Stagnált a gazdaság az első negyedévben a KSH jelentése szerint

Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 első negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit - erősítette meg kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévhez képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött. A termelési oldalon az ipar teljesítménye 3,9, azon belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 5,1, a mezőgazdaságé 0,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,1 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (3,5 százalék) az oktatás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 3,1, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 2,4, a kereskedelemé 2,1 százalékkal bővült. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye 1,7, a szállítás, raktározásé 1,6 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,9 százalékkal bővült. Az információ, kommunikáció, illetve az ingatlanügyletek teljesítménye egyaránt 0,1 százalékkal, a közigazgatásé 1,2 százalékkal mérséklődött - ismertette a KSH.

A bruttó hazai termék 2025. első negyedévi stagnálásához leginkább a szolgáltatások, azon belül a kereskedelem bővülése járult hozzá pozitívan (0,7, illetve 0,2 százalékponttal). Az ipar teljesítménye 0,7, az építőiparé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal növelte a GDP-t, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására - összegezte a jelentés.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,0 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 8,9, a féltartósok esetében 1,7, a nem tartósok esetében 3,7, a szolgáltatások esetében pedig 3,9 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,6 százalékkal esett vissza, míg a közösségi fogyasztásé 7,3 százalékkal nagyobb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,7 százalékkal alacsonyabb lett. Mint a KSH kiemelte, a fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,0 százalékkal emelkedett.

Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké mérséklődött. A bruttó felhalmozás 10,3 százalékkal zuhant az előző év azonos időszakához mérten. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 0,4 százalékkal bővült.

A jelentésből kiderült, hogy a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1237 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, míg az importé 0,1 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem több mint 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 0,9, a behozatal 0,7 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 5,0, importja 2,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék igazítatlan, nyers volumene változatlan maradt 2025 első negyedévében. A gazdaság teljesítményéhez pozitívan, 2,2 százalékponttal járult hozzá a végső fogyasztás, míg a bruttó felhalmozás és a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében negatívan befolyásolta azt, 1,9 és 0,3 százalékponttal.

Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent 2025 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján. A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 4,6 százalékkal nőtt. A szolgáltatások teljesítménye 0,2, az építőparé 1,1, az iparé 2,3 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,4, a közösségi fogyasztásé 1,4 százalékkal emelkedett, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 1,5 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,4 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az import és az export volumene összességében magasabb lett (1,4, illetve 1,5 százalékkal) - közölte a KSH.

Mint ismeretes, a múlt év végi gazdasági kudarcok nyomán hitegette Orbán Viktor a magyarokat azzal, hogy 2025-ben a magyar gazdaság repülőrajtot vesz. „Lesz nagy csodálkozás”, amikor bemutatják az első negyedéves számokat - ígérte a miniszterelnök, ám a csodálkozás végül leginkább abban valósult meg, hogy a legpesszimistább forgatókönyvek váltak valóra.

A hvg.hu elemzése szerint a legnagyobb probléma az, hogy miközben a lakossági fogyasztás lassacskán helyreáll, a cégek szinte egyáltalán nem merik beruházásokba tenni a pénzüket. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 10,1 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, az építési beruházásoknál és a gép-, illetve berendezésberuházásoknál pedig szintén csökkenést mért a KSH. A kormány által tonnaszámra idehozott gyárak nem tudják kihasználni a teljes kapacitásukat, mert nincs, aki megvenné az ott készülő termékeket.