Finoman szólva is mellbevágó adatot közölt a magyar gazdaságról a KSH, ugyanis 2025. I. negyedében a nyers adatok szerint stagnált a növekedés, ám a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat azt mutatja, hogy az 0,4 százalékkal alulmúlta a 2024. évi első negyedévi adatot. Az előző negyedévhez képest, vagyis 2024 IV. negyedéhez képest 0,2 százalékkal csökkent a GDP értéke – vagyis itt is visszaesést látunk. Tavaly az utolsó negyedévben már fél százalékos növekedést mért a KSH, ez alapján az elemzők azt gondolták, hogy a magyar gazdaság kijött a recesszióból és 2025 elején mérsékelt növekedésbe kezdhet.
Az elemzők 2025 első három havában mind éves, mind negyedéves alapon a GDP 0,3 százalékos bővülésére számítottak – ehhez képest újra recesszióba hajlik a magyar gazdaság.
Részleteket a KSH nem közölt, hiszen ez még egy nagyon korai, előzetes becslés, annyit azonban lehet tudni, hogy a növekedést az ipar és az építőipar visszaesése fékezte, míg a szolgáltatások továbbra is növekedtek, ahogy az elmúlt negyedévekben is rendszeresen történt. A magyar gazdaság 2022 óta képtelen érdemi növekedést produkálni és ennek számos oka van: a gyenge ipari konjunktúra, a költségvetési kiigazítások és a túladóztatás miatt a cégek nem hajlandók beruházni, az utóbbi egy évben csak a lakossági fogyasztás húzta a növekedést – ez jelenik meg tulajdonképpen a növekvő szolgáltatásokban.
Visszafordíthatatlan károkat okoz a gazdaságnak az árrésstop a kereskedők szerintA magyar kormány – jelesül Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton gazdasági miniszter – az elmúlt hónapokban azzal nyugtatgatta a szavazóit, hogy magyar gazdasági idén végre repülőrajtot vehet. Ebből azonban idén sem lesz semmi. Jól jelzi ezt, hogy maga a kormány is visszavette az idénre tervezett 4 százalékos gazdasági előrejelzését 2,5 százalékra. Ez az első negyedéves adat ismeretében ma már irreális.
Ugyancsak lehetetlennek tűnik, hogy a növekedés 1,9-2,9 százalékos sávban legyen, ahogy azt az MNB jelezte egy hónappal ezelőtti prognózisában, vélhetően ezt az adatot is felül kell majd vizsgálni. Az IMF a múlt héten vette vissza a magyar gazdaságra adott prognózisát, a Valutaalap idénre 1,5, 2026-ra 2,9 százalékos növekedést vár, a piaci elemzők az elmúlt hetekben a vámháborús kockázatok miatt sorra csökkentették prognózisaikat, jellemzően 2 százalék alá.
Lehet, hogy a KSH-nál kellene tankolni, sokkal jobb üzemanyagárai vannak, mint a független fuvarozói adatbázisnakA mostani adat láttán mára az idei másfél százalékos növekedés is kétségesnek tűnik, hacsak valami csoda folytán nem árazódnak ki a kockázatok, vagyis lezárulna az ukrajnai és háború, és Donald Trump visszavonná a vámfenyegetéseit, akkor talán már nagyobb növekedés is elérhető lenne – ám, hogy ez a forgatókönyv valósulna meg, annak rendkívül kicsi az esélye. A lassabb idei növekedés egyben azt is jelenti, hogy a kormány által elkészített 2026-os költségvetés makropályája – valójában az egész költségvetés – felülvizsgálatra szorul. A kormány ugyanis azzal számol, hogy a GDP az idén 2,5 jövőre pedig 4 százalékkal bővülne, s ehhez igazította a költségvetési osztogatásait is.
Nagy Márton mellébeszél
A mellbevágó adatok láttán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter továbbra sem a magyar gazdaságpolitikában látja a hibát. A miniszter közleményében kifejtette, hogy „az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, egyrészről a háborút támogatja a béke helyett, másrészről az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. A háború elviselhetetlen pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége a magyar gazdaság kilátásait rontják. Amíg tart a háború és folytatódnak a szankciók, addig Európa és benne Magyarország fizeti meg a háború árát!” (Ez a mondat lehet egy miniszter véleménye - bár annak is uszító és ízléstelen, de a tényekkel összevetve, abból egy szó sem igaz. - A szerk.)
Ahogy a miniszterei premissza sem állja meg a helyét a konklúzió sem kevésbé hajmeresztő: „Pozitív jel, hogy az építőipar teljesítménye és a turizmus iránti kereslet is folyamatosan emelkedik. Az első negyedévben 8,4 százalékkal 3,2 millióra nőtt a vendégek száma. A magyar gazdaságban továbbra is magas a foglalkoztatottság, 4,7 millióan dolgoznak az országban, az álláskeresők száma pedig mélyponton van, miközben a reálbérek másfél éve folyamatosan emelkednek. A magyar kormány továbbra sem adja föl azt a tervét, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el, a 2025-ös és 2026-os gazdaságpolitikai programok továbbra is ezt az ambiciózus célt tűzik ki maguk elé.” – írta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
