A legtöbbet játszott dalok átlagosan majdnem harmincévesek, a legtöbbet sugárzott előadó a ’70-es évek óta aktív Edda Művek, a 20 legtöbbet játszott zenész közé pedig nem férnek be a Z generáció körében óriásit menő Azahriah, DESH vagy Pogány Induló – legalábbis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) múlt héten közzétett kutatási eredményei szerint, amely a rádiók zenei műsor kínálatát vizsgálta.
A 144 csatorna adatain alapuló kutatás a legnépszerűbb előadókként hivatkozik a listára került zenészekre, amely több mint merész kijelentés, elég csak ránézni akár az NMHH legutóbbi, digitális platformokat vizsgáló kutatására. Itt ugyanis Azahriah mind a Youtube-on, mind pedig a magyarok egyik legkedveltebb zenei streaming szolgáltatóján, a Spotify-on az első helyezett, az Edda Művek pedig az első húszba sem fért be. A friss kutatás konkrét dalokra vonatkozó adatai esetében már változatosabb a felhozatal, ugyan elvitte a Laudate Kórus az első helyet a Boldogasszony Anyánk című számával, Azahriah csak a 12. helyet tudta hozni, a fiatalok körében népszerű ValMar zenekar viszont két számával is behúzta a maga helyezéseit, bár az előkelőbb 9. helyet az a daluk szerezte meg, amely a hatvanas évek vége óta aktív Szikora Róberttel közösen készült.
Abban a kérdésben, hogy fokmérői lehetnek-e a népszerűségnek az ehhez hasonló rádiós listák, megkérdeztük a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetség kommunikációs szakértőjét, a Hivatalos magyar slágerlisták vezetőjét, Mezei Csabát, aki
óva intett attól, hogy a slágereket keverjük össze azzal, a rádiók hányszor játsszák le a dalokat.
Már csak azért is érdemes vonakodnunk ettől, mert a MAHASZ saját éves rádiós listája jelentős eltéréseket mutat az NMHH adataihoz képest. Ezen egyetlen, 30 éve aktív előadó sincs, felfért viszont DESH (akinek több dala is az első helyeken végzett például a digitális és fizikai értékesítés alapján összeállított népszerűségi listán), illetve Rúzsa Magdi kétszer is, akit pont az első helyről taszított le az Edda Művek az NMHH egy évvel korábbi kutatásához képest. – A MAHASZ megbízásából készülő Hivatalos magyar slágerlisták célja az, hogy bemutassa a legnépszerűbb dalokat és albumokat a mindenkori zenehallgatási szokások alapján. Különböző szempontok szerint hetente hét top 40-es listát készítünk: ezek jelzik, hogy kik a leghallgatottabbak a streaming felületeken, kinek a lemezét (CD, vinyl) vásárolják meg a legtöbben, kinek a slágereit pörgetik a DJ-k – emelte ki Mezei Csaba, mennyi szempontot érdemes figyelembe venni, ha a valóban népszerű előadókra vagyunk kíváncsiak.
A digitális zenehallgatási szokásokra Tóth Péter Benjámin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója is felhívta a figyelmet kérdésünkre: A ProArt legutóbbi jelentése szerint ugyanis például a 8–14 évesek jellemzően okostelefonon és a YouTube-on hallgatnak zenét, a rádió pedig egészen visszaszorult az ő körükben. – Van egy nagyon jelentős átalakulás abban, hogy az emberek hogyan hallgatnak zenét, még mindig nő az online streaming használat és ebből a szempontból
a rádió elkezdett a súlyából veszíteni, ezzel párhuzamosan pedig egy idősebb korosztályt kiszolgálni.
A fiatalok körében a rádió hallgatása szinte teljesen megszűnt – mondja. Mindezek felett akkor még nem is beszéltünk a műsorlistát befolyásoló médiatörvényről is, amely sokféle megkötést tesz a dalok terén – elég csak a trágár kifejezésekre gondolni, amely a jelenleg népszerű raptől nem áll annyira távol – vagy a rádió ideológiai irányáról, vagy tematikusságáról (Retro Rádió).
A rádió lemondott a fiatalokról
Műsorszerkesztési lehetőségekről és megkötött kezekről kérdeztük Szever Pált, a Zebrádió zenei főszerkesztőjét.
Mi határozza meg, mi kerülhet be egy rádió zenei kínálatába?
Kétféle zenét játszanak a rádiók: A megszokott slágereket, amelyek lehetnek 5 vagy 50 évesek is, és azokat, amelyeket azért szerkesztenek adásba, mert úgy gondolják, ezzel majd frissítik a kínálatot. Utóbbival teremtik meg a hallgatottságot a következő tíz évre. Ezek az új zenék viszont tulajdonképpen kockázati tényezőt jelentenek a közönség által ismertekhez képest. Ezt a szakma úgy hívja Amerikában, hogy „catch”. Ennek a „catch”-nek az aránya rádiónként változik, a merészebbeknél 5 százaléka a játszott zenének. Ezeket egy idő után letesztelik közönség előtt: Ha jól működött, bekerülnek a repertoárba, ha nem, elfelejtik őket egy életre. Ez a „catch” az, amit Magyarországon az elmúlt 20 évben mindenki figyelmen kívül hagy. Pedig működnek szakemberek itt, akiknek ezt a fejébe verték azok a külföldi tanácsadók, akik itt voltak akkor, amikor éledt itthon is a kereskedelmi zenés rádiózás. Nincs kockázat itthon, így lehet az első ötben továbbra is Edda és lehetnek minimum 30, 40, 50 évesek a dalok – és ez így is marad.
Csak Magyarországon figyelhető meg hasonló jelenség?
A nemzetközi trendek is hasonlóak. Európában, Amerikában a retró és általában a régi slágerek népszerűsége olyan mértékben éled újjá, amire azóta nem volt példa, amióta szórakoztató zene létezik. Alapvetően változott meg a show-biznisz az internet elterjedése miatt. A zene már nemcsak azoké, akik óriási pénzeket fizetnek lemezboltokban, hanem azoké is, akik egyszerűen böngésznek az interneten és megtalálják a kedvenceiket. Sokaknak felüdülés találni olyat, amit ismernek, amitől visszaköszönnek az emlékek. Ez egy teljesen természetes jelenség, hogy éled a retró, az nem természetes, hogy milyen mértékben éled. Ez Magyarországon szerintem a világon egyedülállóan működik.
Mi ennek az oka?
Nagyon keményen megváltozott a média, a zenés rádiók üzemeltetési és zeneszerkesztési szabályait előírók szemléletmódja. Másrészt megváltozott az ezeket a rádiókat üzemeltető tulajdonosoknak a hozzáállása. Utóbbiak nyilván abban érdekeltek, hogy egy rádió nagyon hallgatott legyen. Nyugodtan elmondhatjuk viszont, hogy ezek a tulajdonosok nem szakemberek, közük nincs a zenéhez. Tökéletesen hidegen hagyja őket, hogy Demjén vagy Black Sabbath szól. Rettenetesen sötéten látom a jövőt, mert ez a fajta szemléletmód és ez a fajta realitás elősegíti azt, hogy a fiatal generációk, tehát a mai huszon- és tizenéveseket – akik sokkal nyitottabbak az újra, mint bármelyik korcsoport – elzavarjuk a rádióktól.
Lemondott a rádió a fiatalokról?
Így van. Hallgassunk csak bele a mai magyar média állítólag leghallgatottabb reggeli műsoraiba. Elég 10 perc, hogy eldöntsük, hány tizenévest, huszonévest érdekelnek az ott megbeszélt témák. Nem számítanak a fiatalok, vagyis a jövő nemzedékének kiszolgálása.
