvátok által kiadott, máig hatályos európai elfogatóparancs érvényes. Ennek oka, hogy a tagországok igazságszolgáltatási döntéseit elvben az összes többi tag tiszteletben tartja (még ha Magyarország nem is adja ki legnagyobb cége vezetőjét.) Hernádi Zsolt börtönbe küldése a számos, fajsúlyos kérdőjel ellenére máig a sokszínű horvát politika alapvető egyetértési pontja - fogalmazott egy forrásunk. Így viszont ismereteink szerint az európai elfogatóparancs az ítélet 2030 utáni elévüléséig hatályban maradhat: addig tehát Hernádi Zsolt uniós tagállamba aligha tehet hivatalos látogatást.

Miközben a Mol az INA-irányítás 2009-es átvétele óta lényegében fennakadás nélkül működteti a horvát nemzeti olajvállalatot, szakértők szerint a büntetőügy máig a Budapest és Zágráb közötti, olykor zajos politikai-gazdasági csörték egyik sarokpontja.

Lapunk értesüléseit a Molnál nem kívánták véleményezni.

Egy országon kívül mindenhol Hernádi Zsolt nyert

Hernádi Zsoltot először 2014-ben magyar bíróság mentette fel a horvát gyanúk alól. Igaz, az ejtett vádat korábbi jogász-beosztottja képviselte. 2013-ban a Mol a washingtoni, Icsid nevű választottbíróságnál egy kapcsolódó szerződés megszegésének vádjával beperelte a horvát államot, rá egy évre pedig Zágráb az Uncitral nevű svájci választottbíróságtól kérte az irányítás-átvételi megállapodás megsemmisítését. A fordított felállástól függetlenül az összes fórumon a Mol nyert: előbbin 2022-ben, utóbbin 2016-ban; előbbit idén, utóbbit három éve helyi szövetségi tanács is megerősítette. Az ítéletek kimondják, hogy Hernádi Zsolt nem követte el a vádakban szereplő bűncselekményt. A horvát kormány eddig nem fizette ki az eljárások miatt rárótt kártérítést és a jelek szerint az INA Mol-részesedésére adandó állítólagos vételi ajánlatuk is hamvába holt.

Repednek a csövek

A Mol június elején kicseréli a Dunai Finomítóból a Liszt Ferenc repülőtérre vezető kerozinvezeték Gyál és Vecsés közötti szakaszát – közölte az olajcég. A javítandó rész egy út alatt húzódik, amit a két végpont feltárásával, behúzással újítanak meg. A reptér üzemanyagellátása a munkálatok alatt is biztosított. A mintegy 40 kilométeres, óránként 110 köbméter jet továbbítására alkalmas, Mol-üzemeltette cső tulajdonosa az állam, vagyonkezelője pedig az állami MNV és Budapest Airport - szögezik le. Cserélni valóban időszerű: Komjáthi Imre MSZP-elnök a minap újabb kérdéseket intézett a Molhoz a Gárdony zártkerti része alatti üzemanyagvezeték-hibából származó szennyezés kapcsán. A szakmáját tekintve vegyész pártvezető arra vár választ, jelezte-e a társaság biztonsági rendszere a repedést, ha igen, miért nem zárták le azonnal a csöveket és miért nem volt működő vészforgatókönyv az 50 éves rendszerhez. Egy 50 bar nyomás alatti vezeték 10 centiméteres repedését nem vették észre időben – szögezi le az ellenzéki politikus. 487 köbméter gázolaj és benzin szivárgott a földbe, 1600 tonna szennyezett talajt kellett elszállítani. Szerinte ez rendszerszintű mulasztás.

A Mol és az állami szervek hónapokig csak találgattak, míg – késve – azonosították a repedést és megkezdték az elhárítást. A szennyezés zöme már a hiba észlelése után került a földbe. A biztonsági rendszer bizonyára elavult – következtet Komjáthi Imre. Bár a Velencei-tó a helyszíntől csupán 2,5 kilométer, a Mol álláspontja szerint a talajvizet nem érte szennyezés. Kérdés, ezt fogadjuk-e el – firtatja a képviselő. Szerinte elveszett a bizalom, mert a profit fontosabb volt, mint az emberek és a környezet. A Mol által ígért, föld alatti védőfalat szerinte hat hét csúszással augusztusra ígérik. Szintén felveti, hogy ki ellenőrzi majd ennek működését. A civilek nem jutnak adatokhoz, a hatóságok késlekednek, a kormányhivatal a közérdekű adatokat is visszatartja. Gárdony a Mol Csernobilja - véli Komjáthi Imre, aki nem "fejeket" akar, hanem hogy ilyen többé ne fordulhasson elő. Az MSZP-elnök az érintetteknek gyors, átlátható és teljes körű kártalanítást, a kérdésekre pedig válaszokat követel. A Mol korábban közölt – honlapjukon jelenleg is szereplő – beszámolója szerint a termékvezetéken szeptemberben észleltek mennyiségi eltéréseket, majd alapos vizsgálatok után akkor még szabálytalan csapolást gyanítva a helyszínen október 16-án tárták fel a repedés. A Mol számos erőfeszítést tett úgy a szennyezés mérése, behatárolása, mint a szennyezett talaj kitermelése, a szennyeződő kút eltömedékelése és az érintett családok ivóvízellátása érdekében. A terjedést egy 170 méter hosszú, L alakú, 27 méter mélységű föld alatti fallal akadályozzák meg, aminek a kivitelezése április 15-től mindennel együtt júniusig tart. A kármentesítés várható összköltsége az egymilliárdot is meghaladhatja. Az olajtársaság folyamatosan tartja a kapcsolatot az érintettekkel – szögezi le a Mol.