Kapcsolatban áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal az alapítvánnyal, amelynek odaadná az elvett adó 1 százalékokat

A Szuverenitásvédelmi Hivatal által listázott szervezetektől elvett adó 1 százalékokat az az alapítvány kapná meg, amelynek a bejegyzési eljárását ugyanaz az ügyvédi iroda képviselte, amelyik a Lánczi Tamás vezette hivatal jogi képviseletét is ellátta – írja a Telex.

A napokban benyújtott új módosítás értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már az idei évben megtagadhatja a kiutalást azon szervezetek számára, amelyek augusztus 1-jén szerepelnek a Szuverenitásvédelmi Hivatal által vezetett nyilvántartásban. A felajánlásokat a módosítás szerint a kormány befolyása alá tartozó Batthyány-Strattmann Alapítványhoz irányíthatják át, amelyről most kiderült, hogy egy ügyvédi iroda köti össze Lánczi Tamás vezette hivatallal.

A lap ugyanis kiderítette, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában elérhető végzés szerint az alapítvány bejegyzési eljárásánál a magyar államot Buczkó Péter irodája, a Buczkó Ügyvédi Iroda képviselte, ahogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is, mégpedig bruttó 9 millió forintért.

A lap felidézi: a Buczkó Ügyvédi Iroda a 2010-es kormányváltás óta rendszeres szereplője az állami, kormányzati, illetve a közpénzeket érintő szerződéseknek. Nemcsak a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, valamint több minisztérium is megbízta a 2010-es években a Buczkó Ügyvédi Irodát. 

Mint arról beszámoltunk, kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottsága 8 igen szavazattal 3 ellenében elfogadta a Fidesz civileket és a független sajtót ellehetetlenítő, úgynevezett átláthatósági törvényének a javaslatát azzal a szigorítással együtt, hogy az érintett szervezeteket visszamenőleges hatállyal megfosztják az egyszázalékos adófelajánlásoktól. A jogszabály tárgyalása alatt a Civilizáció Koalíció „Szabad sajtó, szabad civilek” feliratú molinóval tiltakozott teremben. 

Az eredeti törvényszöveg még azt írta elő, hogy az egyszázalékos adófelajánlások megvonása csak a törvény elfogadását követő adóévtől lépne életbe. A mostani módosítást még az idei SZJA-bevallások előtt terjesztették be, így mindez felveti a visszamenőleges hatályú törvénykezés lehetőségét.