Ukrajna;Vlagyimir Putyin;orosz megszállás;

Vlagyimir Putyin bekeményített, újra előállt a feltételeivel az orosz-ukrán háború lezárására

Az orosz elnök egyre kevésbé hajlik a kompromisszumra a területii követeléseit illetően. 

Ismét közölte, hogy milyen feltételei vannak a háború lezárásának az orosz elnök: ezek között szerepel, hogy a nyugati országok vezetői írásban vállaljanak kötelezettséget a NATO keleti irányú bővítésének leállítására, valamint egyes Oroszország elleni szankciók enyhítésére – írja a Reuters három, a tárgyalási folyamatokra rálátó forrásra hivatkozva.

Vlagyimir Putyin ragaszkodik egy írásbeli biztosítékhoz a nyugati országok részéről, amelyben vállalják, hogy a  NATO nem terjeszkedik tovább keleti irányba – ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Ukrajna, Grúzia, Moldova és más korábbi szovjet tagköztársaságok soha nem csatlakozhatnak az észak-atlanti szövetséghez. Emellett a Kreml azt akarja, hogy Ukrajna hivatalosan is semleges státuszt kapjon, bizonyos Orroszország elleni szankciókat mérsékeljenek, rendezzék a nyugati országok által befagyasztott orosz állami vagyon kérdését,  valamint garanciát vállaljanak az Ukrajnában élő orosz anyanyelvűek jogainak a védelmére.

Az egyik forrás szerint, ha Vlagyimir Putyin arra a következtetésre jut, hogy saját feltételeivel nem képes megállapodásra jutni, akkor katonailag akarhat nyomást gyakorolni Ukrajnára és Európára, hogy megértsék, a későbbi béke még több áldozattal járhat. A NATO korábban egyértelművé tette: nem hajlandó módosítani „nyitott ajtó” politikáján Vlagyimir Putyin követelései miatt.

A Reuters egyik forrása úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Vlagyimir Putyin előnyösnek ítéli meg a harctéri helyzetet, készen áll az offenzíva folytatására. A Kremlben egyébként az a vélekedés, hogy Oroszország éveken át képes háborút viselni Ukrajnával, függetlenül a nyugati szankcióktól és a gazdasági veszteségektől. Egy másik forrás szerint Vlagyimir Putyin jelenleg kevésbé nyitott bármiféle kompromisszumra az elfoglalt területek ügyében, és nyilvánosan továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy jogos Oroszország követelése a Krím félsziget, illetve a részben megszállt négy ukrán megye, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja teljes területének ellenőrzése. Az elnök álláspontja keményebb lett a területi kérdéseket illetően – fogalmazott egyikük.

Ilze Znotiņa, a pénzmosás elleni rigai hivatal egykori vezetője lapunknak arról beszélt, ő azonnal beadta volna a felmondását, ha Lettországban az ő vezetése alatt fogadnak el az átláthatóságihoz hasonló törvényt.