Orbán Viktor: Harcolni kell az igazságért és harcolni a hazugság ellen

Több mint 1,6 millióan küldték vissza már a Voks 2025 szavazólapjukat – jelentette ki Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban a Fidesz Ukrajna-ellenes véleménynyilvánító szavazásáról.

A banki csalások ügyéről a kormányfő azt mondta, mindenki veszélyben lehet, akinek bankkártyája, digitálisan kezelt megtakarítása van. „Jószívű emberek többségéből áll az ország, könnyű prédái vagyunk a csalóknak, különösen most, hogy ez online térben zajlik. A hatóságoknak is sokkal több energiát kell mozgósítaniuk, hogy fölvilágosítsák az embereket, segítsék őket megvédeni” – fogalmazott.

Elmondása szerint próbálják visszaszerezni a pénzeket, ami nagyon nehéz. Arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni a nemzetközi bűnelkövetők ellen nemzeti hatáskörben, azt mondta: a tapasztalat azt mutatja, hogy a rendőrségnek vannak lehetőségei a nemzetközi csalókkal szembeni sikeres fellépésre is.

Megemlítette, legutóbb illegális ügyélszolgálat-hálózatot göngyölítettek fel Ukrajnában, aminél bankok nevében hívtak föl magyarokat, és kicsalták a pénzüket. „A bűnözői csoportok 80 százaléka ukrán, Ukrajna egy veszélyes ország” – mondta. Szerinte ha Ukrajna az EU tagja lenne, akkor nehezebben tudnának fellépni velük szemben.

Szó volt a trumpista konzervatívok magyarországi konferenciájáról, a CPAC Hungary 2025-ről is. A miniszterelnök tegnap úgy fogalmazott a CPAC-en, hogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása ürügy lehet Európa „háborús átszervezésére”. Arra a kérdésre, hogy kik és miért akarhatják háborúba állítani az EU-t, azt mondta: Magyarországon megalapították a Harcosok Klubját, és a CPAC volt a nemzetközi Harcosok Klubja.

Hozzátette, az álhírek gyorsan terjednek, és védekezniük kell a hazugságok ellen. „Harcolni kell az igazságért és harcolni a hazugság ellen” – mondta. Orbán Viktor szerint egyre több hatáskört és pénzt vennének át a tagállamoktól és odaadnák az EU-nak, de ennek semmi értelme, mert úgy látja, nem tudták kezelni az elmúlt évek válságait központi irányítással.

Az európai jobboldal közös érdekérvényesítéssel kapcsolatban azt mondta, a Patrióták Európáért lépésről lépésre erősödik. Elismerte, erősíteni kell az európai védelmi képességeket, de a kérdés az, hogy meddig. Miután Oroszországot tekintik fenyegetésnek, könnyen belebonyolódhatunk egy fegyverkezési versenybe az oroszokkal, ami föleszi a magyarok pénzét, kevesebb marad iskolára, gazdaságfejlesztésre, otthonteremtésre, családtámogatásra – sorolta. 

Azt mondta, érdekünk az amerikai béketörekvések céljainak mielőbbi megvalósulása, és fegyverkorlátozási tárgyalások elérése az oroszokkal. Az Ukrajna-ellenes kampányt most is folytatta, azt állítva, hogy a magyarországi munkahelyeket is veszélyeztetné az ukrán EU-csatlakozás, a magyar nyugdíjasok pénzének tekintélyes része az ukránokhoz menne, és a mezőgazdaságra is bajt hozna a sok génmódosított termék.

A kormány augusztus 31-ig meghosszabbítja az árrésstopot, annak ellenére, hogy a kereskedők ennek kivezetését kérték, miután áruhiány és a magyar helyett külföldi beszállítok jöhetnek, ha marad az intézkedés. Orbán szerint az árrésszabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de arra ne számítsunk, hogy a következő években bárki azt fogja mondani, hogy elviselhetőek az árak. A helyzet nem jó, de a baj kisebb, az indokolatlan áremeléssekkel szemben meg kell védeni az embereket – mondta.

Arra a kérdésre, hogy a drogériás cikkek után milyen további termékcsoportokra terjeszthetik ki az árrésstopot, azt mondta: Nagy Márton meg van arról győződve, hogy az intézkedés működik, és ha szükséges, akkor újabb termékekre vezetik be. A parajdi természeti katasztrófával kapcsolatban kijelentette: „Fáj nekünk, ami történik. (…) Vannak olyan más területek is, különösen Háromszék környékén, ahol súlyos a helyzet, és segítségre lesz szükségük. (…) Kapcsolatban vagyok az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral, és megígértem, hogy minden támogatást meg fogunk adni nemcsak Parajdnak, hanem az ott élő összes magyarnak” – zárta szavait a kormányfő.

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt, hogy az Orbán-kormány soron kívüli témája a banki csalások ügye volt. A közelmúltban összesen több mint 8 milliárd forintnyi kárt okoztak a csalók, ebből másfél milliárd forintot sikerült visszaszerezni eddig, de több szervezett hackertámadásra is volt példa.

A kancelláriaminiszter azt állította, hogy az SMS-alapú és online csalások 80 százaléka mögött ukrán szervezett bűnözői csoportok állnak. Hozzátette, a banki csalások miatt a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrök részvételével munkacsoport alakul, szigorítják a törvényeket is. Mindez az Orbán-kormány nyilvánvalóan Ukrajna-ellenes kampányának a része.

Orbán Viktor interjújában egy árva szó sem esett az átláthatósági törvény tervezetének szigorításáról. Mint arról beszámoltunk, kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottsága 8 igen szavazattal 3 ellenében elfogadta a Fidesz civileket és a független sajtót ellehetetlenítő, úgynevezett átláthatósági törvényének a javaslatát azzal a szigorítással együtt, hogy az érintett szervezeteket visszamenőleges hatállyal megfosztják az egyszázalékos adófelajánlásoktól. A jogszabály tárgyalása alatt a Civilizáció Koalíció „Szabad sajtó, szabad civilek” feliratú molinóval tiltakozott teremben.

Az eredeti törvényszöveg még azt írta elő, hogy az egyszázalékos adófelajánlások megvonása csak a törvény elfogadását követő adóévtől lépne életbe. A mostani módosítást még az idei SZJA-bevallások előtt terjesztették be, így mindez felveti a visszamenőleges hatályú törvénykezés lehetőségét. 

Az új módosítás értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már az idei évben megtagadhatja a kiutalást azon szervezetek számára, amelyek augusztus 1-jén szerepelnek a Szuverenitásvédelmi Hivatal által vezetett nyilvántartásban. A felajánlásokat a módosítás szerint a kormány befolyása alá tartozó Batthyány-Strattmann Alapítványhoz irányíthatják át, amelyről a napokban kiderült, hogy egy ügyvédi iroda köti össze Lánczi Tamás vezette hivatallal.