Pólóosztás az elvonások árnyékában: a MÁK a fővárostól a szolidaritási adó újabb részletét, de a fenyegetés megmaradt

Sötét pénzügyi fellegek árnyékában indulatokkal terhes ülést tartott szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Karácsony Gergely főpolgármester már a hét elején drámai bejelentést tett: Budapest a fizetés- és így a működésképtelenség határára sodródott, így mindenki azt várta, hogy a város pénzügyi helyzete lesz a fő kérdés. De nem egészen ez történt.

Napirend előtti felszólalásában Karácsony valóban hosszan beszélt Budapest drámai pénzügyi helyzetéről, és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentését idézte: „a Fővárosi Önkormányzatnak további intézkedéseket szükséges tennie annak érdekében, hogy a fizetőképességét 2025-ben megőrizze, és maradéktalanul eleget tudjon tenni közfeladat-ellátási kötelezettségeinek”. A főpolgármester rámutatott: az idei költségvetésben azért nem a szolidaritási hozzájárulás fővárosra kiszabott teljes, 89 milliárd forintos összegét szerepeltették, mivel ezt egyszerűen nem lehet kigazdálkodni. (A fővárosi költségvetésben erre 38 milliárd szerepel). A Kúria döntése értelmében beépítik ugyan a különbözetet, vagyis 51 milliárdot, de ettől még nem változik a kiindulópont: az állami sarc befizetése csak a közszolgáltatások drasztikus csökkentése árán lehetséges. A városvezetés ezt mindenáron el akarja kerülni. Ám ha kifizetik a 89 milliárdot, akkor nem az lesz a kérdés, hogy éjjel jár-e a metró, hanem az, hogy nappal jár-e – tette hozzá. (A költségvetési módosítót júniusban tárgyalják a képviselők.)

de Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója lapunk érdeklődésére azt mondta: nem vonták le az összeget, és ez nem is történhet meg addig, amíg a bíróság nem dönt a főváros azonnali jogvédelemre vonatkozó kéréséről. A bíróságnak erre 5 napja van.

A Tisza erősen bírálta az Orbán-kormányt a harácsolásért, a hazugságokért, a törvényekért és minden másért, de a fővárosi pénzügyekre alig vesztegetett néhány szót. A Fidesz hozta a kötelezőt. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője úgy vélte, hogy Karácsony Gergely és a Tisza koalíciója együtt vitte kevesebb mint egy év alatt csődbe Budapestet, majd azt kezdte ecsetelni, hogy az elmúlt években a kormány fejlesztette egyedüliként a fővárost. Ezt Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője nem hagyta szó nélkül, mondván, a kormány az elmúlt években mindent elkövetett, hogy blokkolja, vagy máshová terelje a fővárosi projekteket megillető uniós forrásokat, legutóbb a római-parti védmű esetében.

Ezután rá is fordultak az átláthatóságinak nevezett üldözési törvény elleni tiltakozásról szóló javaslatok tárgyalására. Karácsony „szürreálisan abszurdnak” nevezte a jogszabályt, amely azokat sújtaná, akik megpróbálnak fontos feladataik elvégzésére uniós pályázati és külföldi támogatásokat szerezni. A Tisza úgy vélte, hogy ez a törvényjavaslat putyini útra tereli az országot, Vitézy pedig arról beszélt, hogy a sajtószabadság elnyomása a társadalom önvédelmi képességének csorbítása. A vita érintette a települések önazonossághoz való jogáról szóló új jogszabályt is, amelyet Vitézy Dávid egy pisztolyhoz hasonlított, amely most kikerült az asztalra, így előbb-utóbb el is fog sülni. A kerületek (illetve a telelülések) ezzel szabad kezet kapnak a beköltözés korlátozására, vagy az adókivetésre. Radics Béla fideszes képviselő ekkor ukrajnás polókat kezdett osztogatni. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester elvesztette a türelmét és kijelentette, hogy a „legrosszabb álmai váltak valóra”. 

Napirenden volt a cégvezetői pályázatok és a BKV ügye is. A frakciók hosszan szapulták egymást és a városvezetést, a Tisza és a Fidesz felváltva követelte magának a dicsőséget, hogy leváltanák az összes cégvezetőt. Vitézy Dávid azt javasolta, hogy a BKV és a BKK pályázatát nyissák újra, vagy írják ki ismét, míg ezzel párhuzamosan a BKV-nál felmerült korrupciós vádak miatt induljon átfogó vizsgálat. A Fidesz szerint az összes fővárosi gazdasági céget át kell vizsgálni, mert az elmúlt években „talicskával tolták ki a pénzt”. Bujdosó Andrea (Tisza) erre megjegyezte, hogy egy BKV jellegű cég átvilágítása legalább 200 millió forintba kerül és legalább 2 évig tart. A Fidesz 40 cégnél kérte ezt, ami 2-3 milliárdba kerülhet és évekig tarthat. Ezzel együtt felvetették, hogy a jövőben talán szerencsésebb lenne vagyonkezelési struktúrában működtetni a cégeket.

aki több hozzászóláson keresztül gyűjtögetve haragját mindenkinek kiosztott egy sallert. Mint mondta: a BKV érintett informatikai szerződését 2019-ben Tarlós István idején kötötték, akkor éppen Szentkirályi Alexandra volt a helyettese. Tarlós idején az összes közbeszerzést odaadták a Tombor András által felügyelt cégnek, így éppen a Fidesz volt az, amely beengedte a bűnszervezetet a fővárosba. Arra is emlékeztetett mindenkit, hogy Bolla Tibor előtt három BKV vezérigazgatót vittek el bilincsben. Nem tagadta, hogy ismerte mindegyiket, ahogy Fuzik Zsoltot is, hiszen a cég informatikai igazgatója volt. Arra is kitért, hogy Karácsony Gergely egy képpel próbálja zsarolni, amelyek Fuzikkal látható, Gulyás Gergely pedig erre rájátszva vádaskodik. Karácsony visszautasította Vitézy zsarolási vádját, szerinte legfeljebb epés megjegyzést tett arra, hogy a VEKE honlapján van egy kép, amelyen Vitézy 2016-ban Fuzik szülinapján beszédet mondott.

A késő estig húzódó ülésen döntöttek egyebek mellett a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) új igazgatójának, Sós Endrének a kinevezéséről, megvitatták az új átláthatósági rendeletet, a II. János Pál pápa tér és a Városmajor rendbetételére, az iskolautcák kialakítására és fiataloknak szóló mentálhigiéniés programra vonatkozó javaslatokat, valamint az új idősügyi stratégiát.