A Halisten Stúdió munkái szinte vonzzák a szemet, a művekkel lépten-nyomon az utcán, a postán és a könyvesboltban is találkozhatunk. Az excentrikus rajzairól ismert Csepella Olivér – aki a Csaknekedkislány együttes frontembere is – például saját zenekaruknak készít plakátokat, melyeken a tagok úgy pózolnak, mintha egy akciódús, amerikai rajzfilmből ugrottak volna elő, míg Bernát Barbara számos mesekönyv borítóját rajzolta meg – például Kertész Erzsi Panthera-sorozatának köteteit –, Nádi Boglárka pedig a Magyar Postának tervezett karácsonyi és húsvéti bélyegeket. A jelen tárlat ezekből a munkákból, mint illusztrációkból, csomagolástervekből, könyvborítókból, logókból és ex librisekből szemezget – bemutatva az elmúlt tíz év ismert vagy épp fiókban maradt projektjeit –, illetve egy külön falon végigvezeti a látogatót a csapat egyedi munkamódszerén, és megismerhetjük az alkotók egyéni látásmódját is. Ebben a kavalkádban könnyű is elveszni, de a falakon a könnyebb megértés érdekében cetliken olvashatunk „rendezői kommentárokat”, hogy jobban összeálljon a kép.
Az ötfős formáció – név szerint Bernát Barbara, Csepella Olivér, Gilicze Gergő, Kőrös János, Nádi Boglárka – már korán megismerte egymást, konkrétan a soproni Alkalmazott Művészeti Intézet falai között, ahol tervezőgrafika szakon tanultak. Ahogy azt Mayer Kitti kurátor, a Telep Galéria vezetője írja a kiállításról szóló bevezetőjében, a fiatalok már az „iskolapadban” tudatosan készültek arra, hogy később, a diploma megszerzése után is közösen alkossanak. Sőt, az egyetemen kapott feladatokon dolgozva ismerték fel, hogy ki melyik munkafolyamatban tud leginkább kiteljesedni.
De honnan is ered a misztikus Halisten Stúdió elnevezés? – Több elmélet is létezik a nevünk kapcsán, de nem tudhatjuk, hogy melyik az igaz – mondta lapunknak Nádi Boglárka. A kiállításon mégis olvashatunk pár magyarázatot, például ezt: „Mindannyiunk anyukája a halak jegyében született, és mivel hiszünk a kozmikus együttállásokban, ezt nem hagyhattuk figyelmen kívül”. Illetve az egyetemen az egyik oktatójuk, Orosz István grafikus egy féléves feladat során arra kérte a tagokat, hogy kitalált történelmi dokumentumokat „hamisítsanak”. A csoport ekkor bukkant rá egy halkoronát viselő, termékenységet szimbolizáló mezopotámiai istenségre, és őt rajzolták rá a beadandó dokumentumokra is. A mitológiai alakot pedig annyira megkedvelték, hogy végül róla nevezték el a stúdiójukat is, illetve magukat is csak úgy hívják, hogy: a Halak.
2014-es megalakulásuk óta pedig lubickolnak a megbízásokban, míg a munkamódszerük sajátos. – Miután beérkezik hozzánk egy kérés, megbeszéljük, hogy az adott munka kihez passzolna a leginkább, hiszen mindegyikőnk más stílusban alkot, és más témákban mozog otthonosan. Meg persze az is kérdés, kinek van szabad kapacitása – mondja Bernát Barbara, hozzátéve, olykor közösen is dolgoznak, egyikük a vázlatot rajzolja, a másik a körvonalat húzza, a harmadik pedig kiszínezi a képet. – Sokszor megkérdezzük a megbízót, hogy melyik az a munkánk, amilyet ő is szeretne, és akkor annak a tagunknak delegáljuk a feladatot. Az évek során abban már következetesek lettünk, hogy csak akkor tesszük le a ceruzát, amikor már tényleg tudjuk, mire van szüksége a megbízónak – mondja Csepella Olivér, majd hozzáteszi, a Halak erőssége nemcsak abban rejlik, hogy mindegyikük szeret kézzel alkotni, hanem mert egyes tagok illusztrációban, míg mások tipográfiában mozognak otthonosan. – Míg más stúdiók csak az egyik területen profik, addig mi mindkettőben erősek vagyunk – mondja a grafikus.
Utóbbi képesség pedig a mesterséges intelligencia (MI) korában kivált fontos lesz, hiszen pont az egyedi stílus fogja kiemelni a műveket az interneten áramló képáradatból. – Az emberek tudnak csak igazi érzéseket közvetíteni, amire az MI sosem lesz képes. Egy ember rajzolta képhez pedig az emberek jobban tudnak kapcsolódni – véli Nádi Boglárka.
Infó: HalisTEN | 10 éves a Halisten Stúdió. Kurátor: Mayer Kitti. Telep Galéria. Budapest, VII. kerület, Madách út 8. Megtekinthető 2025. június 19-ig
