kiskereskedelem;infláció;árrés;kereskedők;Országos Kereskedelmi Szövetség;árrésstop;

Visszafordíthatatlan károkat okoz a gazdaságnak az árrésstop a kereskedők szerint

 Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az intézkedés csak rövid távon fojtja le az inflációt. Az árrésstop kivezetése mellett érvelnek. 

Az árrésstop csak rövid távon fojtja le az inflációt, miközben visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak – közölte kedden az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), egyúttal javaslatot tett az intézkedés kivezetésére. 

A szövetség kifejtette: az árréscsökkentés célja elméletileg az infláció mérséklése, a gyakorlatban azonban olyan beavatkozást jelent az árképzésbe, amely csökkenti az érintett kereskedők nyereségét vagy tovább növeli az eddig elszenvedett veszteséget, és ezáltal a működésüket is veszélyezteti. Hozzátették, ha a kereskedők veszteségesek, akkor nem tudnak fejleszteni, de még a fennmaradásuk is bizonytalanná válik.

„Az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése teljesen ellentétes a piacgazdaság működési logikájával, és hosszú évekre tönkreteszi a hazai kiskereskedelem működését, aminek végső soron a magyar családok és nyugdíjasok isszák meg a levét”

– fogalmazott a szervezet.

Az OKSZ szerint az infláció csökkentését hosszú távon már az élelmiszer-árrésstop sem szolgálja, de a háztartási- és tisztítószerek bevonása rövid távon sem indokolt. Rámutatnak, hogy ebben a termékkörben az elmúlt egy évben regisztrált áremelkedés minimális volt, a háztartási szerek pillanatnyilag lefelé húzzák az inflációt.

Az árréscsökkentés intézménye az élelmiszerek esetében valóban hozott átmeneti árcsökkenéseket, de hosszú távú fenntartása káros az egész gazdaságra nézve, mert korlátozza a vállalatok fejlesztési lehetőségeit, hosszú távon ellehetetleníti a működésüket – hangsúlyozták a közleményben.

A szövetség jelezte: a magyar kiskereskedelem üzletláncainak egy része már az intézkedés bevezetése előtt is veszteséges volt, mások szerény nyereséggel működnek. Hozzátették, az élelmiszer-árrésstop még az ígért május végi kivezetéssel is legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságjavító beruházásait, ami a jövőben az árakban, a foglalkoztatottak számában, végső soron a fogyasztók gyengébb kiszolgálásában üthet vissza.

Újabb fél évvel, november 14-ig. Immár csaknem három éve élünk Magyarországon „háborús veszélyhelyzetben”.