Nő a banki csalások száma, de az Orbán-kormányt inkább az uszítás érdekli

A „közelmúltban” nyolcmilliárd forintos kárt okoztak, a banki csalók Magyarországon – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Az utóbbi időszakban megszaporodtak ezek a bűncselekmények, emiatt a Belügyminisztérium e célra két éve létrehozott nyomozati részlege vizsgálta az ügyeket. A kormányülésen elhangzott – mesélte –, hogy a csalások mögött több mint 80 százalékban ukrán szervezett bűnözői körök állnak, az ukrán maffia egyre profibb eszközökkel (sic!) próbálja meg a betétesek pénzét kicsalni.

Gulyás Gergely szerint nemcsak az ügyfeleket, de a bankokat célzó hackertámadások is megszaporodtak, és a főként ukrán bűnözői csoportok indította támadások esetében is ügyféladatokat akarnak megszerezni – állította határozottan Gulyás Gergely, aki viszont az információt semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá. Az Orbán-kormány döntése szerint nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség részvételével munkacsoportot alakul, amelynek célja az ukrán kibertámadások és az ukrán maffia visszaszorítása.

Árulkodó, hogy a miniszter nem a banki csalások magakadályozását említette elérendő célnak, hanem az ukrán maffia elleni fellépést. Ennek ellenére nem szabad a kérdést a szőnyeg alá söpörni. A bankkártya- és átutalási csalások száma ugyanis érzékelhetően nőtt 2024-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb elérhető adatai szerint.

 Vagyis a bankkártyás csalások jelen vannak, sőt, a számuk láthatóan emelkedik, de érdemes megjegyezni, hogy eltörpülnek az évi 1,8 milliárd darab bakkártyás vásárlási tranzakció és a 15 268 milliárd forintos bankkártyás vásárlási forgalom mellett. A sértettek szemszögéből nézve persze egy eset is bőven sok.

A bankkártyás csalások túlnyomó többsége az adathalászathoz kapcsolódik, vagyis a bűnözők a banki rendszerektől teljesen függetlenül igyekeznek megszerezni a banki ügyfelek bankkártya-azonosítóit, mobilbanki, internetbanki jelszavait. Ilyenkor leggyakrabban sms-ben, email-ben keresik meg az áldozatot és arra kérik, hogy adategyeztetés vagy hibás tranzakció miatt lépjen be mobil vagy internetbankjába. Ilyenkor mellékelnek egy linket is, ami véletlenül sem a banki honlapra, hanem a csalók által üzemeltetett, megtévesztésig hasonló "banki" felületre vezet, és aki itt megadja a banki belépési adatait, máris kiadta a kezéből a számláját. Adatokból kiderül, hogy a csalók még próbálkoznak a bankkártyák fizikai megszerzésével, a plasztikok hamisításával viszont már nem bajlódnak.

A bankkártyáknál kisebb az elkövetési érték a napi kártyalimiteket miatt, ezért a csalók nagyobb haszonnal kecsegtető átutalási csalásokkal próbálkoznak, láthatóan megfelelő sikerrátával, ugyanis minden második-harmadik próbálkozás sikerrel jár. Tavaly 19 ezer sikeres csalást regisztráltak a készpénzforgalomban, az okozott kár 31,1 milliárd forint volt, vagyis egyetlen tranzakcióval átlagosan 1,6 millió forintos kárt okoztak a bűnözők. A leggyakoribb elkövetés mód ez esetben nem az adathalászat, hanem a pszichológia manipuláció, amikoris megtévesztő jelleggel fizetési tranzakciót kezdeményeznek az elkövetők, az így kiküldött fizetési felszólításra ez esetben gyakran gondolkodás nélkül rábólintanak a későbbi károsultak.

Durva általánosítás, hamis kép

A kibertámadások, a digitális bűncselekmények, adatlopások száma az egész világon emelkedik. Ez nem magyarországi jelenség, az informatikai eszközök korában mindig is volt ilyen tevékenység. Most az a különbség, hogy elterjedtek a mobiltelefonok és a becsapós, adathalász e-mailek, sms-ek száma megugrott, de nem csak nálunk, globálisan, az egész világon. Az, hogy ebből a kormány egy olyan elemet emel ki, amely egy bűnözői csoport nemzeti hátterére koncentrál az szín tiszta propaganda. Ez kizárólag azt a célt szolgálja, hogy Ukrajnát be lehessen feketíteni, semmi más érdek nem húzódik meg e mögött – hangsúlyozta lapunknak Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő.

Hozzátette; banki csalásoknak a magyar felhasználók nincsenek jobban kitéve a világ más államában élőkhöz képest. A támadások számának növekedése pedig nem a mostani politikai helyzet, nem a háború következménye, sok tíz éve zajló folyamat. Ebben a tekintetben nincs új a nap alatt – tette hozzá. Az nem szolgálja ezen a téren a visszaszorítást, hogy a statisztikákból kiemelnek olyan elemeket, amelyek arra mutatnak, hogy ukrán hátterű bűnözők követnek el rosszindulatú támadást magyar falhasználók ellen. Ez durva általánosítás és egy hamis képet fest.

Nem érzem az állam szerepét ebben a helyzetben annál jobban, minthogy ilyen típusú tevékenységeknek van és elérhető a felelőse – jegyezte meg. A Magyar Nemzeti Bank felügyelete kezeli ezeket a kérdéseket, eseteket. Ha már az állam felelősségének a szerepe a kérdés, akkor sokkal relevánsabb lenne azt is feszegetni, hogy kormányzati rendszerek elleni, orosz, ázsiai, közel-keleti bűnözői és orosz vagy más állami hátterű csoportok tevékenységével milyen módon foglalkozzanak, mert „ezen a téren igen csehül állunk, bőven lenne min dolgozni” - tette hozzá Frész Ferenc.

Visszatérve a banki csalásokhoz kiemelte, hogy az ilyen esetek sikeréhez rendre hozzáadódik a felhasználók tevékenysége, amely lehetővé teszi, hogy őt be lehessen csapni és a bankok egy részének nem kor elvárásinak megfelelő gyakorlata. Ilyenformán

Az lehetséges, hogy ezek esetében például büntetési tételeket emelnek, de az aligha tart vissza külföldi csalókat. Másik lehetőség, hogy a bankok számára írnak elő további kötelező feladatokat végrehajtani, amelyek az ilyen tevékenységek számának visszaszorítását szolgálja. Lehet az elvárás, hogy olyan újabb eszközöket építsenek be a hitelintézetek rendszereibe, hogy a felhasználó nemtudása se okozzon maga számára kárt. Nehezen tudom elképzelni, hogy más módon ezen a területen az állam be tud avatkozni.

Az örvendetes, hogy ezen csalásokról szó van, ezt nem lehet elvitatni, mert ezzel fontos foglalkozni. Az nincs rendbe, hogy egy önös cél érdekében, ebből a problémakörből egy elemet és területet a teljes képet elferdítve kiemelnek – tette hozzá Frész Ferenc.